Helmut Brandstätter osztrák európai parlamenti képviselő szerint az Európai Bizottság egyes tagjai attól tartanak, hogy ha túl élesen bírálják Aleksandar Vučić szerb elnököt, Szerbia közelebb kerülhet Oroszországhoz és Kínához. Brandstätter úgy véli, ez a megközelítés téves, mert Szerbiának egyértelműen választania kell: „diktátorok oldalán áll vagy a szabad világ részeként tekint magára”.

A politikus az N1 televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: nem lepte meg, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke legutóbbi, az Európai Parlamentben elmondott beszédében egyszer sem említette Szerbiát. Szerinte von der Leyen túlságosan közeli viszonyt ápol Vučićtyal és nem gyakorol kellő nyomást a szerb kormányra. Ezzel szemben kiemelte, hogy a bővítésért felelős uniós biztos, Marta Kos aktívan tárgyal a szerbiai szereplőkkel, és világosan fogalmaz a jogállamiság és az uniós értékek ügyében. „Az Európai Bizottságnak Kos irányvonalát kellene követnie, nem von der Leyenét” – mondta.

Egyértelmű döntésre kényszerítve

Brandstätter szerint a geopolitikai helyzet nem teszi lehetővé a „harmadik utat”. „Világosan kell beszélnünk Vučićtyal és a szerb polgárokkal: dönteniük kell, Európához akarnak-e tartozni, vagy azokhoz az autoriter vezetőkhöz, akik Pekingben találkoztak a szabad világ ellenében. Nincs köztes megoldás: vagy a demokrácia értékei mellett állnak, vagy a diktatúrák oldalán” – hangsúlyozta.

Feszültség az Európai Néppártban

Az osztrák képviselő kitért az Európai Néppárt (EPP) belső vitáira is. Nem érte váratlanul Manfred Weber EPP-elnök nyilatkozata, miszerint megvitatják a Szerb Haladó Párt jövőjét a pártcsaládon belül. „Hallani olyan hangokat, amelyek szerint, ha kizárjuk Vučić pártját, az sem feltétlenül hoz jobb helyzetet – gondoljunk csak Orbán Viktorra, aki szintén a Néppárt tagja volt” – jegyezte meg. Brandstätter azonban világossá tette: az EPP-ben sem lehet „két széken ülni”. „Dönteni kell: vagy az EPP értékei mellett állunk, vagy autoriter vezetőkkel tartunk, ami nem fér össze a párt alapelveivel” – zárta nyilatkozatát.

A politikus szavai rámutatnak arra az uniós dilemmára, amelyben egyszerre kell fenntartani a Nyugat-Balkán integrációjának lendületét és érvényesíteni az EU demokratikus normáit, miközben Szerbia külpolitikai egyensúlyozása egyre nagyobb figyelmet követel.