ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
"A győztesek írják a történelmet!"
Betűméret:
Lódi Gábor, a Demokrata Párt (DS) szerbiai parlamenti képviselője volt az egyetlen magyar ajkú politikus, aki részt vett a tartományi kormány szervezésében megtartott kedd esti emlékünnepségen, amelyen Boris Tadić szerbiai államfő is jelen volt. A rendezvényen Bojan Pajtić vajdasági kormányfő mondott ünnepi beszédet. Ebben rámutatott arra, hogy a 90 évvel ez előtti döntés a szerb nemzet egyesítését és a délszláv népek közös érdekét szolgálta, a belgrádi vezetés akaratával összhangban. Miért tartotta fontosnak megjelenni a magyar szempontból szomorú évfordulóról a DS képviselője, és szerinte ott lett volna-e a helyük a vajdasági magyarság autentikus képviselőinek? Kiderül a vele készült interjúból.
- Számunkra, magyarok számára milyen tanulsággal kellene szolgálnia mindannak, ami kilencven évvel ez előtt történt?
- Én a kilencven évvel ez előtti történéseket nehezen tudom átélni, mert akkor egész Európa lángban volt. De ha leegyszerűsítem és átgondolom a dolgot, magyarságunknak és a vajdasági embernek a helyzetét, akkor azt gondolom, hogy van valami hasonlóság az akkori és a mai idők között. Az emberek akkor is egy szebb jövőt akartak, mert magában a nemzeti érzés az egy hatalmas érzés a szívben, a fejben, és a nemzeti öntudata az embernek mindig meg kell, hogy maradjon. De hogyha leegyszerűsítjük a dolgokat, és ha európai viszonylatban nézzük és ha abból indulunk ki, hogy az EU-ban micsoda nagy ember- és nemzetsereg van, akkor azt gondolom, hogy annak idején az volt az elvárás, hogy együtt talán erősebbek tudunk lenni, és jobban tudunk európai és világviszonylatban is konkurálni. Én úgy gondolom, hogy a Vajdaságban a mai magyar embernek és minden nemzetnek egy olyan törekvése van, hogy hagyjuk a múltat és nézzünk a szebb jövő felé. Nézzük azt, hogy mi és a gyermekeink szebben, okosabban tudjunk élni egy olyan jövőben és biztonságban, amely a célunk.
Vajdaság Szerbia nélkül nem tud megmaradni!
- Ez a megemlékezés nem arról szól, hogy határokat építeni a nemzetek között?
- Ha megnézzük a magyar nemzetnek az 1848-as forradalom utáni exodusát, akkor látjuk, hogy a nemzetünk egy hatalmas kataklizmán ment át és nekünk, akik bő százötven évvel később élünk, ez egy hatalmas iskola. Én mindig azon vagyok, hogy a határokat lebontsuk. Ha az ember falat emel maga köré, az nem jó, mert a fal mindig elzárja az embert. A falakat inkább le kell bontani, mert nagyon sok ilyen fal volt a második világháború után. Ezek a falak sorra ledőltek, nem tudtak megmaradni. Én úgy képzelem el, hogy a megemlékezés a kilencven évvel ezelőtt történtekre egy olyan dolog, amit a vajdasági kormány már nagyon régóta szorgalmaz, hogy Vajdaság magában nem tud úgy megmaradni, hogy ne legyen Szerbia keretein belül. Az elmúlt évtizedek hatalmas háborús összetűzésekkel és vérengzésekkel jártak ezen a területen, és én úgy gondolom, hogy Vajdaság így tudja megvédeni és fejleszteni a multikultúrális és multietnikus jellegét. Én egyébként nagyon büszke vagyok arra, hogy a tartomány statútuma hamarosan a szerb parlament elé fog kerülni és nagyon büszkén fogok rászavazni. Mindent meg fogok tenni azért, hogy ez az alapszabály pozitív osztályzatot kapjon. Vajdaságnak egy olyan jövőt hoz majd, amelyben minden ember biztonságban fogja érezni magát és minden ember egyenjogú lesz, és mindenkire olyan jövő vár, amelyben ki tudja mutatni, hogy milyen ember. Tehát nem lesz az, hogy szerb vagyok, vagy magyar vagyok, hanem az lesz a lényeg, hogy mit tudok megcsinálni.
A vajdasági magyar politikusok távolmaradásáról
- Kétségtelen, hogy 90 évvel ez előtt Magyarországtól elszakítottak egy területet, ezt Szerbia megkapta. A szerbség nyert, a magyarság veszített. Az évforduló alkalmából szervezett ünnepségen Ön volt az egyetlen magyar politikus. Nem voltak jelen a Magyar Koalíció tartományi tisztségviselői. Sőt Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke sem volt ott Boris Tadić szerbiai államfő és Bojan Pajtić tartományi kormányfő társaságában. Ön szerint van-e ennek üzenet- értéke?
- Minden magyar politikust nagyra becsülök. Én egyébként a politikát úgy fogom fel, mint egy mérkőzést. A fociban is az egyik csapat nyer, a másik elbukik, vagy döntetlen az eredmény. Én nem tudom azt elképzelni, hogy egy magyar politikus nem jön el, és hogy a Magyar Koalíciónak - ha egyáltalán annak lehet nevezni, mert egyes információk szerint már nem létezik - nem a Vajdaság a jövőképe, és hogy ezt nem tartja egy történelmi jelentőségű dolognak. Egyébként, az ember szíve megdobban, amikor a nemzetnek a történelméről beszélünk. Ez egyébként jellemző Szerbiára is. A történelem állandóan ismétlődik. Az az ember, az a kormány és az a politikai többség, amelyik egy háborút megkezd, annak mindig számolnia kell azzal, hogy mi lesz, ha elbukom. Utána a győztesek írják a történelmet. Ez sajnos Magyarországgal és a magyarsággal is megtörtént. Egyébként az, ami nagy egy nemzetben, hogy megvan neki a célja. Az EU-s csatlakozás majd ezt a történelmet valami úton majd elmossa. Így történt Németország és Spanyolország esetében is. Magyarország is ismét a fejlett Európa része lett. A rokonok megtalálják magukat. Az uniós országokban már nincs vízumkényszer és Vajdaságnak és Szerbiának is ez a jövője. Ha Vajdaság elzárkózna Szerbiától, gátakat emelnénk fel, ezt az EU nem ismerné el, és ezzel nagy követ gördítenénk magunk elé, és ezzel megnehezítenénk sorsunkat.
Kép és szöveg: Ternovácz István
A hallgatói követelések másodlagosak – ami igazán számít, az a stratégia, de ilyent én jelenleg nem látok, jelentette ki Danilo Mandić szociológus, a Harvard oktatója. Az N1-nek nyilatkozó szakember kifejtette, a stratégia azt jelenti, hogy 20–30 évre előre kell gondolkodni.
„Képzeljük el a lehető legjobb...
2025. MÁJUS 26.
[ 19:45 ]
Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő legutóbbi Facebook-bejegyzésében a JP Morgan geopolitikai elemzőinek legfrissebb előrejelzését tárgyalja, amely szerint 2025 júliusában tűzszünet jöhet létre az ukrajnai konfliktusban.
Az elemzés különböző forgatókönyveket vázol fel a háború lehetséges kimenetelére, és...
2025. MÁJUS 25.
[ 16:53 ]
Romániát a magyarok mentették meg a szélsőségességtől – véli Cristian Pantazi, a G4Media.ro főszerkesztője.
Románia megmenekült a szélsőségesség és az euroszkepticizmus mély szakadékától – és ebben kulcsszerepet játszott a romániai magyar közösség példás részvétele a választások második fordulójában. Egy...
2025. MÁJUS 23.
[ 12:39 ]
