Új, Szerbiáról szóló törvényjavaslat került az amerikai Kongresszus elé, amely élesen bírálja a belgrádi hatalmat a demokrácia helyzete, a korrupció, a jogállamiság és az Oroszországhoz, Kínához, illetve Iránhoz fűződő kapcsolatok miatt. A dokumentum egyelőre kezdeti szakaszban van, elfogadása pedig korántsem biztos.

A javaslatot Joe Wilson republikánus és William Keating demokrata képviselő terjesztette be. A két kongresszusi politikus azt szeretné, ha Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyomást gyakorolna Belgrádra annak érdekében, hogy Szerbiában szabad és tisztességes választásokat tartsanak, erősítsék a korrupció elleni fellépést, biztosítsák a jogállamiságot, valamint változtassanak Moszkvához, Pekinghez és Teheránhoz fűződő viszonyukon.

A dokumentum külön kitér az újvidéki vasútállomás előtetőjének 2024. november 1-jei leomlására is, amely 16 ember halálát okozta. A kongresszusi képviselők független és átlátható vizsgálatot, valamint a felelősség megállapítását sürgetik, és kifogásolják a tüntetőkkel szembeni túlzott erő alkalmazását is. Amennyiben ezekben a kérdésekben nem történik megfelelő előrelépés, szerintük az Egyesült Államoknak akár a Szerbiával nemrég megkezdett stratégiai párbeszéd felfüggesztését is mérlegelnie kellene.

Wilson a BBC szerb nyelvű szerkesztőségének azt mondta: Washington következetesen azt várja el Szerbiától, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiságot, a szólás- és gyülekezési szabadságot, és ne járuljon hozzá a térség destabilizálásához. A javaslat jelentőségét növeli, hogy kezdeményezői a két nagy amerikai párthoz tartoznak. Robin Brooks, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács Nyugat-Balkánnal foglalkozó részlegének korábbi vezetője szerint ez általában arra utal, hogy az adott ügy Washingtonban pártokon átívelő figyelmet kap.

A törvényjavaslat ugyanakkor még messze van attól, hogy tényleges jogszabállyá váljon. Előbb kongresszusi bizottságok támogatását kellene megszereznie, majd a képviselőházban és a szenátusban is többséget kellene kapnia. A BBC által megszólaltatott szakértők szerint reálisabb lehetőség, hogy egyes rendelkezéseit a 2027-es amerikai védelmi költségvetési törvénycsomaghoz csatolják.

A javaslat szankciók lehetőségét is felveti olyan személyekkel szemben, akik a megfogalmazás szerint destabilizálják a Balkánt, támogatják Oroszország káros befolyását, aláássák a demokratikus intézményeket, korrupcióban vesznek részt vagy megsértik az emberi jogokat. A dokumentumban ugyanakkor nem neveznek meg konkrét szerbiai személyeket, akikre ilyen intézkedések automatikusan vonatkoznának.

Az időzítés azért is figyelemre méltó, mert Washington és Belgrád júliusban éppen stratégiai párbeszédet indított, és energetikai, illetve oktatási együttműködésről is megállapodást írt alá. A szakértők egy része ezért a kongresszusi kezdeményezést elsősorban politikai jelzésnek tekinti: azt üzeni a szerbiai vezetésnek és az amerikai végrehajtó hatalomnak, hogy a Kongresszus továbbra is figyelemmel kíséri a szerbiai demokratikus folyamatokat, különösen a közelgő választások előtt.