Szerbia az államiság napját ünnepli, ezzel emlékezve 1804. február 15-ére, amikor kitört az első szerb felkelés, valamint 1835. február 15-ére, amikor elfogadták Szerbia első alkotmányát. Az államiság napja 2002 óta hivatalos állami ünnep, melyet minden év február 15-én és 16-án ünnepel az ország. Mivel idén 16-a vasárnapra esik, így a hétfői nap, vagyis a 17-e is állami ünnep. A központi állami ünnepség ceremóniáját Orašacon tartják, 10 órakor.

Az államiság napját – ami egyben az ortodox gyertyaszentelő napja is (Sretenje) – Szerbia államiságának 19. századi újjászületéseként, illetve a modern szerb állam megalakulásaként tartják számon, írja a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS).

221 évvel ezelőtt, 1804-ben a belgrádi – hivatalosan a szendrői – pasalik területén élő szerb vezetők összegyűltek Orašac faluban és felkelést szerveztek a törökök ellen, a felkelés élére pedig Đorđe Petrović-Karađorđét választották.

Az egész belgrádi pasalikot 1807-ben szabadították fel, a felkelés végkimenetele viszont összefonódott az orosz-török háborúval, mivel a szerbek szövetségre léptek az oroszokkal, Szerbia azonban később magára maradt, amikor Napóleon hadat indított Oroszország ellen, és egyedül nem tudta megállítani a törököket.

1835-ben ezen a napon fogadta el Szerbia (akkor Szerb Fejedelemség) első alkotmányát a nemzetgyűlés Kragujevacon. Az alkotmány rendelkezéseit a francia és a belga alkotmány mintájára dolgozták ki.

Az alkotmány elégedetlenséget váltott ki Ausztriából, Törökországból és Oroszországból is, ezért hamarosan felfüggesztették, a nagyhatalmak ugyanis túlságosan liberálisnak gondolták azt.

Mára egyébként az újvidéki tragédia és az azt követő események miatt tiltakozó egyetemisták hatalmas megmozdulást jelentettek be éppen Kragujevacon, miközben Aleksandar Vučić szerb elnök Mitrovicán (Sremska Mitrovica) tart nagygyűlést.