A Majdanpek községben lévő Blizna falu közelében található Mala és Kozja barlangok régészeti feltárása során 40 ezer évvel ezelőtti életről tanúskodó bizonyítékokra bukkantak. A modern ember akkor kezdte betelepíteni Európát. Arra is találtak bizonyítékot, hogy neandervölgyiek is éltek nálunk.

Majdanpek községben két jelentős régészeti lelőhely található: Rudna Glava és Lepenski Vir. A Mala és a Kozja barlangot azonban eddig nem nagyon ismerték.

„Radenko Lazarević barlangkutató írt ezekről a barlangokról, és nem ismeretlenek a szakirodalomban. Az új felfedezések hihetetlenül fontosak, mert a neandervölgyiek és a modern emberek közötti lehetséges kapcsolatról tanúskodnak” – mutatott rá Dušan Mihailović archeológus, a belgrádi Bölcsészettudományi Kar professzora az RTS reggeli műsorában.

Az archeológus elmondása szerint, aki intenzíven dolgozott a Mala és a Kozja barlangok feltárásán, a modern ember 40-50 ezer évvel ezelőtt települt Európába a Dunamellék irányából.

„A Vaskapu-szoros jelentette az első akadályt a modern embereknek, amikor ide jöttek. Nem kerülhették el a neandervölgyeieket, s valószínűleg kapcsolatba kerültek velük” – magyarázta Mihailović.

A régészek éppen azért kezdték el kutatni a Vaskapu-szoros területét, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek erről a találkozásról.

„Megerősítés még nincs, kutatunk utána. A közelmúltban Bulgáriában fedezték fel, hogy a modern emberek 47 ezer évvel ezelőtt telepítették be az Alsó Dunamelléket, de még nincs bizonyíték közelebbi érintkezésre” – mondta Mihailović.

A Mala és a Kozja barlangban a régészek a neandervölgyi emberek és kultúrájuk maradványait találták meg.

Másrészről a Mala barlangban olyan tárgyakra bukkantak, amelyeket a modern emberek készítettek valószínűleg 39 500-40 500 évvel ezelőtt.

„Ez az egyik legrégebbi és legkorábbi bizonyíték a modern ember Délkelet-Európában való jelenlétére” – mondta Mihailović, s hozzátette, „ezek alapján a maradványok alapján megállapíthatjuk a neandervölgyi és a modern emberek közötti közelség mértékét, s az ősi DNS és proteinek elemzésével még jobban megismerhetjük a két populáció közötti kapcsolatot”.

A kutatást a szerbiai művelődési és tájékoztatási minisztérium finanszírozta. A hazai szakemberek és régészhallgatók mellett a kutatásban a világ vezető intézményeinek számos tudósa is részt vesz. (RTS)