Kétszázharminc éve, 1790. július 4-én született Sir George Everest, aki India első feltérképezőjeként szerzett érdemeket, neve mégsem ezért maradt fenn örökre: róla nevezték el a Föld legmagasabb hegycsúcsát, a 8848 méter magas Mount Everestet.

A Walesben született Everest a katonai akadémián főként a matematikában jeleskedett. Részt vett Jáva szigetének elfoglalásában és feltérképezésében, majd 1818-ban a britek által frissen meghódított Indiába került, a szubkontinens térképészeti felmérésével megbízott Lambton ezredes mellé. A gigantikus vállalkozás háromszögeléssel mérte fel a hatalmas gyarmatot egy délkör mentén a déli Comorin-foktól a Himalájáig, 2400 kilométer hosszan. Az 1802-ben indult vállalkozás időtartamát először öt évre becsülték, de végül negyven lett belőle, és a számítógép előtti korszak legbonyolultabb egyenleteit kellett hozzá kiszámolni.

Everest elődjének 1823-ban bekövetkezett halála után "örökölte meg" a pozíciót, amelyet két évtizeden át töltött be, 1830-tól már mint India főtérképésze. Fáradhatatlanul, pontosan és leleményesen dolgozott sivatagban és dzsungelben, számtalan újítást vezetett be a mérőeszközök, a módszerek és a számítások terén. Többek között ő hozott létre helyi műhelyt az elromlott műszerek javítására, így azokat nem kellett Angliába visszaküldeni.

Feladatának befejezése után, 1843-ban visszavonult és hazatért Angliába. Itt megválasztották a legrangosabb tudományos testület, a Royal Society tagjának és lovagi címet kapott. Sir George Everest 1866. december 1-jén hunyt el.

Máig nem tudni bizonyosan, látta-e saját szemével a világ legmagasabb hegyét. Az azonban biztos, hogy a Himalája "XV. csúcsát" 1852-ben az ő módszerének alkalmazásával mérte fel utóda, Andrew Vaugh, aki a tudomása szerint névtelen csúcsnak a Mount Everest nevet adta, "örökre megörökítendő a földrajzi kutatások kiváló mesterének emlékét". A hegynek azonban már nem is egy neve volt, csak az angolok ezt nem ismerték vagy nem vették figyelembe: tibeti nyelven Csomolungmának (A Föld Istenanyja), nepáliul Sagarmathának (A mindenség anyja) hívják. Everest maga különben ellenezte a névadást, de 1865-ben (tehát még életében) a Royal Society hivatalosan is jóváhagyta Vaugh javaslatát.

A tudósok ma csak abban értenek egyet, hogy ez a világ legmagasabb hegye, magasságán viszont azóta is vitatkoznak. Az első mérés 8839 méter volt, a későbbi mérések 8848 métert adtak. 1998-ban egy amerikai expedíció 8850 métert, 2005-ben egy kínai 8844 métert mért, de ehhez még mintegy négy méteres hósapka járult, azaz megint csak 8848 méter volt az eredmény. (A hó- és jégsapka magassága a csúcson folyamatosan változik.) A Mount Everest a tektonikai tevékenység következtében északkeletre tolódik és évente mintegy 4 milliméterrel nő, de magassága a 2015-ös tibeti földrengés során néhány milliméterrel csökkenhetett. Idén május végén értek fel az Everest csúcsára azok a kínai földmérők, akik ismételten megmérik a világ legmagasabb hegyét, és akik ehhez először végeztek nagy pontosságú légi gravitációs méréseket. Az eredmény hónapok múlva várható.

A Mount Everestet 1953-ban elsőként a nepáli Tenzing Norgay és az új-zélandi Sir Edmund Hillary hódította meg, oxigénpalack nélkül 1978-ban az olasz Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler jutott fel rá, egyedül 1980-ban ugyancsak Meissner mászta meg, első magyarként Erőss Zsolt érte el a csúcsot 2002-ben. (MTI)