Marta Kos, az Európai Unió bővítési biztosa ma bejelentette, hogy április végén Belgrádba látogat, és azt várja Szerbia új kormányától, hogy EU-párti és reformpárti legyen.

„Azt várom az új kormánytól, hogy EU-párti és reformpárti lesz. A hónap végén, az ünnepek után tervezem belgrádi látogatásomat” – nyilatkozta Kos a European Newsroom (ENR) nevű hírügynökségnek, melynek a Tanjug is tagja.

Arra a kérdésre, hogy Szerbia számíthat-e legalább egy klaszter megnyitására még az idén, és mikor kaphatja meg az ideiglenes mércék teljesítéséről (IBAR) szóló jelentést, Kos elmondta: márciusban, amikor Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közösen találkoztak, megállapodtak abban, hogy Szerbia két reformot fog végrehajtani.

Ennek kapcsán megemlítette a két médiatörvény kérdését, a választási törvény reformját, az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) létrehozását, valamint néhány pont teljesítését a tavaly decemberi „non-paper” dokumentumból.

„Ha Szerbia teljesíti ezeket, akkor természetesen lehetséges lesz előrelépni és új klasztert megnyitni” – jelentette ki Kos.

Hozzátette, hogy a klaszerek megnyitása a szerb kormány és parlament felelőssége, hiszen ott kell elfogadni a szükséges törvényeket.

„Ha minden pozitívan alakul, akkor megyünk a Tanács elé. Vučić elnök megígérte, hogy Szerbia teljesíteni fogja ezeket, és őszintén reméljük, hogy így is lesz” – tette hozzá.

Kos arról is beszélt, hogy az EU civil szervezetekkel is egyeztet, és elmondta, hogy kérte Vučićtól: segítsen bevonni őket az EU-csatlakozási folyamatba.

Beszélt Bosznia-Hercegovináról is, megjegyezve, hogy az EU tisztában van az ottani intézményi és politikai válsággal.

Bejelentette, hogy látogatást tervez Boszniában is, és úgy fogalmazott: a boszniai nép megérdemli, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások, ám – mint mondta – egyes politikusok ez ellen dolgoznak.

„A mi víziónk az, hogy amint megteszik a szükséges lépéseket és hajlandóságot mutatnak, ha lesz kompromisszum, akkor elindíthatjuk a folyamatot” – mondta Kos.

Azt firtató kérdésre, hogy biztosítható-e kiegyensúlyozott megközelítés az EU bővítési politikájában a Nyugat-Balkán, valamint Ukrajna és Moldova között, Kos azt mondta: az új dinamika minden tagjelölt országra vonatkozik, és hangsúlyozta, hogy nem beszélne egyensúlyról, mivel ez egy érdemalapú folyamat.

„Ami most pozitív hatással van a nyugat-balkáni országokra Moldova és Ukrajna viszonylatában, az az, hogy az EU új lendületet adott a csatlakozási folyamat felgyorsításának” – mondta.

Az EU és az Egyesült Államok együttműködéséről a bővítési folyamatban Kos kiemelte: csak az EU képes taggá tenni egy országot, „senki más”.

Kiemelte, hogy az EU együttműködik az USA-val Bosznia-Hercegovinában a Daytoni Egyezmény miatt, de más országok esetében nincs tudomása arról, hogy az amerikai politika szerepet játszana a bővítési folyamatban.

Kos megemlítette azt is, hogy harmadik országok igyekeznek kihasználni a tagjelöltek nyitottságát a külföldi befektetések iránt – példaként említette Montenegrót, amely megállapodást kötött az Egyesült Arab Emírségekkel. Mint mondta, ezt az EU figyelemmel kíséri.

Elmondta továbbá, hogy a montenegrói csatlakozási tárgyalások 2026 végéig lezárulhatnak, ezután a ratifikációs folyamat 1–2 évet vehet igénybe. Albánia célja, hogy 2027-ig lezárja a tárgyalásokat, így 2030-ra EU-tagállam lehetne.

A minősített többségi szavazásra való áttérés kérdésében Kos közölte: jelenleg 14 EU-tagállam támogatja az ötletet.

„Majd meglátjuk, csatlakoznak-e még többen” – zárta nyilatkozatát Marta Kos.