A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Vajdasági magyar értelmiségiek nyílt levele a szerb művelődési és tájékoztatási miniszterhez
Betűméret:
Nyílt levél Predrag Markovićhoz, a Szerb Köztársaság művelődési és tájékoztatási miniszteréhez – Újvidék, 2011. szeptember 6.Tisztelt Marković Úr,
alulírott vajdasági magyar értelmiségiek aggodalmunkat fejezzük ki az hozzánk eljutott értesülés kapcsán, hogy Szerbia Médiastratégiájában a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő média esetében gyakorlatilag ugyanaz a megoldás szerepel, mint eddig, tehát fennmarad a status quo. Ez, szerintünk, azt jelenti, hogy a kisebbségi médiumok felett a kisebbségi nemzeti tanácsok nagy felhatalmazásokkal és szinte semmilyen vagy nagyon kicsiny felelősséggel továbbra is hatalmat gyakorolhatnak.
Véleményünk szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő médiumok körüli események bebizonyították már, hogy a nemzeti tanácsok teljes szuverenitással monopóliumot gyakorolnak a kisebbségi médiumok felett, és ezek az esetek többségében csak a kisebbségi politikai pártok vagy a kisebbségi politikai elit szócsövének szerepét töltik be. Ez azt jelenti, hogy veszélyben a média szavatolt szabadsága, a szerkesztőket és újságírókat pedig leváltják, ha a szakma szabályai szerint végzik a munkájukat és elutasítják a politika kegyeit.
Egyetértünk azokkal az állításokkal, hogy a nemzeti tanácsok legyenek továbbra is – legalábbis jelen pillanatban - a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő írott sajtó alapítói, mert minden más megoldás megkérdőjelezné ezeknek a lapoknak a fennmaradását. Véleményünk szerint azonban a Médiastratégiában ki kellett volna dolgozni az olyan megoldást, amely szavatolná a szabad és professzionális tájékoztatás fejlődését, illetve garantálná, hogy az elitnek a szerkesztéspolitikára való hatása a lehető legkisebb mértékre legyen csökkenthető, ha már teljes egészében ki nem zárható. A Médiastratégiának szavatolnia kell a pluralizmust a nemzeti kisebbségi sajtóban is, figyelembe véve, hogy a pluralizmus, a kisebbségi sajtó sajátosságai miatt, nem építhető piaci körülmények között.
Kiemeljük, hogy mind a Médiastratégiában, mind a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló módosított törvényben meg kell lenniük azoknak a garanciáknak, amelyek szavatolják ezeknek a lapoknak a szerkesztési autonómiát és függetlenségét. Álláspontunk szerint ezeknek a médiumoknak az igazgatóbizottságait a hármas fölosztás elve szerint kell megalakítani, és bennük a nemzeti tanácsok képviselőin kívül helyet kell kapniuk a szerkesztőség tagjainak és a civil szektor képviselőinek. Szerintünk a főszerkesztőket kizárólag a szerkesztőség kötelező beleegyezésével kell kinevezni, illetve leváltani. Emellett szükséges lenne, hogy a média szerkesztéspolitikájára is kiható szerkezeti változások során egy megoldást se hozzanak a szerkesztőség akaratával ellentétben.
A nemzeti tanácsokat, mint alapítókat kötelezni kell a közvélemény rendszeres időközönkénti informálására arról, miként szavatolták, hogy az általuk alapított lapok az újságírói szakma és a független tájékoztatás elvei szerint tájékoztassák a közvéleményt, és hogy biztosították-e a vélemények és álláspontok pluralizmusát. A nemzeti tanácsoknak, mint alapítóknak és a médiának a viszonya átlátható kell, hogy legyen.
Abban a reményben, hogy figyelembe veszi az álláspontunkat,
Mgr. Bozóki Antal ügyvéd,
Dr. Gerold László nyugalmazott egyetemi tanár, irodalom- és színikritikus,
Dr. Harkai Vass Éva egyetemi tanár,
J. Garai Béla publicista,
Dr. Losoncz Alpár egyetemi tanár,
Öreg Dezső szerkesztő, politikai kommentátor,
Pressburger Csaba újságíró, a Magyar Szó leváltott főszerkesztője,
Szerencsés Zsuzsanna újságíró, médiaelemző,
Végel László író.
A családi törvény tervezett módosításai az elmúlt évek egyik legátfogóbb beavatkozását jelenthetik a családon belüli viszonyok szabályozásába.
A kezdeményezést a döntéshozók a gyermekvédelem erősítésével és a nemzetközi normákhoz való igazodással indokolják, ugyanakkor több ponton is vitákat váltott ki,...
2026. ÁPRILIS 23.
[ 19:18 ]
A húsvéti ünnepek előtt váratlanul indult és péntekig tart az új belügyi törvény tervezetének nyilvános vitája, miközben a javaslat – bár enyhébb a korábbiaknál, például nem tartalmaz biometrikus megfigyelést – továbbra is vitatott elemeket tartalmaz, amelyek bővítik a rendőrség jogköreit és szűkítik az...
2026. ÁPRILIS 21.
[ 19:09 ]
Az előrejelzések szerint 2100-ig az Európai Unió népessége 11,7 százalékkal csökken majd, ami 53 millió főt jelent. A folyamat gazdasági és társadalmi következményei pedig súlyosak lehetnek.
Európa népessége egyre fogy és ez számos problémát okozhat a nem is olyan távoli jövőben. Az államszövetség és a tagállamok...
2026. ÁPRILIS 18.
[ 22:00 ]
