A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Magyar Szó megpróbáltatásai
– a Magyar Nemzeti Tanács irányítása alatt –
Betűméret:
Egy év kronológiája2004.
Június 29. – A vajdasági képviselőház – törvénybe ütköző – döntésével a kisebbségi lapok alapítói jogait átruházta a nemzeti tanácsokra. Így lett Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a Magyar Szó és a Hét Nap alapítója.
Június 30. – Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Blic Newsnak úgy nyilatkozott, támogatta a javaslatot, hogy a kisebbségi nyelven megjelenő sajtó alapítói jogát a vajdasági parlamentről a nemzeti tanácsokra ruházzák át, mert „a nemzeti kisebbségek maguk tudják a legjobb módon rendezni saját életüket”.
– Elég erősek, felnőttek és felelősségteljes emberek vagyunk ahhoz, hogy rendezzük a médiát – mondta Kasza.
A kisebbségi médiumok képviselői azonban úgy vélik, e javaslat gyakorlati valóra váltása „az etnogettósításra irányuló kísérlet lenne”. Így a Szerbia és Montenegróban magyarul megjelenő legnagyobb napilap, a Magyar Szó sztrájkbizottsága is csatlakozott a többi vajdasági kisebbségi lap tiltakozásához, követelve Nenad Čanaktól, a vajdasági parlament elnökétől, hogy a parlamenti eljárásból azonnal vonja vissza a javaslatot az alapítói jogok átruházásáról a nemzeti tanácsokra. Kasza ezt a magatartást a következő szavakkal magyarázta: „Azért teszik ezt, mert féltik saját kiváltságaikat, mert tudják, hogy túl sokan vannak a szerkesztőségben, rossz lapot készítenek, más vállalatoknak is dolgoznak, és mert nem kapnak fizetést, márpedig azért nem kapnak, mert nem dolgoznak.”
Augusztus 5. – A Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület és az Árgus Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület a Szerbiai Alkotmánybíróság előtt eljárást indított a vajdasági képviselőházi határozat törvényességének és alkotmányosságának kivizsgálása érdekében, amelynek alapján a Magyar Szó, valamint Hét Nap alapítói jogait a Magyar Nemzeti Tanácsra ruházták.
Szeptember 10. – A Magyar Szó Közvállalatnak Magyar Szó Lapkiadó Kft.-vé való átalakításáról hozott egyhangú döntést a Magyar Nemzeti Tanács. A Nagybecskereken megtartott VIII. ülésen azonos átszervezési döntést hoztak a Hét Napra vonatkozólag is. Elfogadták mindkét Kft. Alapszabályát, kinevezték az igazgatóbizottságokat és a felügyelő bizottságokat.
Az átszervezéssel kapcsolatos megindokolásában Pásztor Bálint, az MNT intézőbizottságának elnöke ünnepélyesnek nevezve a nagybecskereki határozatokat, kihangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarság ezzel eljutott a magyar perszonális autonómia megvalósításának újabb lépcsőfokára.
Az elfogadott Alapszabály szerint négyéves mandátummal megválasztották a Kft. igazgatóbizottságának hat kültagját, amelynek elnöke Kern Imre, tagjai pedig Galambos László, Hajnal Jenő, Józsa László, Klemm József és Siflis Zoltán. A másik három tagot a Magyar Szó fogja kinevezni. Józsa László megindokolása szerint már így, hat taggal is, működőképes lesz az igazgatóbizottság, melynek megválasztásakor a menedzseri képességek kerültek előtérbe. A Magyar Szó Kft. felügyelő bizottságának elnöke Dobai János lett, tagjai pedig Bodrogi Béla és Szombathy Zoltán.
Az MNT némi vita után a Magyar Szó Kft. megbízott igazgatójává (legtovább hat hónapi időszakra) Mihók Rudolfot nevezte ki. (Mihók 2001. december 27-től a Magyar Szó igazgatója)
December 2. – Szerbia Alkotmánybírósága elvetette néhány kisebbségi nyelvű vajdasági lapkiadó vállalat javaslatát, amelyek elvitatták a Tartományi Képviselőház azon határozatának törvényességét és alkotmányosságát, amellyel a lapok alapítói jogokat a román, ruszin, szlovák és magyar nemzeti tanácsra ruházta. „Emlékeztetve arra a korábbi álláspontra, hogy a közvállalatok és intézmények alapítói okiratai nem általános, hanem egyedi jogi aktusok, a bíróság megállapította, hogy nem illetékes azok értékelésére”.
December 21. – Az Újvidéki Színház nagytermében rendezték meg a 60 éves Magyar Szó központi jubileumi ünnepségét. Az eseményről a Vajdaság Ma internetes portál a következőket közölte: A Magyar Szó ünnepségét beárnyékolta, hogy a szerkesztőség tagjai, az igazi ünnepeltek (néhányuk kivételével) távol maradtak a jubileumi ünnepségtől. Így tiltakoztak gyalázatos anyagi helyzetük miatt, amiért jórészt a cég vezetését teszik felelőssé. A csendes tiltakozás iránt érdeklődő más szerkesztőségbeli kollégákat – az Újvidéki Televízió forgatócsoportját és a Dnevnik napilap fotóriporterét – nem engedték be a Magyar Szó székházába.
December 22. – Mihók Rudolf, a Magyar Szó igazgatója alaptalannak minősítette és visszautasította a szerkesztőség egy részének állítását, miszerint a sajtóház vezetősége rossz üzleti politikát folytat.
2005.
Január 12. – A Magyar Szó szakszervezete beadvánnyal fordult a MNT-hez, amelyben követelte, hogy a testület sürgősségi eljárással, de legkésőbb első idei ülésén tűzze napirendi pontként vitára és elbírálásra a vezérigazgató Mihók Rudolf és munkatársai, Szikora Csaba és Harangozó Mária munkájának értékelését.
A Magyar Szó dolgozóinak, elsősorban a szerkesztőség tagjainak Mihók Rudolf két évi munkájáról az a véleménye, hogy „munkájával, magatartásával nemcsak hogy nem orvosolta, vagy enyhítette a vállalat dolgozói között levő részben örökölt, részben az átszervezés során támadt rossz viszonyokat, hanem még fokozta és mélyítette is azokat”.
Január 15. – Kalapis Zoltán, Csorba István, Németh István és Lovas István nyilvános köszönet mondott Sebestyén Imrének, a szerkesztőség egyik oszlopos tagjának, a Kitekintő rovat sikeres szerkesztőjének, aki harminc év után elhagyta a redakciót. Egyúttal rámutattak, hogy „az egyre nagyobb elégedetlenség éle a redakció vezetői ellen irányul, akik ‘előkelő idegenként’ irányítják a lapot, naponta utazgatva vagy éppen délben ‘belátogatva’. Nem titok kire célzunk: Mihók Rudolf igazgatóra, Kókai Péter főszerkesztőre, Kontra Ferenc főszerkesztő-helyettesre” – olvasható a nyilvános köszönetben.
Január 18. – A Magyar Szó szerkesztőségének 64 dolgozója és munkatársai, csatlakozott a Nyilvános köszönet Sebestyén Imrének című írás szerzőinek, Kalapis Zoltánnak, Csorba Istvánnak, Németh Istvánnak és Lovas Istvánnak a véleményéhez.
Január 24. – A VMSZ Dél-Bácskai és Szerémségi Körzeti Szervezetének elnöksége „elhatárolta magát Mihók Rudolf megbízott igazgató bizonyos módszereitől és intézkedéseitől. Megengedhetetlennek tartja, hogy a megbízott igazgató azonosítsa magát az MNT-vel és hogy elképzeléseit és döntéseit annak állásfoglalásaként próbálja bemutatni, amellyel a Magyar Nemzeti Tanácsot és közvetve a VMSZ-t járatja le. Az elnökség követeli, hogy az MNT a legrövidebb időn belül írja ki a pályázatot az igazgatói tisztég betöltésére” – áll a közleményben.
Február 10. – A Magyar Szó Kft. nyilvános pályázatot hirdetett a Magyar Szó Kft. igazgatói munkahelyének betöltésére.
Február 17. – A vajdasági magyar média szándékos elsorvasztása folyik, a romlás megállításához rendszerbeli változtatásra van szükség, de az se tudható pontosan, hogy kihez kellene fordulni a problémák megoldását sürgetve – így összegezhető az Újvidéki Civil Szervezetek Fóruma által szervezett tanácskozás a vajdasági magyar sajtó helyzetéről.
Február 19. – A Magyar Szó Kft. igazgatóbizottsága a Magyar Szó állítólagos privatizációja kapcsán szárnyra kelt híresztelések okán közleményt adott ki, mely szerint a Magyar Szó cégformáját tekintve nem részvénytársaság, hanem a Magyar Nemzeti Tanács által alapított korlátolt felelősségű társaság (kft.), vagyona pedig nem képez társadalmi tulajdont. Ezekből a tényekből kifolyólag a Magyar Szó Kft. esetében a privatizáció tárgytalan – közli az igazgatóbizottság.
Március 10. – MNT „végzést hozott a Magyar Szó Lapkiadó Kft. megbízott igazgatója kinevezésének meghosszabbításáról. Szavazattöbbséggel elfogadta az igazgatóbizottság elnökének azt a javaslatát, hogy egy bizonyos időszakra, a kft. átvilágításának befejezéséig, Mihók Rudolf legyen a megbízott igazgató”.
Március 15. – A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) elnöksége a magyar sajtó napja alkalmából nyílt levéllel fordult a közvéleményhez. „A vajdasági magyar tájékoztatás szempontjából sorsdöntő fejlemény volt a tartományi közszolgálati nyomtatott sajtószervek alapítói jogainak a kisebbségi nemzeti tanácsokra való átruházása. Az ezzel kapcsolatos kételyeket félretéve egyetérthetünk abban, hogy a vajdasági magyarságnak érdeke és joga, hogy önállóan viseljen gondot saját tájékoztatásáról. Aggasztónak tartjuk azonban, hogy az alapítócsere előkészületei során elhangzott ígéretek ellenére a tulajdonváltás belső megrázkódtatásokhoz vezetett, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják egyetlen napilapunk, a Magyar Szó működését. Ennek egyik legfőbb okát abban látjuk, hogy a Magyar Szó által korábban beterjesztett és az MNT részéről nyilvánosan jóváhagyott követelések ellenére a ház vezetőségének újraválasztása előtt az alapító nem kérte ki a foglalkoztatottak szakmai véleményét” – olvasható VMÚE nyílt levélében.
Március 17. – A Magyar Szó szerkesztőségének tagjainak egy csoportja azzal vádolta meg Mihók Rudolfot, a kiadóház megbízott vezérigazgatóját, hogy megpróbál leszámolni a más véleményen lévő újságírókkal, írja a Beta. A szerkesztőség 18 tagja ugyanakkor azzal vádolta meg a VMSZ vezetőségét, hogy politikai nyomást igyekszik gyakorolni a szerkesztőségre.
Március 18. – A VMSZ megteremtette az anyagi alapot a Magyar Szó működéséhez, de elvárja a komoly munkát ebben az intézményben, mondta egyebek között Kasza József, a VMSZ elnöke március 18-i sajtótájékoztatóján.
– Követeljük a vállalatvezetéstől, hogy a fegyelem szigorúbb betartásával, nagyobb teljesítménnyel minőségesebb munkát végezzen a szerkesztőség, és objektíven tájékoztassa a vajdasági magyarságot – emelte ki Kasza József, aki a VMSZ vezetőségét ért azon támadásokra, hogy nyomást gyakorol a szerkesztőségre és tönkreteszi az újvidéki szerkesztőséget, kiemelte, hogy egyetlen médium munkájába, szerkesztéspolitikájába sem avatkozott be. Szerinte az újságíróknak kellene választ adniuk a kérdésre, hogy miért megy tönkre a szerkesztőség, ahol nem a vajdasági magyarság sorskérdéseivel foglalkoznak, s ahol mindig is szembefordultak azzal a vezetéssel, amely komoly munkát követelt. „Ilyen teljesítménnyel sem magánemberként, sem pártelnökként nem lehetek megelégedve” mondta. Szavai szerint a VMSZ kizárólag a tényleges munkát és az objektív tájékoztatást követeli meg, ha ennek megfelelnek, akkor partnerek lesznek a gondok megoldásában – olvasható a Kasza komoly munkát vár el a Magyar Szótól című írásban.
Március 25. – Németh Zoltán, a Magyar Szó újságírója és szakszervezeti elnöke nyílt levelet intézett Kasza Józsefhez, amelyben felháborodását fejezi ki A VMSZ elnökének kijelentése kapcsán, hogy azon teljesítménnyel, melyet a Magyar Szó nyújt, „sem magánemberként, sem pártelnökként” nem lehet megelégedve. Németh közli, hogy „sem magánemberként, sem a Magyar Szó újságírójaként, sem szakszervezeti elnökként nem lehet” megelégedve Kaszával.
Március 30. – A Magyar Szó néhány újságírója azzal vádolta a VMSZ-t, hogy a lapból pártközlönyt akar csinálni. Csík Nagy Ferenc újságíró az újvidéki sajtótájékoztatón elmondta, hogy a lapban már most megnyilvánul az a törekvés, hogy a Magyar Szóból pártközlöny legyen. – Nem akarunk lapunk fennállásának 60 éve után a VMSZ vagy bármelyik más párt közlönye lenni – mondta Nagy a Vajdasági Újságírók Független Egyesületében megtartott sajtótájékoztatón.
Orosz Klára újságíró, a Magyar Szó igazgatóbizottságának tagja azzal vádolta Józsa Lászlót, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét és Kasza Józsefet, a VMSZ vezetőjét, hogy „közvetett” politikai nyomást gyakorolnak a szerkesztőségre.
Április 28. – Felmondtak Csík Ferencnek a Magyar Szóban, amiért átvett egy olyan írást a Vajdaság Ma az internetes médiumból írást, amely elmarasztalóan szólt a Magyar Szó dolgairól. Ám igazság szerint nemcsak emiatt küldte el a lapvezetés Csík Ferencet. Felrótta neki, hogy a lap jubileumának „párhuzamos ünneplésére” beengedte a szerkesztőségbe a Dnevnik fotoriporterét Mihók Rudolf igazgató tiltásának ellenére. A párhuzamos ünneplést a Magyar Szó kollektívájának a tagjai tiltakozásnak szánták a gyalázatosan rossz anyagi helyzetük miatt, amiért a szerkesztőség a vállalatvezetést tette felelőssé.
Emlékeztetőül: a mostani lapvezetés eddig már nem egy újságírónak mondott fel. A sort az igazgató annak idején Juhász Marjanov Erzsébet főszerkesztővel kezdte. Úgy tiltották ki a szerkesztőségből – mi több, a portással kísértették ki –, hogy közben a lapot még ő jegyezte.
Csík Ferenc úgy fogalmazott, hogy a történteket nem személyes tragédiaként éli meg, hanem a lap tragédiájaként. Szerinte a Magyar Szó most éli történelmének egyik legsötétebb időszakát. A jobb időket is megélt lapra most egy pártközlöny szerepét erőltetik. Vagy e szerepet vállalja magára.
Május 11. – Szabadkai disznózsír újvidéki fehér kenyéren. Ez volt a címe annak a tiltakozó performance-nak, amelyet délelőtt fél 12-kor tartottak az egyetlen vajdasági magyar napilap székhelye, az újvidéki Magyar Szó Lapkiadó Kft. épülete előtt. Csík Nagy Ferenc által szervezett előadásnak, mint maga mondotta, búcsújellege is volt. Az újságíró-szerkesztő, aki már a legsötétebb miloševići időkben is a lapnál dolgozott, nemcsak saját elbocsátása ellen tiltakozott ily módon, hanem Mihók Rudolf vezérigazgatónak a lap összes alkalmazottja iránti megengedhetetlen viszonyulására is rá akarta irányítani a szélesebb közvélemény figyelmét.
Május 12. – Az Újvidéki Civil Szervezetek Fóruma, az Árgus – Szerbiai Magyar Kisebbségjogi Civil Szervezet, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, a Nagy Sándor Hagyományápoló és Műemlékvédő Egyesület és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete kerekasztal-tanácskozást tartott, amelyen megvitatta a civil szervezetek 2005. február 17-én elfogadott, a vajdasági magyar sajtó helyzetével kapcsolatos álláspontjának érvényesülését, külön pedig a Magyar Szó napilapban előállt helyzetet.
A fórumom a civil szervezetek megállapították, hogy „a vajdasági magyar tájékoztatás leépítése folyik, s ebben a szándékosság elemei is jelen vannak”. Követelték a Magyar Nemzeti Tanácstól, hogy határozottan álljon ki a hatalmi szervek előtt a vajdasági magyar tájékoztatás helyzetének rendezéséért. Sürgették a Magyar Szó közszolgálati jellegének következetes érvényesülését. Követelték a vállalat vezetése által kiváltott konfliktusok azonnali megoldását és az igazgatóváltásra tett ígéretek megvalósítását. Rámutattak, hogy az alapítócsere nem járult hozzá a válságokat gerjesztő önkényeskedés kiküszöböléséhez, elősegítette viszont a magántulajdoni / csoporttulajdoni viszonyok kialakulását. Egyöntetűen támogatták a lap önálló szerkesztéspolitikája és a dolgozók jogainak védelmére irányuló törekvéseket. Javasolták, hogy a vajdasági parlament tájékoztatási bizottsága 30 napos határidőn belül tűzze napirendre a kisebbségi sajtó helyzetét, az alapítói jogok átruházásáról szóló határozat felülvizsgálását. Rámutattak, hogy a Magyar Szóban a közszolgálatiság helyet az önkényuralom és a cenzúra valósul meg. A civil szervezetek követeléseinket eljuttatták a köztársasági, valamint a nemzetközi szervezetekhez és intézményekhez is.
Május 18. – Magyar Szó szerkesztősége tagjainak a létszáma a mai világban túlméretezett, ezzel a kérdéssel az új alapítónak komolyan szándékában áll foglalkozni, nyilatkozta Mihók Rudolf, a Magyar Szó igazgatója az Újvidéki Rádiónak adott terjedelmesebb interjújában, amelyben szólt a lapvezetést ért bírálatokról is.
Május 19. – A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének Elnöksége ismét megvitatta a médiában uralkodó állapotokat, különös tekintettel a Magyar Szóban kialakult helyzetre. Az Elnökség sajnálattal állapítja meg, hogy a nyilvánossághoz és a politikai tényezőkhöz címzett március 15-i nyílt levele hatástalan maradt, az erkölcsi és szakmai leromlás tovább folytatódik, s már-már olyan méreteket ölt, hogy az egész vajdasági magyarság objektív tájékoztatását veszélyezteti. A vajdasági magyar újságírás és újságírók szakmai tekintélyének, etikai és emberi méltóságának védelmében az Elnökség elítéli a cenzúra minden formáját, alkalmazását semmivel sem lehet indokolni.
Május 23. – A tartományi parlament tájékoztatási bizottsága vita nélkül fogadta el a lapkiadó vállalatok munkájáról szóló jelentést. Milorad Đurić tartományi tájékoztatási titkár aggasztónak nevezte a Magyar Szó 20 millió dináros veszteségét is, ami véleménye szerint nagy terhet jelent a lap rendszeres megjelenése szempontjából.
Május 27. – Dušan Janjić, az etnikai viszonyok fórumának igazgatója felszólította Slobodan Vučetićet, a Szerbiai Alkotmánybíróság elnökét, „oldja meg már végre”, hogy alkotmányos volt-e a vajdasági parlamentnek azon döntése, hogy a kisebbségi médiumok alapítói jogát a tartományi parlamentről átruházza a nemzeti kisebbségi tanácsokra. Vučetić ébredjen már fel, és oldja meg végre e problémák alkotmányos alapjának kérdését – nyilatkozta Janjić a román Libertatea hetilapnak.
Augusztus 12. – A Magyar Szó igazgatóbizottsága elfogadta az Altis Consalting cég által elkészített átszervezési elaborátumot és megvitatásra terjesztette elő a MNT-nak. A dokumentum az szerkesztőség tagjai létszámának jelentős csökkentését és az Újvidékről Szabadkára való központosítását látja elő.
Bozóki Antal
Véget ért az Egyesült Államok vezette nemzetépítés korszaka a Nyugat-Balkánon, az amerikai politika célja pedig nem a „megmentés” vagy az újjáépítés, hanem a stabilitás és a kölcsönösen előnyös partnerség – áll a külügyminisztérium jelentésében, amelyet a BBC szerb nyelvű kiadása elemzett szakértők...
2026. MÁJUS 25.
[ 16:55 ]
Annak ellenére, hogy az Air Serbia márciusi közleménye hangzatos címmel számolt be a társaság történetének legnagyobb bevételeiről, a pénzügyi jelentés részletesebb áttekintése árnyaltabb képet ad a nemzeti légitársaság tavalyi működéséről, írja a Forbes Srbija.
A dokumentum szerint az Air Serbia 84,34 milliárd...
2026. MÁJUS 21.
[ 21:28 ]
Szerbia nyugdíjrendszere a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére még hosszú ideig működőképes maradhat, a valódi gond azonban az, hogy egyre több nyugdíjas ellátása nem lesz elegendő a tisztes megélhetéshez – figyelmeztetett az Insajder portálnak nyilatkozó Mihail Arandarenko közgazdászprofesszor.
Szerbia...
2026. MÁJUS 18.
[ 11:00 ]
