Egyre kevesebb az olyan munkavállaló, aki egy hónapnál hosszabb időre megy betegszabadságra. A szigorú ellenőrzések, a munkahely elvesztésétől való félelem, valamint az alacsonyabb fizetés odáig vezettek, hogy csak a súlyos betegek maradnak ki egy hónapnál tovább a munkából, írja a Tanjug.

A Köztársaság Egészségbiztosítási Alap fizeti ki a juttatást, amennyiben egy munkavállaló több mint 30 napig nem dolgozik. Az alap adatai szerint az idei év első kilenc hónapjában 165 ezer személy volt betegszabadságon, ami négy százalékkal kevesebb, mint tavaly, és hét százalékkal kevesebb, mint 2017-ben.

Senki nem tartja számon, hogy hány dolgozó vesz igénybe egy hónapnál rövidebb betegszabadságot, aminek terhét a munkáltató viseli. A munkaadók azt állítják, a nyári mezőgazdasági munkák idején komoly gondot jelent számukra a munka megszervezése, mert egyszerre több munkavállaló kér ki 10-15 napos betegszabadságot.

A Szerbiai Gazdasági Kamara éppen emiatt javasolta még tavaly a munkaügyi minisztériumnak a munka törvénykönyvének módosítását, amely lehetővé teszi a munkaadónak, hogy amikor a dolgozók több mint tíz százaléka betegszabadságon van, jelentést kérjen az illetékes egészségügyi intézménytől, s megállapítsa, hogy alkalmazottai megalapozottan vették-e igénybe a betegszabadságot.

Amennyiben megállapítják, hogy visszaélés történt, a munkavállalót elbocsáthatják. Azt is kérték, hogy irányozzanak elő büntetéseket azoknak az orvosoknak, akik alaptalanul írták ki a betegszabadságot.