Ma, egészen pontosan kilenc óra húsz perckor van a téli napforduló, ami azt jelenti, hogy ezen a napon lesz a leghosszabb az éjszaka és a legrövidebb a nappal. Innentől fogva pedig hosszabbak lesznek a nappalok egészen a következő napfordulóig, így a fény szerelmesei örülhetnek a hosszabb nappalok eljövetelében. Ehhez a naphoz egyébként különös népszokások is tartoznak.

A csillagszóró a téli napforduló pogány rítusaira utal vissza.

A szikrareptető tuskóégetés például a jövő évi termés bőségét, a család gyarapodását szolgálta több ezer éve, pontosan úgy, mint amikor Szalafőn a kopott seprűket meggyújtották és az égbe dobálták az ifjak, amelyet tűzesőzésnek neveztek – írja a Cultura.

Régen ez idő tájt gyümölcsökkel teli tányérokat tettek az asztalokra, hogy a következő év is bővelkedjen gyümölcsökben.

Beszámolnak arról is, hogy a görögök ilyenkor Dionüszoszt, a bor istenét ünnepelték, aki Zeusz és Szemelé fia volt. Állítólag a görög drámának ezzel ágyaztak meg, ugyanis a tiszteletére misztériumjátékokat rendeztek.

A rómaiak december 17-én a Saturnaliát ünnepelték, Saturnus isten tiszteletére. Ilyenkor az úr és a szolga szerepet cserélt, az emberek megajándékozták egymást.

December 21. egyébként Tamás napja, ilyenkor a lányok próbáltak különböző jóslásokkal többet megtudni a jövendőbelijükről – ezt már az Arcanum fejtegeti. Emellett volt, ahol mézet szenteltek, máshol inkább disznót vágtak. A régiek úgy tartották, az állat leölésével az óesztendőt is búcsúztatták. A disznó háját tamáshájnak is neveztek, annak ráadásul gyógyhatást tulajdonítottak. A disznó sózott vérét eltették, mert úgy tartották, hogy az alkalmas a köszvény gyógyítására.

Egyébként a disznó májából is vontak le következtetéseket. Ha az nagy volt, arra számítottak, hogy különösen hideg lesz a karácsony. De ez nem az ország minden területén volt így. Göcsejben azt tartották, hogy ha valaki ilyenkor disznót vág, minden évben le kell vágnia egy háziállatot, különben Tamás megöli valamelyik jószágát. (Magyar Nemzet)