A kisebbségi média a digitális korban címmel tartottak szakmai konferenciát Újvidéken, a Magyar Szó székházának konferenciatermében. Az eseményen a vajdasági és a régió kisebbségi médiumainak vezetői, szerkesztői, újságírói, valamint intézményi képviselők tekintették át a digitális átalakulás kihívásait és lehetőségeit.

A tanácskozást Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte: a vajdasági magyar közösség az egyetlen nemzeti kisebbség Szerbiában, amely saját napilappal rendelkezik, ami egyszerre jelent értéket és felelősséget. Rámutatott arra is, hogy a digitális korszak alapjaiban alakította át a média működését, ezért a nyomtatott sajtónak alkalmazkodnia kell az új fogyasztói szokásokhoz, miközben megőrzi szakmai és etikai alapelveit. Hangsúlyozta: a konferencia célja a tapasztalatcsere és a fenntartható megoldások keresése volt, különös tekintettel a mesterséges intelligencia és az audiovizuális tartalomgyártás kérdésére.

A konferencián felszólalt Ótott Róbert, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi–nemzeti közösségi titkár is. Beszédében hangsúlyozta: a kisebbségi médiumok szerepe jóval túlmutat a klasszikus tájékoztatáson, hiszen aktívan hozzájárulnak a nyelv, az identitás és a kulturális sokszínűség megőrzéséhez. Kiemelte, hogy Vajdaság multikulturális közegében a kisebbségi sajtó megerősítése stratégiai jelentőségű kérdés, amely hosszú távon a társadalmi kohéziót is szolgálja. Rámutatott arra is, hogy a tartományi kormány az elmúlt években folyamatosan növelte a kisebbségi médiumokat támogató forrásokat, és hangsúlyozta: a stabil finanszírozás elengedhetetlen a minőségi, hiteles tájékoztatás fenntartásához a gyorsan változó digitális környezetben.

A nyitó felszólalások során Pesevszki Evelyn, a Magyar Szó főszerkesztője elmondta: a konferencia a Magyar Szó Lapkiadó Kft. és a Hlas ľudu közös szervezésében valósult meg, és nem kizárólag a magyar sajtóról, hanem a vajdasági kisebbségi tájékoztatás egészéről szólt. Kiemelte: a digitális jelenlét ma már szakmai kötelesség, hiszen így érhetők el a fiatalabb generációk és a külföldön élő olvasók is, miközben a nyomtatott sajtó továbbra is fontos értéket képvisel.

A felszólalások sorát Milana Arnašová Radićová, a Hlas ľudu lapkiadó intézmény igazgatója folytatta, aki hangsúlyozta: a gyorsan változó világban a kisebbségi közösségek identitásának megőrzése fokozott figyelmet igényel, ebben pedig a kisebbségi médiának a digitális térben is meghatározó szerepe van. Köszönetet mondott az intézmények közötti együttműködésért.

Tamara Guja, a tartományi tájékoztatási titkárság segédtitkára rámutatott: a digitális átalakulás új lehetőségeket nyitott meg a kisebbségi médiumok előtt, ugyanakkor fokozta a láthatóságért folytatott versenyt. Véleménye szerint a stabil intézményi támogatás, a digitális készségek fejlesztése és az innováció ösztönzése kulcsfontosságú a kisebbségi sajtó jövője szempontjából.

A felszólalásokat rövid, tematikus videóvetítés követte, amely a kisebbségi média jelenlegi helyzetét és digitális térben betöltött szerepét mutatta be, felvezetve a panelbeszélgetéseket.

Az első panelbeszélgetés A kisebbségi médiumok kommunikációs platformjai címmel zajlott, és azt vizsgálta, milyen csatornákon érik el ma a kisebbségi médiumok közönségüket. A beszélgetésen

Pesevszki Evelyn, Danijela Bakić, a Libertatea újságírója, Anna Horvátová, a Hlas ľudu hetilap főszerkesztője, valamint Miroslav Pap, a Vzlet ifjúsági magazin főszerkesztője vett részt. A résztvevők hangsúlyozták: a digitális platformok használata nem alternatíva, hanem szükségszerűség, hiszen ezek révén nemcsak a helyi közönség, hanem a diaszpórában élők is megszólíthatók. Ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a nyomtatott sajtó továbbra is fontos szerepet tölt be, különösen az idősebb olvasók körében.

A második panelbeszélgetés, Kihívások és megoldások a modern korban címmel, elsősorban intézményi és stratégiai kérdésekre fókuszált. A beszélgetésen Erdődi Edvina, Milana Arnašová Radićová, Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja, Szerda Zsófia, a Hét Nap főszerkesztő-helyettese, valamint Veronika Vujačić, a Ruthenpress hírügynökség főszerkesztője vett részt. Kiemelt témaként jelent meg a fiatal újságírók megszólításának és megtartásának kérdése, a finanszírozás kiszámíthatósága, valamint az, hogy a digitális eszközök – köztük a mesterséges intelligencia – miként segíthetik a kisebbségi nyelvű tartalomgyártást a hitelesség megőrzése mellett.

A konferencia zárásaként a résztvevők megtekintették a Magyar Szó Sajtó- és Nyomdamúzeumot, majd a szakmai program kötetlen állófogadással zárult, ami további eszmecserére adott lehetőséget.