Az árverésre kerülő bibliát Gutenberg utódai, Johannes Fust és Peter Schöffer készítették 1462-ben, még a feltaláló életében. A 481 lapból álló könyvet teljes egészben pergamenre nyomtatták, és Itáliában kapott színes és arany iniciálékat. Utolsó oldalára pirossal írták rá a készítők nevét és az előállítás dátumát, ami az első impresszum egy nyomtatott könyvben.

A Fust-Schöffer-féle bibliából kétszáz-kétszázötven készülhetett, mintegy kilencven maradt fenn, de legnagyobb részt töredékekben. Teljes egészében körülbelül húsz könyv van meg, és ezekből csak három található magántulajdonban, a többit könyvtárakban, levéltárakban őrzik. A most kalapács alá kerülő Biblia latina egy névtelenséget kérő családé.

Az árverést szervező Ketterer Kunst aukciósház egymillió eurós leütési árral számol.

Ez egy egészen különleges biblia, amelyet különösen értékessé tesz, hogy pergamenre nyomtatták, betűi pedig a középkori kézírást utánozzák – mondta a KNA katolikus hírügynökségnek Jan Graefe, a Münsteri Egyetem bibliamúzeumának szakértője.

Graefe szerint legalább kétmillió eurót fognak adni érte, amit egyetlen múzeum sem engedhet meg magának. Szép lenne azért, ha az új tulajdonos nyilvánosan is bemutatná – tette hozzá.