Súlyos csapást mér Slavko Ćuruvija örökségére és a szerbiai szólásszabadságra az az ítélet, amely több mint egymillió dinár megfizetésére kötelezi a meggyilkolt újságíró gyermekeinek alapítványát – értékelte Veran Matić, a Független Elektronikus Médiumok Szövetsége igazgatóbizottságának elnöke.

Súlyos csapás Slavko Ćuruvija örökségére és a szerbiai szólásszabadságra az az elsőfokú ítélet, amely szerint a Slavko Ćuruvija Alapítványnak összesen 1,035 millió dinárt kell fizetnie Ratko Romićnak, Milan Radonjićnak és Miroslav Kuraknak – közölte Veran Matić, a Független Elektronikus Médiumok Szövetsége (ANEM) igazgatóbizottságának elnöke. A Beta beszámolója szerint Matić „bizarrnak” nevezte, hogy 27 évvel Ćuruvija meggyilkolása után az áldozat családjához kötődő alapítvány fizet kártérítést azoknak, akiket korábban megvádoltak, sőt első fokon el is ítéltek a gyilkossági ügyben, majd jogerősen felmentettek.

A belgrádi Második Alapfokú Bíróság döntése szerint az alapítványnak fejenként 200 ezer dinár sérelemdíjat, valamint 435 ezer dinár perköltséget kell megfizetnie. Romić, Radonjić és Kurak azért perelte be az alapítványt, mert az a jogerős felmentő ítélet után közleményben bírálta a döntést.

Matić szerint a bíró nem vette kellően figyelembe az alapítvány érveit, és döntését arra a felmentő ítéletre alapozta, amelyről a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság később megállapította, hogy lényeges törvénysértésekkel született meg. Úgy értékelte, az újabb ítélet tovább szűkíti a szabad véleménynyilvánítás mozgásterét, és veszélyezteti az alapítvány munkáját.

A médiajogvédő szerint különösen aggasztó, hogy ügyvédek, közéleti szereplők és egyetemi tanárok ellen is több mint húsz per indult amiatt, hogy nyilvánosan kommentálták a Ćuruvija-gyilkosság ügyében született felmentő ítéletet. A SLAPP-perek elleni nemzeti munkacsoport szintén úgy értékelte, hogy az alapítvány elleni döntés veszélyes nyomást gyakorol a szólásszabadságra.

Matić szerint Slavko Ćuruvija ügye mára a meggyilkolt újságírók elleni bűncselekmények büntetlenségének jelképévé vált, és jól mutatja, milyen mély válságban van Szerbiában a médiaszabadság és a jogállamiság. Hangsúlyozta: a független és szakmai újságírás ma is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nyilvánosság értesüljön a hatalmi visszaélésekről. „Itt az ideje, hogy a Slavko Ćuruvija Alapítvány elleni ítélet minden vészjelzőt bekapcsoljon” – fogalmazott.

Slavko Ćuruvija szerb újságíró és lapkiadó, a Dnevni Telegraf napilap és az Evropljanin hetilap alapítója volt. A kilencvenes években élesen bírálta Slobodan Milošević rendszerét, ezért a független sajtó egyik jelképévé vált. 1999. április 11-én, a NATO-bombázások idején belgrádi lakása előtt agyonlőtték. Meggyilkolása máig a szerbiai újságíró-gyilkosságok büntetlenségének szimbóluma: az ügyben megvádolt volt állambiztonsági tisztek jogerős felmentése 2024-ben széles körű felháborodást váltott ki.