A téltemető, tavaszköszöntő hagyományokon alapuló ünnepet már az ókori görögök is egymás megtréfálásával köszöntötték.

Bár a bolondok napjának pontos eredetét homály fedi, az április elsejei ugratás szokása évszázadok óta a kultúránk része. A legnépszerűbb elmélet szerint a hagyomány a 16. századi Franciaországhoz köthető: IX. Károly 1564-ben az év kezdetét április 1-jéről január 1-jére tette át, sokan viszont lassabban értesültek a változásról, vagy szándékosan ragaszkodtak a régi rendhez. Őket gúnyból megajándékozták vagy álhírekkel verték át április elsején, és elnevezték őket április bolondjainak.

Magyarországon a szokás a 19. században vált igazán népszerűvé. Ekkor szokás volt elküldeni valakit valami olyasmiért, ami nem létezik. Például a boltba kanyarfúróért, vagy a templomtoronyba megnézni, nem jön-e a török, esetleg lehozni onnan a déli harangszót. A nap végén pedig jöhet a klasszikus felkiáltás: „április bolondja, felmászott a toronyba!”, írja a Metropol.

Egyes országokban csak délelőtt tréfálkoznak, máshol egész nap tart a bolondozás.

Az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és a Dél-afrikai Köztársaságban csak délig illik tréfát űzni, aki pedig dél után teszi ezt, azt „áprilisi bolondnak” nevezik.

Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, valamint Kanada és Svájc francia nyelvű területein a hagyomány „áprilisi hal” néven is ismert. Ilyenkor gyakori tréfa, hogy papírból készült halat ragasztanak észrevétlenül valaki hátára.

Az április 1-je és a tréfák összekapcsolásának egyik legkorábbi nyoma a canterburyi mesék egyik, 1392-re datált részletében található.

A 18. században az a nézet is elterjedt, hogy az ünnep még régebbi eredetű, és a bibliai Noé alakjához köthető.

Egy 1789-es angol újságcikk szerint Noé ezen a napon túl korán küldte ki a galambot a bárkából.

Az idők során számos híres áprilisi tréfa született.

A BBC Panorama című műsora például 1957-ben egy svájci „spagettiszüretről” számolt be, ami miatt sok néző érdeklődött, hogyan lehet spagettit termeszteni.

Hasonló tréfát mutatott be 1998-ban az Egyesült Államokban a Burger King, amikor balkezeseknek tervezett hamburgert reklámozott, amelyből az összetevők „jobbra folynak ki”.

Érdekesség, hogy az április 1-jén történt valós eseményeket gyakran kétkedéssel fogadják.

Irán például 1979-ben ezen a napon kiáltotta ki a köztársaság napját, ám sokan ma is megkérdőjelezik az ünnep hitelességét.

Hasonló eset történt 2009-ben a dániai Albertslund városában, ahol egy iskola majdnem teljesen leégett, mert a tűzoltók kezdetben nem hitték el, hogy a segélyhívások valódiak.