Szerbia a jelenlegi geopolitikai körülmények között kedvező pozícióban van, és a legfontosabb nemzetközi szereplők fokozottan érdeklődnek iránta – jelentette ki Zoran Milivojević diplomata az RTS-nek. Véleménye szerint a kínai látogatás, az új amerikai nagykövet kinevezése, valamint Antonio Costa, az Európai Tanács elnökének belgrádi látogatása is azt mutatja, hogy Szerbia fontos helyet foglal el a nemzetközi kapcsolatokban.

Milivojević szerint Szerbia az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió érdeklődésének középpontjában áll. Az új amerikai nagykövet, Michael Young kinevezését Washington és Belgrád kapcsolatainak fontosságával magyarázta, míg Donald Trump amerikai elnök Aleksandar Vučić szerb elnökkel készült interjújának megosztását a Szerbia iránti figyelem és támogatás jeleként értékelte.

Az Európai Tanács elnökének látogatásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy annak egyik legfontosabb témája Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak feloldása lehet. Hangsúlyozta, hogy Szerbia teljesítette az összes feltételt, amelyet az EU a csatlakozási folyamat folytatásához szabott, ezért a további előrelépés elsősorban politikai döntés kérdése.

A diplomata szerint Szerbia megkerülhetetlen szereplője a Nyugat-Balkán jövőjéről szóló minden uniós stratégiának, ezért az Európai Unió nem hagyhatja figyelmen kívül Belgrád szerepét a térségben.

A pénteki tivati csúcs kapcsán Slobodan Zečević, az Európai Tanulmányok Intézetének munkatársa úgy értékelte, hogy a találkozó célja annak bizonyítása, hogy az EU bővítési folyamata továbbra is él. Szerinte Montenegró akár 2028-ig az Unió tagjává válhat, ami fontos üzenet lenne a régió többi országa számára is.

Riszto Nikovszki volt macedón diplomata ugyanakkor szkeptikusabban látja a helyzetet. Véleménye szerint a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása jelenlegi formájában szinte lehetetlen, legfeljebb Montenegró és esetleg Albánia felvétele képzelhető el, elsősorban amerikai támogatással. Szerinte az EU belső problémái és az Oroszországgal fennálló konfliktusok jelentősen nehezítik a bővítési folyamatot.

Bosanac: Az EP Szerbiáról szóló jelentése rendkívül kritikus lesz

Az Európai Parlament külügyi bizottsága ezen a héten tárgyalja Tonino Picula Szerbiáról szóló jelentését, amelyhez több mint 500 módosító indítvány érkezett. Gordan Bosanac európai parlamenti képviselő az N1-nek nyilatkozva elmondta, hogy a jelentés kifejezetten kedvezőtlen Szerbia számára, és azt a következtetést vonja le, hogy Belgrád nem mutat őszinte szándékot az európai uniós csatlakozás iránt.

Bosanac szerint ilyen nagy számú módosító indítvány általában csak kiemelten fontos dokumentumok, például az uniós költségvetés esetében fordul elő. Hozzátette, hogy a különböző politikai csoportok számos problémára hívták fel a figyelmet a jelentés kapcsán.

Az európai parlamenti képviselő elmondta, betekintést nyert a módosításokkal ellátott tervezetbe, és úgy véli, a dokumentum nagyon kellemetlen megállapításokat tartalmaz Szerbiára nézve. Kiemelte ugyanakkor, hogy az Európai Parlament független intézmény, ezért gyakran jóval kritikusabb álláspontot képvisel, mint az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács.

Mint fogalmazott, a jelentés általános következtetése az, hogy Szerbiában nincs valódi előrelépés, és nem látható őszinte politikai akarat az Európai Unióhoz való közeledésre.

Mihailo Brkić, az SRCE párt alelnöke és volt diplomata szerint ugyan az EU-ban a geopolitikai helyzet miatt erősödött a bővítési szándék, Szerbia esetében továbbra is a jogállamiság jelenti a legnagyobb akadályt. Véleménye szerint a korrupció, a demokratikus intézmények működése és a szabad választások kérdései miatt az ország nem kaphat kedvező értékelést.

Bosanac úgy látja, hogy az Európai Bizottság a közvetlen tárgyalások miatt óvatosabban fogalmaz Belgráddal szemben, de szerinte nem halogathatja a végtelenségig a határozottabb fellépést. Hozzátette, hogy bizonyos jelek már arra utalnak, hogy Brüsszel szigorúbb üzeneteket küld a szerb vezetésnek.

Brkić szerint az Európai Bizottság hozzáállása is változóban van, és a korábbi, Vučić elnökkel szembeni barátságosabb hangnem háttérbe szorult. Ugyanakkor úgy véli, az EU továbbra is igyekszik fenntartani a kapcsolatot a szerb vezetéssel, részben a megváltozott geopolitikai környezet és az Egyesült Államok új adminisztrációja által teremtett kihívások miatt.