A japán Kitagava Szuszumu, a Kiotói Egyetem tanára, az ausztrál Richard Robson, a Melbourne-i Egyetem professzora, valamint a jordániai palesztin menekült családból származó Omar M. Yaghi, a Kaliforniai Egyetem professzora nyerte el idén a kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától, írja a Népszava.

A díjátadó erről szóló Facebook-bejegyzése szerint „a fémorganikus vázak fejlesztéséért” kapta az elismerést a három kutató. A 2025-ös kémiai Nobel-díjasok olyan molekuláris konstrukciókat hoztak létre, amelyek nagy terekkel rendelkeznek, s amelyeken keresztül gázok és más vegyi anyagok áramolhatnak át. Ezek a konstrukciók, a fémorganikus vázak, felhasználhatók víz kinyerésére a sivatagi levegőből, szén-dioxid megkötésére, mérgező gázok tárolására vagy kémiai reakciók katalizálására is.

Kitagawa, Robson és Yaghi a molekuláris architektúra egy új formáját fejlesztették ki - áll a beszámolóban. Konstrukcióikban a fémionok sarokkövekként működnek, amelyeket hosszú szerves, szén alapú molekulák kötnek össze. A fémionok és a molekulák együttesen kristályokat alkotnak, amelyek nagy üregeket tartalmaznak. Ezeket a porózus anyagokat fémorganikus vázaknak (MOF) nevezik, melyekben a használt építőelemek változtatásával a vegyészek úgy tervezhetik meg őket, hogy meghatározott anyagokat köthessenek meg és tárolhassanak. A MOF-ok kémiai reakciókat is előidézhetnek, vagy elektromosságot is vezethetnek - írták.

Heiner Linke, a kémiai Nobel-bizottság elnöke úgy értékelt, a fémorganikus vázak hatalmas potenciállal rendelkeznek, korábban nem látott lehetőségeket kínálva új funkciókkal rendelkező, egyedi gyártású anyagok számára.