A tanulmány szerint a kognitív fejlődés jóval korábban indul, mint eddig gondolták: a csecsemők már egészen kicsi korban aktívan feldolgozzák és kategorizálják környezetüket.

Egy új kutatás szerint a mindössze két hónapos csecsemők agya jóval fejlettebb, mint eddig gondoltuk: már képesek megkülönböztetni az élőlényeket az élettelen tárgyaktól.

Az eredmények a Trinity College Dublin kutatóitól származnak, akik több mint 130 csecsemő agyáról készült fMRI-felvételeket elemeztek.

Az fMRI-képalkotás (funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálat) olyan eljárás, amely a vér oxigénszintjének változását méri, és így lehetővé teszi, hogy a kutatók lássák, miként reagál az agyunk különböző vizuális ingerekre.

A hétfőn a Nature Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmány, amelyet az Euronews szemléz, hosszabb távon segíthet a tudósoknak és az orvosoknak abban, hogy jobban megértsék a csecsemőkori kognitív fejlődést, valamint azt is, hogyan alakulnak ki a későbbi életkorban a mentális betegségek.

A kutatás két hónapos csecsemők éber állapotban végzett agyi képalkotó vizsgálatán alapult. A babákat babzsákra fektették, zajszűrő fejhallgatót tettek a fejükre, és olyan képeket mutattak nekik, amelyek egy tucat, az élet első évében gyakran előforduló kategóriába tartoztak.

A képek között például macskák, madarak, gumikacsák, bevásárlókocsik és fák szerepeltek.

„Amikor egy macskát néz, az agya egy bizonyos módon aktiválódik, amit rögzíteni tudunk az fMRI-készülékkel, és ez a macskára jellemző mintázatot ad. Ha pedig valami egészen mást, például egy élettelen tárgyat, mondjuk egy fát mutatok, a válaszreakció mintázata teljesen eltérő lehet” – magyarázta a tanulmány első szerzője, Cliona O’Doherty.

„Felnőtteknél tudjuk, hogy ez nagyon megbízható és következetes, és jól elkülöníthető válaszokat kapunk például különböző kategóriákra, illetve élő és élettelen dolgokra. Azt azonban eddig nem igazán tudtuk, hogy ez a csecsemőknél is így van-e. Pontosan ezt kerestük most a babáknál” – tette hozzá.

A vizsgálatban sok baba kilenc hónapos korában is visszatért, és a kutatóknak 66 gyermek esetében sikerült ismét adatokat gyűjteniük.

O’Doherty szerint a kilenc hónapos babák agya jóval határozottabban meg tudta különböztetni az élőlényeket az élettelen tárgyaktól, mint a két hónaposoké.

A kutatás eddigi eredménye szerint a csecsemők agya sokkal összetettebb módon dolgozza fel a külvilágot, mint ahogyan azt eddig feltételezték.

„A csecsemők sokkal többet tudnak, mint korábban gondoltuk, és az agyuk rendkívül összetett módon dolgozza fel a körülöttük lévő világot. Nem csak fekszenek ott passzívan, várva, hogy majd egyszer mozogni és beszélni tudjanak. Az élet első évében nagyon bonyolult kognitív folyamatok zajlanak. Most pedig ezzel a módszerrel ezeket már mérni is tudjuk” – mondta O’Doherty.

Gustavo Sudre, a King’s College London Genomikai Neuroképalkotás és Mesterséges Intelligencia tanszékének professzora szerint az eredmények hatással lehetnek arra, hogyan értelmezzük a mentális egészséget és a későbbi életkorban jelentkező neurofejlődési zavarokat.

„Az, hogy azt látjuk: ezek a reprezentációk jóval korábban kialakulnak az agyukban, mint gondoltuk, miközben viselkedésükben ez még nem jelenik meg, azt mutatja, hogy az agy – az a korábban említett késés – már hordoz egyfajta reprezentációt, amely nem tükröződik a viselkedésükben” – magyarázta.

„Ez számunkra különösen akkor érdekes, amikor mentális zavarokról beszélünk, mert sokszor a viselkedés alapján állítunk fel diagnózist, miközben az, ami az agyban mindezt kiváltja, már jóval korábban jelen lehet.”