A 2026-os választásokon nem az országos részvétel nagysága, hanem annak megoszlása lehet döntő, különösen a vidéki és városi részvétel közötti különbségek alakulása szempontjából – állapította meg a Rebublikon Intézet az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében.

Az intézet megállapításai szerint a közvélemény-kutatások rendkívül magas részvételi hajlandóságot mutatnak a 2026-os választás előtt. A rekordot továbbra is a 2002-es - még kétfordulós - választás tartja, 70,5 és 73,5 százalékos részvételi aránnyal.

Ez a rekord az elemzés szerint idén megdőlhet, hiszen a rendszerváltás utáni választások részvételi aránya hullámzó volt, mégis "jól érzékelhetően együtt mozgott azzal, mekkora tétje volt a voksoknak", márpedig "2026-ban a választásoknak mindkét oldal akkora súlyt ad, mint soha korábban" – olvasható az elemzésben.

Megállapították azt is, hogy a részvétel és a településméret között stabil kapcsolat volt megfigyelhető, így minél nagyobb egy település, annál magasabb volt a részvétel az eddigi választásokon.

Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy 2018 és 2022 között a részvételi különbségek enyhén mérséklődtek, a kisebb településeken ugyanis nőtt a részvétel. A vidéki mobilizáció erősödése pedig összefügg a Fidesz falvakban és kisvárosokban növekvő támogatottságával az elemzés szerint.

A dokumentumban rámutatnak arra, hogy a 2026-os választás "új politikai térben zajlik a Tisza Párt megjelenésével", ez pedig a részvétel területi mintázatát is befolyásolhatja - írták, utalva arra, hogy az ellenzéki párt markánsan jelenik meg a vidéki településeken.

A 2018-as és a 2022-es választások adatai és a különbségek alapján várhatóan nem tűnik el az "urbanizációs lejtő a részvétel területi szerkezetéből" - írták, kitérve arra, hogy a falusi mobilizáció tovább közeledik-e az országos átlaghoz, illetve a Tisza megjelenése hogyan alakítja át a részvétel területi szerkezetét. Ezt a kérdést vélhetően csak a választás fogja megválaszolni majd.

Rámutattak arra is, hogy "a részvétel területi szerkezete szorosan összefügg a pártok erőviszonyaival", a 2026-os választáson pedig nem az országos részvétel nagysága, hanem annak megoszlása lehet döntő, különösen a vidéki és városi részvétel közötti különbségek alakulása szempontjából – olvasható az intézet honlapján is megtekinthető elemzésben.