A tiltakozó egyetemi hallgatók által kezdeményezett polgári engedetlenség kérdése gazdasági hatásairól is vitát nyitott. Közgazdászok szerint ennek a gazdaságra gyakorolt hatása már most is érezhető, és Belgrád akár több milliós napi veszteségeket is elszenvedhet.

A követeléseik teljesítéséért küzdő hallgatók polgári engedetlenségre hívták fel a polgárokat – például szabadság kivételére, betegszabadságra, utak blokkolására. Útmutatót is kiadtak, amelyben többféle elégedetlenségi forma szerepel: utcai tiltakozás, intézményi fellépés, otthonról történő ellenállás. A módszerek között szerepel az útlezárás, számlák kései befizetése, készpénz tömeges felvétele ATM-ekből, a fiskális rendszer megbénítása stb.

Az ilyen akciók célja – a politikai mellett – a gazdasági nyomásgyakorlás is. Veljko M. Mijušković, a Belgrádi Közgazdaságtudományi Kar oktatója szerint, ha a közlekedési blokádok rendszeressé válnak, komoly zavart okozhatnak a gazdasági működésben, különösen városi központokban.

„A munkaerő, áruk és szolgáltatások mozgása lelassul, csökken a termelékenység, nőnek az üzemeltetési költségek” – mondta a Danasnak. Leginkább az időre és mobilitásra érzékeny ágazatok szenvednek: szállítás, kereskedelem, gyártás, logisztika.

Az ellátási láncok megszakadhatnak, a lakosság kevesebb időt tölt vásárlással, ami a kiskereskedelmet és vendéglátást is visszaveti. Ha a blokádok rendszeressé válnak, a gazdaság krónikus hatékonysági problémákkal küzd, csökken a helyi GDP és az adóbevételek.

A turizmus is sérül, hiszen a blokádokról szóló hírek visszatartják a külföldi vendégeket. Az IT-ágazat kevésbé érintett közvetlenül, de az időveszteség és a szervezési problémák ott is jelentkeznek – főleg ha a távmunka nehezen megvalósítható.

Mijušković szerint a külföldi befektetők szemében a társadalmi instabilitás és a blokádok rontják az ország megítélését. A befektetéseket nemcsak a nyereségesség, hanem az előreláthatóság, intézményi stabilitás és üzleti környezet minősége is befolyásolja.

A polgári engedetlenség és munkabeszüntetések az állam bevételeit is csökkentik: kisebb forgalom – kevesebb áfa, kisebb nyereség – alacsonyabb társasági adó, a bizonytalanság pedig elhalasztott vagy elmaradó beruházásokhoz vezet.

Ezzel szemben az állam kiadásai nőnek: több biztonsági kiadás, közszolgáltatási zavarok, esetleges rendkívüli költségek. Ha ez tartósan fennáll, a költségvetés átalakítására, eladósodásra vagy beruházások visszavágására lehet szükség – ami hosszabb távon tovább lassítja a növekedést.

Aleksandar Stevanović közgazdász szerint rövid távon a konfliktus elhúzódása visszaveti a szerb gazdaságot – különösen, ha az intézmények működésének lassítása is cél lesz, nemcsak az útblokád.

Ugyanakkor szerinte a válság rendezése után a gazdaság gyorsan visszapattanhat, mivel alapvetően egészséges, a problémás részek pedig a közbeszerzésektől függnek. Hozzátette: a 2012–2025 közötti növekedési források kimerültek vagy csak stabilokratikus rendszerben működtek, amely most véget érhet.

Így szerinte új lehetőség nyílik a tudásalapú, innovatív vállalkozások számára. „Összességében minden rendben lesz” – zárta Stevanović.