Kiváló földrajzi fekvésének köszönhetően Magyarkanizsa mindig is vonzotta a turistákat, a múlt század második évtizedének elején kiépített gyógyfürdője pedig a fürdővárosok sorába emelte a Tisza-parti kisvárost. Valójában ekkor gyorsult fel az idegenforgalom fejlődése és céltudatos fejlesztése is, ami mára túllépett a város határain és egyre kifejezettebb a község falvaiban is. A turizmus fejlesztésére a községi önkormányzat öt évvel ezelőtt egy stratégiát fogadott el, amely meghatározza, milyen irányban, milyen elképzelések alapján kell fejleszteni az idegenforgalmat, a mezőgazdaság mellett a község számára az egyik legjelentősebb húzóerőnek számító gazdasági ágat. A 2010-2020-as időszakot felölelő stratégiáról Krekuska Róberttel, a Községi Tanács idegenforgalmi megbízottjával beszélgettünk el.

- Min alapulnak a turisztikai stratégiában lefektetett fejlesztési elképzelések?

- Magyarkanizsai idegenforgalmi stratégiájának egyik alappillére a több mint 100 éves Gyógyfürdő, hivatalos nevén a Banja Kanjiža Szakosított Rehabilitációs Gyógyintézet. Ennek az intézménynek a fejlesztése, szakmai tevékenységének korszerűsítése, befogadó-kapacitásának és szolgáltatásainak bővítése napjainkban kiemelt fontossággal bír, mivel a Gyógyfürdő (vele természetesen Magyarkanizsa is) követni szeretné azt a rohamos, 15-18 százalékos éves fejlődést, amelyet az utóbbi években a dél-alföldi régióhoz tartozó magyarországi fürdőközpontok mutatnak fel. Ehhez teljes körű szolgáltatást kell kínálnia, mert csak akkor számíthat a belföldi és külföldi vendégéjszakák számának észrevehető növekedésére, ugyanis nyílt titok például, hogy a mórahalmi és a környékén lévő modern fürdőközpontok külföldi vendégeinek zömét éppen a szerbiaiak teszik ki. Erre a tényre kell alapozni a magyarkanizsai Gyógyfürdő fejlesztését is, ami a szolgáltatások bővítése mellett már igényelné a nem túl régi, de a mai viszonylatban már kissé elavultnak számító fürdőépület korszerűsítését is.

- A községi stratégia mennyiben határozhatja meg egy olyan intézmény fejlesztését, amely tulajdonképpen nem is az önkormányzaté?

- Sajnos ez egy olyan gond, ami nem csak Magyarkanizsán, hanem egész Szerbiában jelen van. Rengeteg probléma adódik mind az épületek, mind bizonyos földterületek tulajdonjogának vonatkozásában, ami nehézségeket okoz a fejlesztések pénzelésében. Magyarkanizsának viszont prioritás a Gyógyfürdő, hiszen amellett, hogy nagyon sok helyi és környékbeli embernek ad munkát, jelentős bevételi forrás is, különösen a saját költségükön gyógykezelésen lévők tekintetében, akik a helybeli üzleteknek, a piacnak, a pékeknek, kávézóknak és éttermeknek is vásárlói illetve vendégei is egyben.

- A stratégia meghatározza azokat a lehetőségeket is, amelyeket turisztikai szempontból úgymond rá lehet építeni a Gyógyfürdő szolgáltatásaira.

- Igen, éspedig elsősorban a falusi turizmus vonalán. A Gyógyfürdőben rehabilitáción vagy gyógykezelésen lévő páciensek terápiái délelőtt vannak, utána a vendégek szabadok. Mi erre a szabadidőre alapozzuk idegenforgalmi programjainkat, amelyekkel igyekezünk nekik bemutatni egy-egy településünk látnivalóit, kultúráját, gasztronómiai kínálatát, kézművességét vagy éppen hagyományait és persze bevonni őket a különféle falusi rendezvényekbe. Egyre több tájház nyílik a község településein és egyre több a látványos, komoly érdeklődésre számító, sajátos falusi rendezvény is. Vonzónak mutatkozik a rohamosan fejlődő borkultúra adta kínálat is. Egyre jobb és minőségibb borokat készítenek községünk borászai, egyre több borlovagrend alakul, évente már több borászati rendezvénnyel is büszkélkedhetünk, amelyeknek hírét, de borát is messzire viszik az idelátogató turisták. Ennek fenntartása és továbbfejlesztése érdekében a két vagy többnapos túrán nálunk tartózkodó vendégcsoportokat szinte biztosan elvisszük egy-egy borkóstolóra is.

- Tájházak. Ha nem is bejegyezhető, tehát az előírásoknak megfelelően kialakított tájházakról beszélhetünk, de tájház-jellegű objektum már több településünkön is működik. Tóthfalu után egyebek mellett Kispiacon, Oromon és Völgyesen is berendeztek egy-egy épületet, ahol megtekinthetők az adott falu múltját idéző emléktárgyak.

- Noha Magyarkanizsán és részben Horgoson kívül községünk többi településére szinte kizárólag a mezőgazdasági tevékenység a jellemző, tudomásul kell vennünk, hogy elsősorban gazdasági, ebből eredően megélhetési gondok miatt a falusi jelleg, a kis, háztáji gazdálkodás a falvakban is kezd eltűnni. Ennek emlékeit igyekeznek megőrizni és bemutatni a falusi tájházak, nem ritkán egy-egy gasztronómia vagy kézműves bemutatóval párosítva, amelybe a vendégek is bekapcsolódhatnak, mindezt annak érdekében, hogy az oda látogatók maradandó élményekkel távozzanak és visszakívánkozzanak újra. Mindehhez szorosan kapcsolódnak a falvak környékén felújított tanyák, a fogadók, a nagyszerű kirándulóhelyként működő horgásztavak és persze a két-három, esetleg négy-öt ágyas falusi vendégszobák is, amelyek létesítésében elsősorban a falusi turizmusban élen járó tóthfalusiak jeleskednek.

- Annak idején a magyarországi Dél-Alföldi Termál Klaszter támogatásával Magyarkanizsán alakult meg a Vajdaság Egészségturizmus Klaszter, ami ugyancsak helyet kapott a községi turisztikai stratégiában.

- Maga a klaszter tömörítő szervezetként működik, amelybe több magyarkanizsai szubjektum, egészségügyi vagy turisztikai tevékenységet folytató intézmény és magánszemély bekapcsolódott. Érdek-képviseleti szervként a klaszter nagyobb promóciós teret biztosít tagjainak, lehetővé teszi számukra, hogy úgymond turisztikailag is el tudják adni magukat, attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e már kialakított branddel, amiről esetleg már részben ismertek az idegenforgalmi palettán. Ilyen brandnek számít például az adorjáni Hurka- és kolbászfesztivál vagy az oromhegyesi Traktorfesztivál, de számtalan olyan turisztikai kínálat van még a községünkben, amelyeket egyénileg vagy akár csomagban éppen a klaszter tud népszerűsíteni, népszerűvé, ismertté tenni.

-Takarékossági okokból a magyarkanizsai önkormányzat tavaly megszüntette a Községi Turisztikai Szervezetet. Ki az, aki most koordinálja a turisztikai történéseket?

- Ezeket a feladatokat az önkormányzat vette át, a folytonosságot pedig tulajdonképpen én jelentem, hiszen megszűnéséig jómagam voltam a Községi Turisztikai Szervezet igazgatója. Mellettem még egy szakmunkatárs is dolgozik, mert egy személy nem lenne elegendő a turisztikai feladatok végzésére. A racionalizáció eredményeként felszabadult eszközök egy részét valamint a teljes turisztikai adót most a fejlesztésekre tudjuk fordítani, emellett alapot tudtunk létrehozni a pályázati önrészek biztosítására, amit egy-egy sikeres pályázat esetén a pályázó szervezet rendelkezésére bocsátunk. Vannak és bizonyára lesznek is érdekes és ígéretes turisztikai projektek, amelyek érettek a pályázati támogatásra. Nyilván ilyen lehetne az a csomag, amelyben Tóthfalu, mint tiszta magyar és Velebit, mint tiszta szerb falu különlegességeit, kultúráját, gasztronómiáját, hagyományait mutatnánk be párhuzamosan a Szegeden tanuló külföldi, Európa országaiból és más földrészekről érkezett diákoknak. Ez a projekt már szervezés alatt áll, remélem sikerül majd megvalósítani, hisz nyilván érdekes lesz számukra, hogy alig 20-30 kilométer távolságban két mennyire más kultúrával és szokásokkal ismerkedhetnek meg.

- Évekig tartó huzavona után a Tiszát végre nemzetközi hajóúttá nyilvánították, ami megnyitja a kapukat a községi turisztikai stratégiában is kiemelt helyen szereplő folyami turizmus fejlesztése előtt.

- A Tisza számtalan turisztikai lehetőséget kínál Magyarkanizsának. Nem csak a folyó, hanem a folyó mentén nyújtott turisztikai szolgáltatások vonatkozásában is. Minisztériumi támogatással a tavalyi évben sikerült bejegyeztetnünk a városi strand melletti autós kempingtábort, ami azt jelenti, hogy ezután a külföldi turisták is igénybe vehetik az ottani szolgáltatásokat. Ehhez több olyan beruházást kellett megvalósítanunk, ami nem igazán látszik meg, hiszen föld alatti vezetékek egész sorát kellett kicserélnünk, de ezzel megteremtettünk minden feltételt ahhoz, hogy kempingtáborunk egycsillagos táborként bekerüljön a hazai és külföldi turisztikai katalógusokba. Kedvező áraink is jó visszhangra találtak a turisztikai piacon, a magyarkanizsai község polgárainak pedig még ennek, a sátoronkénti napi 100 dinárnak is csak a felét kell fizetniük, amiért sátorhelyet, villanyáramot, hideg-meleg vizet, előkészítő konyhahelyiséget, sőt internet-kapcsolatot is kapnak.

- A Tiszán mindez idáig csak magyar és szerb felségjelzésű hajók közlekedhettek. Most már jöhetnek bárhonnan. Fel van-e erre készülve Magyarkanizsa?

- Alapjában véve igen. Nemrégiben voltam egy tanulmányúton, amikor Kalocsától Csongrádig, tehát a Dunán le és a Tiszán fel végigjártuk a folyami határátkelőket és kikötőket. Az egyhetes út során azt tapasztaltam, hogy a vámkezelés mindkét határon gördülékeny volt. A Tiszán ugye éppen Magyarkanizsa a határátkelő hely, így mi kétszeresen érdekeltek voltunk a tapasztalatszerzésben. Jelentősebb hajóforgalom híján a Tiszán eddig sehol sem épültek ki komolyabb kikötői létesítmények. A látottak alapján nyugodtam kijelenthetem, hogy a vámháznál lévő, 120 négyzetméteres magyarkanizsai kikötőmóló teljes mértékben megfelel a követelményeknek, mert a Tiszán sehol, még Szegeden sincs ennyi utas fogadására illetve nagyobb utasszállítók biztonságos kikötésére alkalmas móló. Maga a tanulmányút is egy pályázat része volt, amelynek legfontosabb hozadéka Magyarkanizsa számára az lesz, hogy három új móló kerül a Tiszára. Kettő kisebb a csónakok, kajakok, kenuk fogadására lesz alkalmas, a nagyobbat pedig a kisebb hajók és jachtok vehetik majd igénybe. A helyszínek kijelölése épp most van folyamatban. Hiszem azt, hogy Magyarkanizsa időben lépett és ezekkel a folyami turisztikai lehetőségekkel élni tud és élni is fog majd. Elsősorban kisebb, legtöbb száz személyt szállító hajók vagy vízibuszok érkezésére számítunk, hiszen a nagyobbak, mint amilyen a néha-néha megjelenő Victor Hugo sétahajó is, a folyó vízállásától függően tudnak csak közlekedni. A kisebb hajókkal utazók fogadására, vendéglátására esetleges elszállásolására pedig vannak megfelelő kapacitásaink a Tisza-parton és a városban is. A hajók számára a szolgáltatások sorából hiányzik még az üzemanyag-, a villanyáram- és vízvételezési lehetőség valamint a hajón keletkező különféle hulladék elszállításának biztosítása. Erre a Tisza mentén egyelőre sehol sincs még mód, aki e téren elsőként lép, nyilván komoly lépéselőnyre tesz majd szert.

- Ön nem csak a turisztikai, hanem a sport és ifjúsági tárcát is irányítja a községben, amelyek szervesen kapcsolódhatnak a turizmushoz is.

- Nyilvánvalóan, hiszen Magyarkanizsán fejlett a sportturizmus is, ha pedig azt vesszük alapul, hogy a sportolók zöme fiatal, akkor értelemszerű a sport és az ifjúság érdekeltsége a turisztikai fejlesztések vonatkozásában. Évente több nagy sportrendezvényünk van, időnként pedig nagy nemzetközi sporteseményekre is sor kerül, mint amilyen legutóbb a Birkózó Mediterrán-bajnokság volt, de jelentős azoknak a kluboknak vagy válogatottaknak a száma is, akik egy-két hetes edzőtáborozásra jönnek el hozzánk. A sportturizmus fejlesztéséhez valamelyest javítanunk kellene a kültéri sportpályák állapotán. Megfelelő futballpályákat vagy éppen teniszpályákat kellene kialakítanunk, hogy a meglévőknél még jobb feltételeket, ezzel együtt választékosabb sportolási lehetőségeket biztosítsunk az ide érkező sportolóknak. A Testvériség Kajakklub épületében például szálláshelyek kialakítását tervezzük az egyesülettel közösen.

- A turizmusfejlesztési stratégia félidejénél járunk. Jó irányba halad-e a leírtak megvalósítása?

- Szerintem fontos az, hogy egyáltalán van kidolgozott stratégiánk. Több tétele megvalósult már, van ami folyamatban van, de persze akadnak hiányosságok is. A stratégia elemeivel állandóan foglalkoznunk kell, mert menet közben változnak az igények, változnak a lehetőségek. Úgy érzem, jó úton járunk. Vannak kidolgozott terveink, saját pénzforrásainktól és pályázati szerepléseinktől függ, mikor mit tudunk megvalósítani turisztikai célkitűzéseink közül, a stratégia pedig egy olyan dokumentum, amely alapján végig lehet vinni a tíz évben megszabott kifutási időt – nyilatkozta Krekuska Róbert, a magyarkanizsai Községi Tanács turisztikai megbízottja.

Bödő Sándor