A régió országai közül Észak-Macedóniában a legalacsonyabb a minimálbér összege, mindössze 195 eurót tesz ki.

A legutóbbi adatok szerint Bosznia-Hercegovinában 208 euró, Albániában 211 euró, Montenegróban pedig, amely nemrég az utolsó helyen állt, július elseje óta viszont 222 euró a minimálbér.

Szerbiában jelenleg a legalacsonyabb bér 27.022 dinár, vagyis megközelítőleg 230 euró, de a kormány szeptember 13-ai döntése értelmében a minimálbér összege 2020-ra 11,1 százalékkal emelkedik, vagyis óránként nettó 172,54 dinárra, így január elsejétől a legalacsonyabb havi kereset 30.022 dinár, vagyis 255 euró lesz.

„Szerbia abba a kis csoportba tartozik Európában, ahol 500 euró alatti a minimálbér. Az elmúlt években történt, jelentősebb mértékű, összesen 42 százalékos béremelések ellenére a minimálbér továbbra is nagyon alacsony. Mégis, meg kell dicsérnünk a minimálbér emelésére vonatkozó politikát, és reméljük, hogy ez az elkövetkező időszakban is folytatódik majd”, nyilatkozta a Blic Biznisnek Ljubisav Orbović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

Azok a volt Jugoszláv tagállamok, amelyek időközben beléptek az Európai Unióba, vagyis Horvátország és Szlovénia, sokkal magasabb minimálbérrel rendelkeznek. A horvát munkások legalább 405 eurót keresnek, Szlovéniában pedig a minimálbér meghaladja a régió országainak átlagbérét is, hiszen 667 euró, de a szlovénok az elkövetkező két évben további emelést helyeztek kilátásba.

A horvátok csupán 2,2 százaléka dolgozik minimálbérért

A szakemberek szerint a régióbeli országok minimálbérének összehasonlítása nem mond sokat, viszont az jelentős adat, ha tudjuk, hogy hányan dolgoznak minimálbérért. Szerbiában mintegy 350 ezer munkás, vagyis a dolgozók 15 százaléka kap minimálbért, míg Horvátországban csupán 37 ezren (2,25 százalék) dolgoznak a 405 eurós havi bérért. Szlovéniában a 667 eurós bért 33 ezer dolgozó kapja meg a 885.700-ból, vagyis a 3,7 százalékuk.

Bosznia-Hercegovinában a dolgozók harmada kapja meg a 208 euró minimálbért, de hasonló a helyzet Montenegróban is, ahol 70 ezren (28 százalék) dolgozik a 222 eurós bérért.

„Emlékeztetnem kell arra, hogy a minimálbér bevezetésének ötletére azért volt szükség, hogy a munkaadók akkor is ki tudják fizetni ezt a legkisebb bért, ha problémájuk adódik az ügyvitelükben, de ez legfeljebb hat hónapos időszakra szólt. Ma sajnos azt látjuk, hogy nagyon sok kis- és közepes vállalat ezt az összeget fizeti ki a dolgozóknak, de sok esetben a szürkegazaság is felüti a fejét, mert a valós bér fennmaradt részét nem hivatalos úton kapja kézhez a dolgozó. Ezért jó intézkedés az állam részéről, hogy csökkentette az adókat és járulékokat, valamint emelte a jövedelem nem adóköteles összegét”, tette hozzá Orbović.

A szerb kormány a munkabér új összegéről szóló döntés elfogadása után közölte, hogy a minimálbér emelésével javul a polgárok életszínvonala és az ország gazdasága is.

Az európai országok többségében törvénnyel határozzák meg a minimálbér összegét, amely a munkaadók számára a legalacsonyabb kifizetendő bért jelenti. Az Eurostat adatai szerint, Dánián, Olaszországon, Cipruson, Ausztrián, Finnországon és Svédországon kívül az összes többi EU-tagországban nemzeti minimálbér van, mint ahogy a tagjelölt országokban is. Az EU-n belül 2018-ban a bolgár 261 eurótól a luxemburgi 1.999 euróig terjedő skálán mozgott a minimálbér összege. (Blic)