Tudomány
Értékes leletekre bukkantak a régészek a majdanpeki bányákban

A Majdanpek községben lévő Blizna falu közelében található Mala és Kozja barlangok régészeti feltárása során 40 ezer évvel ezelőtti életről tanúskodó bizonyítékokra bukkantak. A modern ember akkor kezdte betelepíteni Európát. Arra is találtak bizonyítékot, hogy neandervölgyiek is éltek nálunk.

Majdanpek községben két jelentős régészeti lelőhely található: Rudna Glava és Lepenski Vir. A Mala és a Kozja barlangot azonban eddig nem nagyon ismerték.

„Radenko Lazarević barlangkutató írt ezekről a barlangokról, és nem ismeretlenek a szakirodalomban. Az új felfedezések hihetetlenül fontosak, mert a neandervölgyiek és a modern emberek közötti lehetséges kapcsolatról tanúskodnak” – mutatott rá Dušan Mihailović archeológus, a belgrádi Bölcsészettudományi Kar professzora az RTS reggeli műsorában.

Az archeológus elmondása szerint, aki intenzíven dolgozott a Mala és a Kozja barlangok feltárásán, a modern ember 40-50 ezer évvel ezelőtt települt Európába a Dunamellék irányából.

„A Vaskapu-szoros jelentette az első akadályt a modern embereknek, amikor ide jöttek. Nem kerülhették el a neandervölgyeieket, s valószínűleg kapcsolatba kerültek velük” – magyarázta Mihailović.

A régészek éppen azért kezdték el kutatni a Vaskapu-szoros területét, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek erről a találkozásról.

„Megerősítés még nincs, kutatunk utána. A közelmúltban Bulgáriában fedezték fel, hogy a modern emberek 47 ezer évvel ezelőtt telepítették be az Alsó Dunamelléket, de még nincs bizonyíték közelebbi érintkezésre” – mondta Mihailović.

A Mala és a Kozja barlangban a régészek a neandervölgyi emberek és kultúrájuk maradványait találták meg.

Másrészről a Mala barlangban olyan tárgyakra bukkantak, amelyeket a modern emberek készítettek valószínűleg 39 500-40 500 évvel ezelőtt.

„Ez az egyik legrégebbi és legkorábbi bizonyíték a modern ember Délkelet-Európában való jelenlétére” – mondta Mihailović, s hozzátette, „ezek alapján a maradványok alapján megállapíthatjuk a neandervölgyi és a modern emberek közötti közelség mértékét, s az ősi DNS és proteinek elemzésével még jobban megismerhetjük a két populáció közötti kapcsolatot”.

A kutatást a szerbiai művelődési és tájékoztatási minisztérium finanszírozta. A hazai szakemberek és régészhallgatók mellett a kutatásban a világ vezető intézményeinek számos tudósa is részt vesz. (RTS)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Rekordhosszú ideig, 27 évig lefagyasztott embrióból született egészséges gyerek októberben az Egyesült Államokban. A kislány, Molly Gibson embrióját 1992 októberében fagyasztották le. 2020 februárjáig várt a mesterséges beültetésre, amikor a Tennessee-ben élő Tina és Ben Gibson örökbe fogadták. A BBC cikke szerint...
2020. DECEMBER 4.
[ 9:40 ]
Rekordhosszú ideig, 27 évig lefagyasztott embrióból született egészséges gyerek októberben az Egyesült Államokban. A kislány, Molly Gibson embrióját 1992 októberében fagyasztották le. 2020 februárjáig várt a mesterséges beültetésre, amikor a Tennessee-ben élő Tina és Ben Gibson örökbe fogadták. A BBC cikke...
2020. DECEMBER 3.
[ 9:58 ]
Természetvédelmi kapacitásfejlesztésbe kezd öt balkáni államban (Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) a debreceni székhelyű BioAqua Pro Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM). A magyar szakemberek az MTM-ben rendelkezésre álló közgyűjteményi adatok, valamint a Natura 2000 hálózat...
2020. NOVEMBER 30.
[ 16:21 ]
Beolvasás folyamatban