A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Ki volt Oszama bin Laden?
Betűméret:
Oszama bin Laden 1957. június 28-án született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közelálló, dúsgazdag szaúdi építési nagyvállalkozó volt, Oszama (12. gyermek az 58 közül) apja halála után mintegy 300 millió dollárt örökölt.
Gyerekkorában nem kapott formális vallásos nevelést, ám a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa, s 1973-ban tagja lett iszlám csoportoknak. 1979-ben, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a "gonosz birodalma", vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között indult útnak. Hősiesen harcolt, afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat (MAK) nevű csoportot, amely harcosokat toborzott és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen
küzdőket.
A Vörös Hadsereg kivonulása után bin Laden ellenséget váltott, s korábbi szövetségese, Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Ekkorra tehető az al-Kaida (al-Qaida - jelentése: alap, bázis, szabály, modell, minta) megalakítása is, amely amerikai célpontok ellen szervezett már a 90-es évek elején terrorakciókat. Oszama közben hazatért Szaúd-Arábiába, ahol hősként köszöntötték, de 1991-ben - miután nyilvánosan fellépett a kormány ellen, amely az öbölháború idején amerikai csapatokat engedett a "szent földre" - száműzték, és 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Először Szudánba menekült, ahol Haszan at-Turabi iszlámista vezető, egy puccs után parlamenti elnök segítségével hamis diplomata-útlevelet kapott, majd gyors ütemben 23 kiképzőtábort állított fel; állítólag 200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést is.
Amerikai nyomásra 1996-ban Szudán is kénytelen volt bin Ladent kiutasítani, ekkor visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán Pakisztánba hívta össze mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőit, a találkozón hét szervezet szövetséget alapított "A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontja" néven. Ez jelentett fordulópontot az al-Kaida történetében: a feltételezések szerint a szervezet azóta is szervezi és finanszírozza a különböző külföldi - csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri - iszlám militánsok kiképzését és felfegyverzését, valamint a merényleteket.
Bin Laden követőinek számáról a legszélsőségesebb becslések keringtek: egyes források szerint 3000 harcosa volt, más források viszont azt állítják, ez a szám elérte a 35 ezret. Környezetében a legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett diplomások, mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordulnak. Vagyonának mértékéről
nincsenek pontos és megbízható értesülések, ám annyit lehet tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa, vannak érdekeltségei a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is. Családja meglehetősen népes, négy feleségétől 16 vagy 18 gyermeke született.
Bin Ladent több súlyos terrorcselekménnyel vádolták már 2001 előtt is: így az 1993. február 26-i, a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) egyik felhőkarcolója ellen elkövetett robbantással, amelynek hat halálos és több mint 1000 sebesült áldozata volt. Őt tartják felelősnek az 1995. november 13-án a szaúd-arábiai Rijádban lévő amerikai katonai misszió épületében elkövetett, hat halálos áldozatot követelő pokolgépes merényletért és az 1996. június 25-i, Dahran melletti amerikai támaszpontnál 19 életet kioltó robbantásért is. Az al-Kaida és bin Laden áll az 1998. augusztus 7-én a kenyai és a tanzániai főváros, Nairobi és Dar es Salaam központjában az amerikai nagykövetségnél elkövetett, 248 ember (köztük 12 amerikai) halálát okozó merényletért, miként azért is, amikor 2000. október 12-én a jemeni Aden kikötőjében az amerikai Cole rombolóhajón robbanás történt, a hajó elsüllyedt és 17 tengerész meghalt.
Az al-Kaida nemzetközi iszlámista terrorszervezet 2001. szeptember 11-én példátlan merényletsorozatot hajtott végre az általa az iszlám világ legfőbb ellenségének tekintett Egyesült Államok ellen. Az akciót Oszama bin Laden tervelte ki és irányította. A New York-i és washingtoni merényletben több mint háromezer ember halt meg.
Az Oszama bin Laden és az al-Kaidához kötődő merényletek száma a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek óta újabbakkal gyarapodott.
Jelzésértékű: a 191 ember halálát okozó 2004. március 11-i madridi merényletsorozat értelmi szerzője, a Tunéziaiként emlegetett Szirhán bin Abdelmádzsid Farhád haláláig "lánglelkű" híve volt Oszama bin Ladennek, a végletekig fanatikus, "lefejező" Abu Muszab az-Zarkavi - aki azóta szintén meghalt - az al-Kaida iraki vezetője pedig ugyancsak Oszama "köpönyegéből" bújt elő.
Az al-Kaida vezetőjének az elmúlt években már többször keltették a halálhírét, de utóbb mindig kiderült, hogy életben van.
Az al-Kaidához köthető merényletek
Barack Obama amerikai elnök közép-európai idő szerint hétfőn hajnalban bejelentette, hogy az Egyesült Államok egy katonai műveletben végzett Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjével. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az al-Kaidához köthető nagyobb merényletekről:
1993. február 26. EGYESÜLT ÁLLAMOK: Iszlám terroristák pokolgépet robbantottak a New York-i Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) alagsorában. A merénylet következtében hat ember meghalt, ezer megsebesült, az épület hónapokra használhatatlanná vált.
1995. november 13. SZAÚD-ARÁBIA: Autóba rejtett bomba robbant egy amerikai kiképzőközpont mellett Rijádban, Szaúd-Arábia fővárosának központjában. A merényletnek öt amerikai és egy Fülöp-szigeteki áldozata volt.
1996. június 25. SZAÚD-ARÁBIA: Két és fél tonna robbanóanyaggal megrakott kamiont robbantottak fel Szaúd-Arábiában, a Dahran városa melletti Khobar légitámaszponton, amelyet az amerikai légierő is használt. A merényletben 19 amerikai katona vesztette életét és 386 megsebesült.
1998. augusztus 7. KENYA ÉS TANZÁNIA: Autóba rejtett pokolgép robbant szinte egyszerre a kenyai Nairobiban és a tanzániai Dar es Salaamban az amerikai nagykövetségek közelében. A merényleteknek 224 halálos áldozata volt, közülük 12 amerikai, a sérültek száma több mint ezer volt.
2000. október 12. JEMEN: 17 amerikai tengerész vesztette életét, amikor az adeni kikötőben robbantásos akciót követtek el az éppen üzemanyagot vételező USS Cole romboló ellen.
2001. szeptember 11. EGYESÜLT ÁLLAMOK: Az Egyesült Államokban eltérített utasszállító repülőgépeket fegyvernek használva követtek el merényleteket a New York-i Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) ikertornyai és a washingtoni Pentagon ellen. A negyedik eltérített gép Pennsylvaniában zuhant le. A történelem legvéresebb terrortámadásának következtében háromezer ember halt meg vagy tűnt el.
2002. április 11. TUNÉZIA: Dzserba szigetén, Griba város zsinagógája (Afrika legrégebbi zsidó imaháza) előtt öngyilkos merényletet követtek el. A robbanás 21 halálos áldozatot követelt, közülük 14 német turista volt.
2002. október 12. INDONÉZIA: Bali szigetén egy diszkó közelében robbantott autóba rejtett pokolgépet az al-Kaidával kapcsolatban álló Jemaah Islamiyah szervezet. A merényletnek 202 áldozata volt, túlnyomó többségük külföldi turista.
2003. május 12. SZAÚD-ARÁBIA: Rijádban 35 halottat követelt egy hármas öngyilkos támadás lakóépületek ellen, az áldozatok közül 9 volt amerikai.
2003. május 16. MAROKKÓ: 45 ember meghalt, több mint száz megsebesült Casablancában, autókba rejtett bombákkal és öngyilkos merényletekkel elkövetett terrorakciók következtében. A célpontok külföldiek által látogatott éttermek és szállodák, illetve zsidó létesítmények voltak.
2003. november 15. és 20. TÖRÖKORSZÁG: Két zsinagóga, a brit konzulátus és a brit HSBC bank épülete közelében követtek el 63 halottat követelő öngyilkos merényleteket.
2004. március 2. IRAK: A síiták legnagyobb ünnepén Kerbalában, a síiták szent városában és egy bagdadi síita szentélynél robbantásos merényletek sorozatát követték el, amelyek legalább 180 áldozatot követeltek.
2004. március 11. SPANYOLORSZÁG: Madridban tíz pokolgép robbant a város pályaudvarain. A terrorcselekményekben 191 ember halt meg és közel kétezer megsebesült.
2005. július 7. NAGY-BRITANNIA: 56 halálos áldozatot és több száz sebesültet követelő, összehangolt robbantásos merényletsorozatot követtek el Londonban: csaknem egy időben négy pokolgép robbant a földalatti hálózat három forgalmas állomásán és egy városi buszon.
2005. július 23. EGYIPTOM: A Vörös-tenger partján fekvő Sarm-es-Sejk üdülővárosban merényletsorozatot hajtottak végre. Öngyilkos merénylők robbanószerrel megrakott gépkocsit robbantottak fel egy szállodánál, az óvárosi bazárban és egy taxiparkolóban. A robbantások legalább 88 életet követeltek, több százan megsebesültek.
2005. november 9. JORDÁNIA: Hármas öngyilkos merényletet követtek el előkelő ammáni szállodák ellen. A rövid egymásutánban bekövetkező robbanásokban 58 ember halt meg.
2006. április 24. EGYIPTOM: Dahab üdülővárosban három pokolgép 20 ember életét oltotta ki, az áldozatok között volt egy magyar turista házaspár is.
2007. augusztus 14. IRAK: Legalább 500 áldozata volt annak a merényletsorozatnak, amelyet öngyilkos merénylők követtek el robbanóanyaggal megrakott teherautókkal egy kurd vallási szekta tagjai ellen Északnyugat-Irakban.
2007. december 11. ALGÉRIA: Algírban kettős robbantásos merényletet hajtottak végre, amelynek 62 áldozata volt, közülük 17 ENSZ-alkalmazott.
2008. szeptember 17. JEMEN: Autóba rejtett bomba robbant az Egyesült Államok szanaai nagykövetsége közelében. A merényletnek 16 halálos áldozata volt és 16 ember megsebesült.
2008. szeptember 20. PAKISZTÁN: Iszlámábád központjában, a Marriott luxusszálló előtt egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát egy fél tonna robbanóanyaggal megrakott teherautóban. A részlegesen összeomlott, teljesen kiégett épület romjai alól több mint 60 holttestet emeltek ki.
2010. november 24. JEMEN: Vallási ünnepre készülődő síiták ellen követtek el öngyilkos merényletet a síita lázadók fellegvárának számító El-Dzsauf tartományban. A merényletben 23 ember vesztette életét.
Június 4-e a magyar történelem egyik legsúlyosabb, legmélyebb nyomot hagyó dátuma. 1920-ban ezen a napon írták alá a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban változtatta meg Magyarország és a Kárpát-medence történelmi, politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait. A trianoni döntés...
2026. JÚNIUS 3.
[ 21:44 ]
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
