ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Sonja Licht a brüsszeli meghallgatásról
Betűméret:
Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) és Tőkés László (EFA/Greens) európai parlamenti képviselők szervezésében közmeghallgatás volt az Európai Parlamentben (EP) 2009. április 1-jén. A meghallgatáson részt vett Sonja Licht is belgrádi Political Excellence Alapítványának elnöke is, aki a meghallgatásról az újvidéki Dnevnik 2009. április 4-ei számában a következőket nyilatkozta: A magyarkérdés sikertelen internacionalizálása
SONJA LICHT A DNEVNIKNEK A VAJDASÁGGAL KAPCSOLATOS VITÁRÓL AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN
Az Európai Parlamentben tartott vitán, amelyet Tőkés László és Becsey Zsolt európai parlamenti képviselők szerveztek Brüsszelben, nem a bejelentett témáról – Elfeledte-e Vajdaságot az Európai Parlament? – volt szó, hanem a vita kizárólag a környező magyar kisebbség helyzetéről folyt, különös hangsúlyt fektetve Vajdaságra, magyarázta Sonja Licht, a belgrádi Political Excellence Alapítvány elnöke, a panelvita egyik résztvevője.
– Megmutatkozott valójában, hogy az alapvető téma, amellyel foglalkozni kívántak, és ezt elmondták nekünk a vita kezdetén, a környező magyar kisebbség helyzete – magyarázza Sonja Licht. – ők ezt az ülést azzal a szándékkal hívták össze – ezt úgyszintén elmondták nekünk a bevezetőben –, hogy látható legyen, mit végeztek el négy évvel azután, hogy az EP Doris Pack által vezetett küldöttsége meglátogatta Szerbiát és Vajdaságot is, hogy betekintést nyerjen mi történt a 2003–2004. évi etnikai alapú incidensekkel. A téma sokkal szélesebben lett megfogalmazva, az ülés célja valójában az volt, hogy ez alatt a négy év alatt mi sikerült és mi nem a vajdasági magyar nemzetiség vonatkozásában. A meghívóban lévő témához tartva magamat, csak magáról Vajdaságról beszéltem, elmagyarázva, miért egyike az utolsó multietnikus enklávéknak Európában. Multietnikusságának elemzése által, a kommunista időszaktól mostanáig, rámutattam a különböző szakaszokra, nem vitatva azt, ami valóban volt, és ami megérdemelte az elítélést. Ez azt jelenti, hogy kiemeltem, a múlt század 90-es éveiben sok igazságtalanságot követtek el a kisebbségek ellen, különösen a horvát kisebbség ellen, de aláhúztam, hogy volt sok olyan magyar is, aki elhagyta Vajdaságot, mert nem akartak a háborúba menni, és hogy mobilizálják őket, de hozzátettem, hogy egyesek gazdasági okokból mentek el, mások pedig azért, mert komoly nyomást éreztek. Hangsúlyoztam, hogy a dolgok 2000. október 5-e után kezdtek változni, valamint tény, hogy 2003–2004-ben komoly incidensekre került sor, úgyszintén tény, hogy amit azóta tettek, azt mutatja, hogy ez az állam nincs felkészülve arra, hogy az incidensek mögé álljon, és mindent megtesz azok kivizsgálására és az eljárások indítására.
Beszélőtársunk kiemelte, hogy a belügyminisztérium adatai alapján a parlamenti képviselőknek bemutatta, hogy az utóbbi négy évben jegyzett esetek több mint 50 százalékát felderítették, és átadták az ügyészségnek és a bíróságnak.
– Semmilyen módon nem vitattam, hogy vannak problémák, hogy léteznek falfirkák a kisebbségek ellen. Láttam olyan falfirkákat is, amelyek a magyarok Vajdaságból való eltávolítását követelik, de láttam olyant is, hogy „Minden szerbet a hideg Dunába”. Tehát, az én következtetésem az, hogy a multietnikus Vajdaság megőrzésének egyetlen módja az interkulturális viszony serkentése és további gazdagítása – Vajdaságnak, mint a mielőbb EU tagjává váló Szerbia nagyfokú autonómiával rendelkező belső kerületének a megőrzése, mert az EU-ba való csatlakozás nélkül Vajdaság sem tudja azokat a képességeit egészében megvalósítani, amelyekkel rendelkezik – hangsúlyozta Sonja Licht.
Sonja Licht elmagyarázza, hogy nemcsak az európai parlamenti képviselők, akik a panelt összehívták, hanem a vajdasági nemkormányzati szervezetek képviselői, Bozóki Antal és Süge Zsolt is teljesen más véleményen voltak, inszisztáltak a vajdasági magyar nemzeti kisebbség veszélyeztetettségén, és teljesen ignorálták azt, amit Petar Teofilović tartományi ombudsmantól lehetett hallani.
– Insziszáltak azon, hogy a vajdasági helyzet az előző négy évben egyáltalán nem javult, hogy stagnál, valamint, hogy ez azt jelenti, hogy rosszabbodik. Nagy hangsúlyt fektettek arra a tényre, hogy nincsen kikutatva az, amit ők vajdasági genocídumnak neveztek a II. világháború után, követelve a szerb államtól, hogy ezt tegye meg, és egyúttal követelve, hogy az összes incidenseket ne csak kivizsgálják, hanem indítsanak akciót, hogy a magyar kisebbség képviselve legyen az állami szervekben. Őszintén, nem hiszem, hogy a panelvita szervezői Vajdaság kérdésének internacionalizálását kívánták volna, inkább azt hiszem, hogy a vajdasági magyar kisebbség helyzetének internacionalizálását kívánták, de szemmel láthatóan ez nem sikerült nekik. Mert ha valóban Vajdaság, mint téma érdekelte volna őket, akkor azzal foglalkoztak volna. Nem láttam ugyanis, hogy bármilyen érdeklődést is mutattak volna a Vajdaság autonómiájáról, a statútumról, az illetékességi körökről szóló törvényről való beszélgetés iránt. Ez számukra nem volt lényeges téma. Tehát még ha ez a vajdasági magyar kisebbség kérdése internacionalizálásának a kísérlete volt is, gyengén sikerült. A legjobb bizonyítéka ennek az, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság, számos magas rangú tisztségviselője, akiket meghívtak – nem jelentek meg. Bizonyíték erre az is, hogy a vitában a vajdasági magyarok egyetlen képviselője sem vett részt, vagyis nem volt ott Pásztor, Ágoston, vagy Páll, akik legjobban tudják, hogy mi történik Vajdaságban, és hogy a magyaroknak milyen problémái vannak. A vitában nem vett részt Korhecz Tamás sem, akit szabályszerűen meghívtak. Mindez feljogosít arra, hogy arra következtessek, hogy mégiscsak a magyar kisebbség problémáinak internacionalizálásának egyéni kísérletről van szó, nem pedig azoknak az álláspontjáról, akik ezt a kisebbséget Vajdaságban hivatalosan képviselik – szögezte le Sonja Licht.
Ljubinka Malešević
Lemondás
Sonja Licht lemondott a korrupció-ellenes ügynökség bizottság-beli tagságáról és erről néhány nappal ezelőtt értesítette Slavica Đukić-Dejanovićot, Szerbia Képviselőházának elnökét.
– Habár erre a tisztségre személyesen Tadić elnök javasolt, ami számomra külön megtisztelést jelent, mégis úgy döntöttem, hogy lemondok a tagságról és, hogy a Politika igazgatóbizottságában végzett munkámnak szentelem időmet, amelynek az elnöke vagyok. Bebizonyosodott ugyanis, hogy itt sok munka van, tekintettel a súlyos helyzetre, amelyet találtunk és emiatt nagy erőfeszítéseket kell tenni és sok időt fordítani ezeknek a megoldására. Ha már ez így van, akkor bizonyos, hogy a bizottsági tagságra nem lenne elegendő időm sem erőm, és nem volna tisztességes elfogadnom azt, amiről előre tudom, hogy nem végezhetem teljes kapacitásommal – mondta Sonja Licht a Dnevniknek.
A Blic nevű újság Sonja Lichtet, a belgrádi Political Excellence Alapítvány elnökét nemrégen Szerbia legbefolyásosabb nőjévé kiáltotta ki, az általa ellátott tisztségek nagy száma miatt. Az őt ért bírálatokra válaszolva, hogy nagyszámú tisztséget lát el, mint amilyenek a Politika igazgatóbizottságának elnöke, a Külpolitikai Tanács elnöke és az Európai Integrációs Tanács tagja, Sonja Licht azt válaszolta, hogy ezek közül a funkciók közül egyért sem kap fizetést, és hogy az miatt a kampány miatt, amelyet Ljubomir Živkov szatirikus folytat ellene, aki azzal vádolta meg, hogy 11 tisztsége van, meggondolja annak a lehetőségét, hogy keresetet nyújt be ellene. (www.vesti.rs) Lichtnek újabban Szerbia washingtoni nagyköveti tisztségét is felajánlották. (www.naslovi.net)
Olvasói reagálások Sonja Licht nyilatkozatára:
Re: A magyar kérdés sikertelen internacionalizálása
nesa2-től – 2009. 04. 03.
Sonja asszony, olvassa el Pásztor úr cikkét.
A nyilvánosságnak ez a „megnyugtatása” Önnek nem sikerült, mint ahogy az a lemondás sem, viszont az Ön számára „megtiszteltetés”, hogy Önt a „Manöken” javasolta.
Petar Teofilović NEM MAGYAR – legalább ezt ismerje el!
Európáért és Vajdaságért nagyon gyorsan újból itt lesz az „ellenőrző küldöttség”, legkésőbb az évi szabadságokig.
Re: Licht asszony, az internacionalizálás tökéletesen sikerült
Mrgatól – 2009. 04. 04.
Majd csak ezután fogja meglátni, amikor majd elkezdik feltenni a kérdést – mi történik ott Vajdaságban? Ön természetesen az erősebb oldalt képviseli, illetve a munkaadója oldalát, és tudatosan elhanyagolja az alapszabály kérdését, amelyik az illetékesség átruházásáról szóló törvénnyel együtt, a Szerbiával való kapcsolatok kulcsfontosságú és vitás témája. Annak, hogy nem kell félni a nacionalista kilengésektől, csak az Ön, és a mi kívánságunk, de a valóság mindezt cáfolja, amit pedig Belgrádból dirigálnak, ahonnan küldik a nacionalistákat és a gyűlölet hordozóit, az ún. rönkforradalom kipróbált receptje alapján, valamint a Koszovóban és valójában az egész egykori JSZSZK területén folyó állandó cselszövés.
Nemcsak, hogy Szerbia állandó cselszövéssel fenntartja a feszültséget, hanem ezzel még rontja az egyébként is silány tekintélyét, amelyet Európában élvez. Tehát beszélhet Ön, amennyit akar, de Vajdaság törvényesen fog küzdeni az elragadt jogaiért, de Európa teljes segítsége nélkül semmi kilátásunk arra, hogy ezeket visszakapjuk. A mi szerencsénk, ha ezt egyáltalán szerencsének lehet nevezni, hogy minket, a magyarokat és a többieket is, a szerbek (a Dunán túli szerbekre gondol a szerző – a ford. megj.) egyaránt kifosztottak és leigáztak, ezért együtt fogunk védekezni és Európába jutni. A SZERBEK NÉLKÜL.
Fordította: Bozóki Antal
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A húsvéti...
2025. ÁPRILIS 17.
[ 13:17 ]
„Ahol csak járt, jót tett.” (ApCsel 10,38)
Krisztusban kedves testvéreim!
Egyházi évünk csúcspontja a húsvéti Szent Háromnap, amikor Jézus szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról emlékezünk meg, mely Nagycsütörtök estéjével kezdődik, és Húsvétvasárnappal zárul. Jóllehet, mindezekről az...
2025. ÁPRILIS 17.
[ 8:43 ]
A Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) ma mutatta be a Külföldiek bevándorlása a Szerb Köztársaságba című kutatás eredményeit, amely a maga nemében az első ilyen vizsgálat Szerbiában, s amely szerint 2023-ban 41.273 külföldi telepedett le Szerbiában – ez körülbelül 9,5-szer több, mint 2012-ben. A legtöbb...
2025. ÁPRILIS 15.
[ 16:19 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!