A tizennégy vőfély és a száz főt is meghaladó, a kezdetektől fogva táncos kedvű és vidám „násznép” jelenlétében tartották meg Kishegyesen a III. Hagyományőrző Nemzetközi Vőfélytalálkozót. A rendezvényt ezúttal is a „messze földön híres” kishegyesi vőfély, Szilágyi József szervezte, aki vőfélytársait és a vendégeket a bejáratnál a Vajdaság legjobb vőfélyének járó vándorbottal fogadta, amit minden évben annak ítélnek oda, aki az előző periódusban vőfélyként a legjobban teljesített. A vándorbot most egy évig lesz Szilágyi gondjaira bízva, amíg ismét ki nem érdemli valamelyik vajdasági lakodalmas szertartásmester.

Az est folyamán a hagyományos kishegyesi falusi lakodalmas szokásokat mutatták be. A helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület néptáncosai az ifjú pár, a koszorús lányok és legények szerepét is eljátszották. A vőfélyek pedig – ahogy az illik - érdekes történetekkel, frappáns versikékkel szórakoztatták a vendégeket. A találkozót anyaországbéli vőfélyek tették nemzetközivé idén is. Itt volt például a vajdasági lakodalmakból is jól ismert vőfély, Nagy István Kiskunhalasról. Az est igazi üde színfoltja az egyetlen női vőfély, a palicsi Nyers Tímea volt, akinek barátságos mosolya megérkezésétől kezdve beragyogta a Sógor Exclusive színültig megtelt báltermét. Tizennégy évvel ezelőtt a nővére lakodalmában igyekezett egy kicsit szórakoztatni a vendégeket, ami olyan jól sikerült, hogy az ott lévő vőfély felvetette, miért nem foglakozik ezzel. Tanácsát megfogadta, azóta pedig már nagyon sok menyegző levezénylésére kérték fel. A vőfélynő azt is elmondta, hogy az utóbbi időben sok fiatal ideiglenesen, vagy tartósan külföldön próbál boldogulni, de a lakodalmakat általában itthon szervezik meg. Sokan ilyenkor megpróbálják a menyegzők menetét a nyugati szokások szerint megszervezni, pedig a vendégek akkor érzik a legjobban magukat, ha minden az itteni hagyományok szerint történik.

Dr. Szőke Anna néprajzkutató már korábban felkutatta és leírta a vőfélyek szerepét a hagyományos paraszti kultúrában. Egykoron csak köztiszteletben álló, jó beszédkészséggel rendelkező idősebb férfi lehetett vőfély. Minden lakodalomban kettő volt, a vőlegényé és a menyasszonyé. A hagyományoknak lényegében ellentmond, hogy ma már nők is vőfélykednek. Egykor ezt kizárólag férfiak tehették. Kárpát-medence szerte ma is sokfelé él még a hagyomány. Vannak mindenütt előforduló szokások és vannak helyi jellegzetességek. Kishegyesen egykor szokás volt parázna utalással bíró, sokszor kétértelmű kifejezések belekomponálása a rigmusokba. Harminc-negyven évvel ezelőtt még minden lakodalomban volt vőfély is Kishegyesen. A lakodalmas vacsora közben a különböző fogások előtt frappáns és humoros versikékkel szórakoztatták a násznépet. Később tréfás játékokat csináltatott a vendégekkel és az ifjú párral. Szőke Anna néprajzkutató szerint a nemzeti színű pántlika eredetileg nem volt a vőfélyek öltözékének a része. A Trianon utáni időkben jött divatba, ezzel is erősítve a nemzeti öntudatot.

Tóth Péter