Tudomány
Ismerik és tudatosan fogyasztják a gyógynövényeket a csimpánzok
Betűméret:             

Tudatosan próbálják gyógyítani magukat a csimpánzok – jelentették az Oxfordi Egyetem tudósai. A szakemberek az ugandai erdőkben figyelték meg az állatok viselkedését, és arra jutottak, hogy az állatok olyan növényeket esznek, amelyeknek fájdalomcsillapító vagy antibakteriális hatásuk van. Az erről szóló tanulmány a PLOS One-ban jelent meg.

A BBC beszámolója szerint a tudósok olyan állatokat figyeltek meg, amelyek sérültek voltak, vagy betegnek tűntek. Amikor egy konkrét növény után kutattak az erdőben, a szakemberek mintát vettek az elfogyasztott növény maradékából, és kiderült, azok legtöbbje antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik.

Elodie Freymann, az egyetem tudósa az elmúlt négy évben hónapokat töltött a természetvédelmi területnek nyilvánított ugandai Budongo-erdőben, hogy két csimpánzközösséget tanulmányozzon. Amellett, hogy fájdalommal küzdő – sánta vagy furcsán járó – állatok után kutattak, a vizeletükből és a székletükből mintát is vettek, hogy ellenőrizzék, valóban betegek-e.

A vizsgálat során külön figyeltek arra, hogy az állatok olyan dolgokat esznek, amelyeket általában nem: fák kérgét vagy épp gyümölcsök héját.

Az egyik vizsgált alany egy hím csimpánz volt, amelynek súlyosan megsérült a keze. Az állat ahelyett, hogy a kezeit használta volna a járáshoz, sántított. Míg a társai üldögélve ettek, ő páfrányok után kutatott az erdőben. Ő volt az egyetlen csimpánz, aki evett ezekből.

Kiderült, hogy az általa fogyasztott Christella parasitica nevű növény erős gyulladásgátló hatással rendelkezik. A kutatók összesen 13 különböző növényfajta 17 mintáját gyűjtötték be, majd a Neubrandenburgi Egyetem tudósának, Fabien Schultznak küldték el, hogy elemezze és tesztelje a mintákat. Kiderült, hogy a növények mintegy 90 százaléka gátolja a baktériumok szaporodását, egyharmaduk pedig természetes gyulladáscsökkentő tulajdonsággal rendelkezik, vagy csökkenti a fájdalmat és segíti a gyógyulást.

A vizsgált csimpánzok mindegyike meggyógyult. A páfrányt fogyasztó egyed napokkal később már használta a kezét. Freymann hangsúlyozza, nem lehet ugyan egyértelműen kimutatni, hogy az állatok csak a növények fogyasztása miatt gyógyultak meg, de minden bizonnyal köze lehetett hozzá. Hozzátette: éppen ezért meg kell óvni ezeket a természetes „gyógyszertárakat” a jövő generációi számára, írja a hvg.hu.

Egyre gyakrabban használják az „agyrothadás” kifejezést arra a jelenségre, amikor az emberek túl sok időt töltenek felszínes, gyorsan fogyasztható online tartalmakkal, és ez hatással van a figyelmükre, gondolkodásukra, olvasási képességükre, valamint mentális közérzetükre. A Médiapiac írása szerint a kifejezés...
2026. JÚNIUS 13.
[ 8:19 ]
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a...
2026. JÚNIUS 11.
[ 9:44 ]
A fiatalkor és az időskor közötti szakasz egyre fontosabb időszakként jelenik meg az agy hosszú távú egészségének megőrzését célzó kutatásokban, mivel a tudósok egyre többet értenek meg azokból a finom neurológiai változásokból, amelyek 40 és 65 éves kor között történnek. Sebastian Dohm-Hansen, az írországi...
2026. JÚNIUS 5.
[ 13:22 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó