A mesterséges intelligencia (MI) felületes használata veszélyt jelent, mivel az emberek gyakran helytelenül alkalmazzák, és nem gondolják át annak következményeit – véli Strahinja Dević informatikai szakértő és Zoran Marjanović, a Nukleáris Fizikai Intézet munkatársa.

Marjanović a Tanjugnak elmondta, hogy a mesterséges intelligencia egyre gyakoribb használatával az ember veszélybe sodorja magát, mert nem használja ki saját pszichofizikai képességeit.

„Az intelligencia egyik meghatározása a képesség az alkalmazkodásra. Ezek a gépek lenyűgöző lehetőségeket kínálnak. A probléma az, hogy mi ezeket pótlékként használjuk, miközben egyre kevésbé vesszük igénybe a saját pszichofizikai képességeinket. Márpedig minden, amit az ember nem használ, elsorvad – így az agy is”

– fogalmazott Marjanović.

Kiemelte: az MI segíthet a mindennapi és a legösszetettebb problémák megoldásában is, lehetőségei szinte korlátlanok. „Ez még mindig fejlesztési szakaszban van, de véleményem szerint kulcsfontosságú, hogy ne kapjon végrehajtói jogköröket és ne végezhessen konkrét beavatkozásokat. Ha ugyanis lehetősége nyílna befolyásolni az embert, például az egészségügyi ellátásban – mondjuk tünetekről, lázról, vérnyomásról kérdezzük –, listát adna és diagnózist állítana fel” – mondta.

Hangsúlyozta: az MI hatalmas erővel bír, de a döntő tényező az ember, aki az algoritmusokat megalkotja, és eldönti, mit enged meg a rendszernek.

Dević a Tanjugnak úgy nyilatkozott, hogy szerinte a mesterséges intelligencia nem fogja tudni teljesen helyettesíteni az embert, mert nem rendelkezik valódi intelligenciával, a veszélyt inkább abban látja, hogy az emberek hajlamosak a lustaságra.

„A mesterséges intelligencia már régóta jelen van körülöttünk. Régóta célpontjai vagyunk olyan algoritmusoknak, amelyek az MI-t felhasználva a szokásainkra építenek, így az életünk valójában folyamatosan körbe van véve ezzel a technológiával”

– mondta Dević.

Elmagyarázta, hogy a technológia nagyon gyorsan fejlődik, de az emberek meg fogják tanulni lekövetni ezt a fejlődést. „Az MI nem azért van, hogy helyettesítsen minket, hanem hogy javítsa és felgyorsítsa a folyamatokat, és hogy együttműködjünk vele. Én nem tartom rossznak azokat a változásokat, amelyek megkönnyítik az életünket. A probléma az, hogy sokkal könnyebb nem csinálni semmit, és egyszerűen hagyni, hogy valami lekösse a figyelmünket, mint aktívan részt venni valamiben és cselekedni” – fogalmazott.

Hozzátette: az emberek félnek az újdonságoktól, és az MI-t sokszor rosszul használják, mert nem gondolnak bele a szélesebb következményekbe.
„A veszély abban rejlik, hogy nem gondolkodunk. Ha valami érdekes és könnyen használható, nem mérlegeljük a tágabb hatásokat. Ez idővel letisztul majd, de a jelenlegi felületes használat veszélyes, mert vakon megbízunk benne, ezerféle okból” – zárta Dević.

(Vajdasági RTV)