A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Vajdasági magyar értelmiségiek nyílt levele a szerb művelődési és tájékoztatási miniszterhez
Betűméret:
Nyílt levél Predrag Markovićhoz, a Szerb Köztársaság művelődési és tájékoztatási miniszteréhez – Újvidék, 2011. szeptember 6.Tisztelt Marković Úr,
alulírott vajdasági magyar értelmiségiek aggodalmunkat fejezzük ki az hozzánk eljutott értesülés kapcsán, hogy Szerbia Médiastratégiájában a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő média esetében gyakorlatilag ugyanaz a megoldás szerepel, mint eddig, tehát fennmarad a status quo. Ez, szerintünk, azt jelenti, hogy a kisebbségi médiumok felett a kisebbségi nemzeti tanácsok nagy felhatalmazásokkal és szinte semmilyen vagy nagyon kicsiny felelősséggel továbbra is hatalmat gyakorolhatnak.
Véleményünk szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő médiumok körüli események bebizonyították már, hogy a nemzeti tanácsok teljes szuverenitással monopóliumot gyakorolnak a kisebbségi médiumok felett, és ezek az esetek többségében csak a kisebbségi politikai pártok vagy a kisebbségi politikai elit szócsövének szerepét töltik be. Ez azt jelenti, hogy veszélyben a média szavatolt szabadsága, a szerkesztőket és újságírókat pedig leváltják, ha a szakma szabályai szerint végzik a munkájukat és elutasítják a politika kegyeit.
Egyetértünk azokkal az állításokkal, hogy a nemzeti tanácsok legyenek továbbra is – legalábbis jelen pillanatban - a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő írott sajtó alapítói, mert minden más megoldás megkérdőjelezné ezeknek a lapoknak a fennmaradását. Véleményünk szerint azonban a Médiastratégiában ki kellett volna dolgozni az olyan megoldást, amely szavatolná a szabad és professzionális tájékoztatás fejlődését, illetve garantálná, hogy az elitnek a szerkesztéspolitikára való hatása a lehető legkisebb mértékre legyen csökkenthető, ha már teljes egészében ki nem zárható. A Médiastratégiának szavatolnia kell a pluralizmust a nemzeti kisebbségi sajtóban is, figyelembe véve, hogy a pluralizmus, a kisebbségi sajtó sajátosságai miatt, nem építhető piaci körülmények között.
Kiemeljük, hogy mind a Médiastratégiában, mind a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló módosított törvényben meg kell lenniük azoknak a garanciáknak, amelyek szavatolják ezeknek a lapoknak a szerkesztési autonómiát és függetlenségét. Álláspontunk szerint ezeknek a médiumoknak az igazgatóbizottságait a hármas fölosztás elve szerint kell megalakítani, és bennük a nemzeti tanácsok képviselőin kívül helyet kell kapniuk a szerkesztőség tagjainak és a civil szektor képviselőinek. Szerintünk a főszerkesztőket kizárólag a szerkesztőség kötelező beleegyezésével kell kinevezni, illetve leváltani. Emellett szükséges lenne, hogy a média szerkesztéspolitikájára is kiható szerkezeti változások során egy megoldást se hozzanak a szerkesztőség akaratával ellentétben.
A nemzeti tanácsokat, mint alapítókat kötelezni kell a közvélemény rendszeres időközönkénti informálására arról, miként szavatolták, hogy az általuk alapított lapok az újságírói szakma és a független tájékoztatás elvei szerint tájékoztassák a közvéleményt, és hogy biztosították-e a vélemények és álláspontok pluralizmusát. A nemzeti tanácsoknak, mint alapítóknak és a médiának a viszonya átlátható kell, hogy legyen.
Abban a reményben, hogy figyelembe veszi az álláspontunkat,
Mgr. Bozóki Antal ügyvéd,
Dr. Gerold László nyugalmazott egyetemi tanár, irodalom- és színikritikus,
Dr. Harkai Vass Éva egyetemi tanár,
J. Garai Béla publicista,
Dr. Losoncz Alpár egyetemi tanár,
Öreg Dezső szerkesztő, politikai kommentátor,
Pressburger Csaba újságíró, a Magyar Szó leváltott főszerkesztője,
Szerencsés Zsuzsanna újságíró, médiaelemző,
Végel László író.
Az Egyetemista Lista fölényes választási győzelme alapjaiban rajzolja át Szerbia politikai térképét. A rendkívül magas részvétel, a hagyományos pártok visszaszorulása és a Szerb Haladó Párt parlamenti veresége egyaránt történelmi fordulatot jelez. A BBC elemzésében megszólaló szakértők szerint azonban a hatalom...
2026. OKTÓBER 26.
[ 8:42 ]
Hetven év telt el azóta, hogy 1956. október 23-án Budapest utcáin egy egyetemisták által kezdeményezett tüntetésből történelmi jelentőségű forradalom bontakozott ki. Hetven év – majdnem egy emberöltő. Azok közül, akik részesei voltak az eseményeknek, ma már csak kevesen élnek közöttünk. Az emlékezet lassan átalakul:...
2026. OKTÓBER 23.
[ 0:26 ]
Vasárnap várhatóan az átlagosnál jóval többen járulnak az urnákhoz Szerbiában, de a hivatalos részvételi arány önmagában nem feltétlenül mutatja meg, hányan éltek ténylegesen a választójogukkal. A névjegyzékben 6,45 millió ember szerepel, miközben szakértői becslések szerint ennél jóval kevesebben élnek ténylegesen...
2026. OKTÓBER 22.
[ 16:27 ]
