Három politikus mentelmi jogát függesztette fel hétfőn az Országgyűlés, miközben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy kiemelt büntetőügyet vett át más nyomozó hatóságoktól. Magyar Péter saját mentelmi jogának felfüggesztését kérte, Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyében pedig hűtlen kezelés, illetve vesztegetés gyanúja miatt folytatódhat az eljárás.

A parlament rendkívüli ülésén mindhárom mentelmi ügyben megszületett a döntés. Magyar Péter maga kérte, hogy függesszék fel a mentelmi jogát. Az MTI korábbi beszámolója szerint az ellene folyó eljárás egy 2024-es budapesti szórakozóhelyi incidenshez kapcsolódik: az ügyészség állítása szerint elvette egy őt videózó férfi telefonját, majd azt a Dunába ejtette. A miniszterelnök ezzel párhuzamosan azt is kezdeményezte, hogy közvádas bűncselekmények esetén általában szüntessék meg az országgyűlési képviselők mentelmi jogát.

Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter esetében hűtlen kezelés gyanúja miatt kérte a mentelmi jog felfüggesztését a legfőbbügyész-helyettes. A nyomozás a Nemzeti Kulturális Alap pénzeinek felhasználásával kapcsolatos. A Fidesz ezt politikailag motivált eljárásnak tartja, és közleményében kiállt Hankó mellett, aki szintén azt állította, hogy a támogatások odaítélése jogszerűen történt. Ezek a Fidesz és Hankó saját állításai; a büntetőeljárásban a felelősséget még nem állapították meg.

Seszták Miklós, a korábbi nemzeti fejlesztési miniszter ellen vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények gyanúja miatt folyik nyomozás. Az ügyészség szerint a nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződésben álló cégek képviselőjétől. Ez jelenleg nyomozati gyanú, nem jogerős megállapítás.

A mentelmi ügyekkel egy időben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is megkezdte érdemi működését. A Portfolio és a hivatal közlése szerint az NVVH négy kiemelt büntetőügyet vett át a Központi Nyomozó Főügyészségtől, illetve a Nemzeti Nyomozó Irodától. Az ügyek között állami beruházásokhoz, önkormányzati közbeszerzésekhez, tartózkodási engedélyekhez és a Szuverenitásvédelmi Hivatal gazdálkodásához kapcsolódó eljárások is vannak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal esetében azt vizsgálják, hogy az intézmény milyen módon és milyen indokkal költött jelentős összegeket kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra. A 444 összefoglalója szerint ez az egyik első olyan ügy, amelyben az NVVH az állami intézmények kommunikációs kiadásainak és az ezekből esetlegesen származó magánvagyoni előnyöknek a kapcsolatát vizsgálja.

A Portfolio szerint az NVVH határozatai ellen, amelyekkel egy-egy büntetőügyet saját hatáskörébe von, nincs jogorvoslati lehetőség. A hivatal azt közölte, hogy számít az eddig eljáró hatóságok együttműködésére az ügyek átadásánál.

Az új hivatal létrehozása kezdettől politikai vitákat váltott ki. A Fidesz korábban az Alkotmánybírósághoz fordult az NVVH-ról szóló törvény miatt, és azt állította, hogy a szervezet politikai célú eljárások eszközévé válhat. Magyar Péter ezzel szemben korábban azt hangsúlyozta, hogy a hivatal feladata a nagy értékű vagyoni és korrupciós ügyek feltárása, és szerinte a jogállamiság helyreállítását jogállami eszközökkel kell végrehajtani.