Január 19-én megállapodott a Mol és az orosz Gazprom Neft a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) többségi részesedésének megvásárlásáról. A magyar olajtársaság a cég 56,15 százalékos tulajdonrészét szerzi meg, amellyel nemcsak saját régiós pozícióját erősíti, hanem Közép-Európa energiaellátását is kiszámíthatóbbá teheti. A tranzakció gazdasági és stratégiai következményeiről Sebestyén Gézát, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjét kérdezte a hirado.hu.

„A NIS üzemelteti Szerbia egyetlen finomítóját, így a Mol irányítása egy újabb ország ellátási láncának kulcspontjára terjedne ki” – ismertette a hirado.hu-nak a szakértő. Sebestyén Géza elmondta, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat sikeresen zárta a 2024-es évet, az adózott nyeresége pedig 10,1 milliárd dinár volt, ami nagyjából 33 milliárd forintnak felel meg. „A Mol tehát egy nyereséges céget vásárolt, a tranzakcióval ráadásul nőtt a régiós szerepe és az alkupozíciója is, ami jól jöhet a beszerzési tárgyalásokon.”

A Mol stabilitása nemcsak a vállalatot, hanem a magyar gazdaságot is erősíti. A megállapodás a foglalkoztatásra, az adófizetésre és a hazai energiabiztonságra is pozitív hatással van.

A közgazdász szerint a Mol regionális szinten az egyik legerősebb vállalat, a NIS-üzlettel pedig jó úton van afelé, hogy a globális piacon is komoly játékosnak számítson.

A magyar olajtársaság így már négy finomítót működtethet, – Százhalombattán, Pozsonyban, Rijekán és Pancsován – ami kedvező mozgásteret ad a cégnek az üzemanyag-beszerzés és a finomítói kapacitások optimalizálása terén.

Sebestyén Géza megjegyezte, hogy a felvásárlás egyik legfontosabb hatása az energiabiztonság erősödése, ami csökkenti annak az esélyét, hogy az üzemanyag ára hirtelen megugorjon.

„Pancsova továbbra is az egyetlen szerb finomító marad, így a versenyhelyzet nem igazán fog változni, viszont az ellátásbiztonság a mostani szankciós helyzetben jelentősen javulni fog. Mindez javítja a vállalat árképzési mozgásterét is, ami akár alacsonyabb szerb üzemanyagárakat is jelenthet. De azt mindenképpen, hogy egyáltalán lesz üzemanyag” – árulta el a közgazdász.

Mint mondta, a Mol tranzakciójával Szerbia is sokat nyer, hiszen korábban megalapozottan féltek attól, hogy nem tudják üzemanyaggal ellátni az országot. A magyar vállalat részesedésével ez a kockázat most megszűnni látszik, ami a szerb állampolgárok, vállalatok, gazdaság és az állam számára is a legfontosabb hír.

Szárnyalnak a Mol-részvények a NIS-megállapodás után

Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője arra is kitért, hogy a befektetők mennyire pozitívan fogadták az orosz részesedés megvásárlását.

„A Mol árfolyama nagyjából 30 százalékot emelkedett közel egy hónap alatt. A piac úgy értékeli, hogy ez a tranzakció komoly értéket teremt a részvényeseknek”

– hangsúlyozta.

Szerbiai elemzők szerint a Mol rendkívül kedvező áron jutott hozzá a NIS orosz részesedéséhez. Sebestyén Géza viszont úgy látja, hogy az eladó szinte mindig kevesli az árat, miközben a mostani globális szankciós helyzetben a Szerbiai Kőolajipari Vállalat értéke is olcsóbb lett. Ez a kockázat a Mol számára is jelen volt, valamint a rövid tárgyalási idővel is számolni kellett.

A NIS-üzlettel hosszú távon nyereségesen jöhet ki a Mol, és ha minden a várakozások szerint alakul, úgy a befektetés akár 5-6 év alatt megtérülhet.

„Ha a kockázatok megmaradnak, a megtérülés ideje hosszabb lehet, de még így sem számítanék 15 évnél többre” – tette hozzá a közgazdász.

Aleksandar Vučić szerb elnök nemrég arról beszélt egy interjúban, hogy Szerbia hajlandó lett volna a megállapodott ár dupláját kifizetni a Gazpromnak, ám az oroszok inkább a magyar cég mellett döntöttek.

Sebestyén Géza szerint ez nem meglepő, ugyanis a Mol, mint az Európai Unió és a NATO-tagország nagyvállalata hitelesebb partner az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyoneszközöket ellenőrző hivatala (OFAC) számára.

„A tranzakció kulcsa az amerikai engedélyezés. Hiába vette volna meg Szerbia a céget, ha az OFAC nem járul hozzá ehhez, akkor nem lett volna üzlet. Ez esetben ráadásul a Gazpromnak még nagyobb időnyomás mellett kellett volna eladnia egy várhatóan rosszabb pénzügyi helyzetben lévő céget, azaz a realizált bevétel akár jóval csekélyebb is lehetett volna” – részletezte a közgazdász.

Az adásvételi szerződés aláírása, valamint a NIS irányításának hivatalos átvétele március közepére várható. A Mol tranzakciójának lezárásához több engedélyre is szükség van, köztük az amerikai OFAC és a szerb kormány jóváhagyására.

Szankcióktól az újraindulásig: A Mol-üzlet Szerbia pénzügyi megítélését is javítja

Az OFAC február 20-ig hosszabbította meg a Szerbiai Kőolajipari Vállalat működési engedélyét, amelyet szigorú feltételekhez kötöttek. Az OFAC tavaly októberben szabott ki szankciót a NIS-re, az orosz energiaszektor ellen elrendelt büntetőintézkedések keretében. A döntés miatt leállt a pancsovai finomító termelése, valamint a horvátországi Adria kőolajvezetéken keresztüli nyersolajszállítás.

December 31-én azonban az amerikai hatóság különleges engedélyt adott ki, lehetővé téve a finomító újraindítását, a nyersolajimportot és egyes pénzügyi tranzakciók folytatását. Emellett az Egyesült Államok hozzájárult ahhoz, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat 2026. március 24-ig tárgyaljon a kőolaj-finomítója orosz tulajdonban lévő vagyonrészének értékesítéséről.

A kőolajszállítás január 13-án indult újra a Janafon keresztül mintegy száz nap szünet után. A Moody’s Ratings nemzetközi hitelminősítő hétfői értékelése szerint a Mol tranzakciója Szerbia adósmegítélésére is kedvező hatással van, ami a befektetők szemében is biztató jel.