Tudomány
Egykor hajógyártó nagyhatalom volt Magyarország – a MAHART végül a privatizáció áldozata lett
Betűméret:             

Magyarország a 19. század elején Európa élvonalába tartozott a hajógyártásban. 1817 márciusában indult útnak a Duna első gőzhajója, a Carolina, amely három évvel később már rendszeres járatként szállította az utasokat Pest, Buda és Óbuda között. A hajót Bernhard Antal építette, és bár pályafutása rövid volt, egy új korszak kezdetét jelezte.

A magyar hajózás és hajógyártás történetét a Rubicon Intézet és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös estje elevenítette fel a Szilágyi Dezső téren horgonyzó Kassa fedélzetén, ahol a MAHART vezérigazgatója, Sztilkovics Szávó, Zsigmond Gábor közlekedéstörténész és Götz Sándor hajóépítő idézte fel a dicső múltat, írja a qubit.hu portál.

A 19–20. század fordulóján Fiume Európa tíz legnagyobb kikötője közé tartozott. A magyar kereskedelmi flotta 1914-re már 549 hajóból állt, amelyek a világ minden tájára, Ausztráliába és Új-Zélandra is szállítottak árut. A fejlődés kulcsfigurája Baross Gábor közlekedési miniszter volt, aki megteremtette a Budapestet Fiuméval összekötő vasúti hálózatot, és elindította a fiumei kikötő bővítését is. Fiume a torpedó feltalálásának helyszíneként is világhírű lett, és innen látta el a világ számos flottáját.

Trianon után Magyarország elveszítette tengeri kikötőjét, de a hajóépítő szakemberek nagy része hazatért, és megkezdődött a dunai és tengerjáró hajók gyártása Csepelen. 1928-ra megépült az új, modern csepeli kikötő, a második világháború alatt azonban a magyar kereskedelmi flotta szinte teljesen megsemmisült. A háború utáni évtizedekben a magyar hajógyárak mégis talpra álltak: 1945 és 1989 között több mint 200 tengerjáró hajót építettek, és világszerte nagy kereslet mutatkozott a magyar tervezésű hajódaruk iránt is.

A rendszerváltás után a hajógyártás fokozatosan leépült. A gyárak bezártak, a MAHART-ot privatizálták, jelentős ingatlanvagyonát eladták, és ezzel megszűnt a magyar hajóépítés ipari alapja. Bár a szakmát ma is tanítják, a gyakorlati tudást már csak külföldön lehet elsajátítani. A magyar hajózás dicső múltjából mára leginkább emlékek maradtak, de a kora ellenére jó állapotban lévő, 1939-ben épült Kassa hajó még ma is a régi idők teljesítményéről mesél – élő bizonyítékaként annak, hogy Magyarország egykor valóban hajógyártó nagyhatalom volt.

A HUNOR (Hungarian to Orbit) nemzeti kutatóűrhajós-program egy későbbi és jóval nagyobb dolognak volt az első lépése – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós a M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. A Magyar Szent István-renddel kitüntetett gépészmérnök, Magyarország második hivatásos űrhajósa elmondta: fél...
2026. FEBRUÁR 25.
[ 18:00 ]
A Nemzetközi Csillagászati Unió döntése nyomán Kubovics Imre geológus is égi névrokon lett. A Sárneczky Krisztián által felfedezett égitestek elnevezése a magyar tudomány és kultúra előtt tiszteleg. Tarr Béla kering, Krasznahorkai László forog: mostantól hivatalosan is három híres magyar, a januárban elhunyt...
2026. FEBRUÁR 24.
[ 23:06 ]
Az amerikai Forbes a ma élő legnagyobb innovátorok között említi a magyar Nobel-díjas kutatót. Egy 250 fős listát állítottak össze, elsőre meglepő nevek is akadnak a top 10-ben. „Az innováció az a kenőanyag, amely mozgásban tartja a gazdaság motorját, az a szikra, amely frissen tartja a kultúrát, és kulcsfontosságú...
2026. FEBRUÁR 23.
[ 8:26 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó