A Híd Kör A test poétikájától a vágy filozófiájáig címmel irodalmi-filozófiai beszélgetéseket szervez Újvidéken. A rendezvény május 21-én, kedden este 7 órakor keződik a Forum-ház 4. emeleti tanácstermében.

Nemrég Tamás Gáspár Miklós és Vető Miklós magyarországi filozófusok vendégeskedtek a vajdasági székvárosban, most pedig négy vendég érkezik egyszerre, mindannyian a fiatalabb filozófusgeneráció kiemelkedő képviselői. A belgrádi konferencia után, amely A magyar filozófia ma – Fenomenológia és társadalom címmel kerül megrendezésre a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetben, a vendégek Újvidéken vesznek részt egy irodalmi-filozófiai beszélgetésen.

Bagi Zsoltot, aki többek között az irodalmi nyelv fenomenológiájáról és Nádas Péter életművéről is írt monográfiát, a Híd Kör tagjai, Kelemen Emese, Patócs László és Kocsis Árpád faggatják Nádas munkásságáról. A beszélgetésben Nádas egyedülálló leírásmódjáról, a francia irodalommal való rokonságáról és a testiség poétikájáról esik szó, valamint érdekes történeteket hallhatunk az irodalmi Nobel-díj várományosaként számon tartott író munkamódszeréről. Az esemény második részében filozófiai beszélgetésre kerül sor Vágy–szükséglet–szenvedély címmel, Farkas Henrik, Pavlovits Tamás és Takács Ádám részvételével, a beszélgetést Losoncz Márk vezeti. Mennyiben gondolkodtak néhány évszázaddal ezelőtt másképpen a vágyról, mint manapság szokás? Lehetséges-e a szükségletekre alapozva radikális társadalomkritikát megfogalmazni? Mi érvényes továbbra is a pszichoanalitikus vágyfelfogásból? Ilyen és hasonló kérdéseket feszegetnek majd a filozófusok.

Bagi Zsolt a Pécsi Tudományegyetemen, a Paris XII. Créteil egyetemen, valamint az ELTE Fenomenológiai doktori iskolájában folytatta tanulmányait. Pillanatnyilag a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Filozófia Tanszékén oktat. Szakterülete az esztétika, a fenomenológia és a 17. századi racionalizmus. Három önálló kötete jelent meg: A körülírás. Nádas Péter Emlékiratok könyve, Az irodalmi nyelv fenomenológiája és Helyi arcok, egyetemes tekintetek.

Farkas Henrik egyetemi tanulmányait az ELTE BTK-n folytatta, filozófiából, esztétikából és történelemből szerzett diplomát. Filozófiából írott doktori disszertációját a Debreceni Egyetemen védte meg 2011-ben. Jelenleg az ELTE BTK Filozófiai Intézetének kutatója. Kutatási területe a kortárs fenomenológia és a posztstrukturalizmus, valamint a metafilozófiához és az affektivitáshoz kapcsolódó problémák. Merleau-Ponty, Deleuze, Michel Henry magyar fordítója, valamint az Aspecto című filozófiai folyóirat alapítója és szerkesztője.

Pavlovits Tamás filozófiatörténész, a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének habilitált egyetemi docense. Fő kutatási területe a 17. századi kontinentális filozófiák, kortárs fenomenológia, vallásfilozófia és etika. Egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen és az Université de Paris IV – Sorbonne-on végezte. 2003-ban védte meg az Université de Paris IV – Sorbonne-on doktori disszertációját. Két önálló könyve jelent meg: Le rationalisme de Pascal, Paris, Publications de la Sorbonne, 2007, és Blaise Pascal. A természettudománytól a vallási apológiáig, Gödöllő, Attraktor, 2010.

Takács Ádám a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézetének adjunktusa, egyetemi tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte, filozófiai diplomamunkáját Jacques Derrida témavezetése alatt írta. Doktori fokozatát 2009-ben szerezte a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales-on. Tudományos érdeklődése kiterjed a klasszikus és a kortárs fenomenológia, a 20. századi francia filozófia, az emancipáció mai társadalmi és politikai kérdéseinek területére, valamint a magyarországi szocializmus ideológiájának tanulmányozására. Megjelenés előtt van Le fondement selon Husserl c. könyve a párizsi L'Harmattan Kiadónál.