Hat intézményt összefogó európai konzorcium tagjaként magyar kutatók vizsgálják a sztrók hosszú távú hatását; a projektre 80 millió forint értékű támogatást nyertek el - tájékoztatta a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) az MTI-t.

Közleményükben az agyi érkatasztrófát, azaz a sztrókot ismertetve kiemelték, hogy az agy vérellátásában beálló súlyos hiányt az erek megrepedése vagy elzáródása okozza. Ez utóbbit nevezzük iszkémiás sztróknak, ami az esetek túlnyomó részét teszi ki - fűzték hozzá.

Magyarországon évente egy városnyi ember - 40-50 ezer fő - szenved el sztrókot, ami a teljes lakosságszámhoz viszonyítva magas arányt jelent. Az esetek körülbelül ötöde halállal végződik, és a túlélők jelentős része is maradandó károsodásokat szenved.

"Gyakori jeleit ma már a laikusok is felismerik. Ilyenek például a féloldalasan petyhüdt arc vagy végtaggyengeség, az egyensúlyvesztés, vagy éppen a zavaros beszéd."

A sztrók Európa-szerte a maradandó egészségkárosodás legfőbb oka. A betegség korai szakaszát azonban hosszú, akár hetekig elhúzódó szubakut fázis követi, amely során az agy működése megváltozik, hiszen a szervezet próbál úrrá lenni a sztrók által előidézett káros folyamatokon. Ezt a fázist az orvostudomány egyelőre alig látja át, pedig sokszor ekkor dől el, hogy a páciens maradandó egészségkárosodást szenved, vagy bízhat-e a teljes felépülésben - olvasható a közleményben.

A HCEMM égisze alatt hat intézményt összefogó európai konzorcium részeként magyar kutatók a sztrók okozta károsodások hosszú távú gyógyítását vizsgálják.

A programban olyan fehérjék szerepét vizsgálják majd, amelyek fő feladata az emberi szervezetben a sejtek közötti fehérjehálózat lazítása, a szövetek vázának karbantartása. Sztrók után azonban ugyanezek a fehérjék az erek gyulladását, az idegsejteket védő vér-agy gát lebomlását idézhetik elő. Agyszövetben felerősödő aktivitásuk nemcsak a sztrók után bekövezett károsodásokat jelzi, hanem hozzájárulhat annak kialakulásához is - jelezték a közleményben.

A kutatók olyan, a sejteknél kisebb mesterséges részecskéken alapuló eljárást fejlesztenek ki, amellyel meg tudják jelölni, és hatóanyagokkal célzottan el is tudják érni ezeket a fehérjéket. Az eljárás egyrészt bepillantást enged majd az orvosok számára a sztrók egyik fontos, mindeddig rejtve zajló folyamatába, másrészt eszközt ad a kezükbe, hogy megállítsák, vagy mérsékeljék azt, ezáltal megelőzve a további károsodásokat - írták.