Vajdasági magyar értelmiségiek nyílt levele a szerb művelődési és tájékoztatási miniszterhez
Betűméret:
Nyílt levél Predrag Markovićhoz, a Szerb Köztársaság művelődési és tájékoztatási miniszteréhez – Újvidék, 2011. szeptember 6.Tisztelt Marković Úr,
alulírott vajdasági magyar értelmiségiek aggodalmunkat fejezzük ki az hozzánk eljutott értesülés kapcsán, hogy Szerbia Médiastratégiájában a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő média esetében gyakorlatilag ugyanaz a megoldás szerepel, mint eddig, tehát fennmarad a status quo. Ez, szerintünk, azt jelenti, hogy a kisebbségi médiumok felett a kisebbségi nemzeti tanácsok nagy felhatalmazásokkal és szinte semmilyen vagy nagyon kicsiny felelősséggel továbbra is hatalmat gyakorolhatnak.
Véleményünk szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő médiumok körüli események bebizonyították már, hogy a nemzeti tanácsok teljes szuverenitással monopóliumot gyakorolnak a kisebbségi médiumok felett, és ezek az esetek többségében csak a kisebbségi politikai pártok vagy a kisebbségi politikai elit szócsövének szerepét töltik be. Ez azt jelenti, hogy veszélyben a média szavatolt szabadsága, a szerkesztőket és újságírókat pedig leváltják, ha a szakma szabályai szerint végzik a munkájukat és elutasítják a politika kegyeit.
Egyetértünk azokkal az állításokkal, hogy a nemzeti tanácsok legyenek továbbra is – legalábbis jelen pillanatban - a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő írott sajtó alapítói, mert minden más megoldás megkérdőjelezné ezeknek a lapoknak a fennmaradását. Véleményünk szerint azonban a Médiastratégiában ki kellett volna dolgozni az olyan megoldást, amely szavatolná a szabad és professzionális tájékoztatás fejlődését, illetve garantálná, hogy az elitnek a szerkesztéspolitikára való hatása a lehető legkisebb mértékre legyen csökkenthető, ha már teljes egészében ki nem zárható. A Médiastratégiának szavatolnia kell a pluralizmust a nemzeti kisebbségi sajtóban is, figyelembe véve, hogy a pluralizmus, a kisebbségi sajtó sajátosságai miatt, nem építhető piaci körülmények között.
Kiemeljük, hogy mind a Médiastratégiában, mind a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló módosított törvényben meg kell lenniük azoknak a garanciáknak, amelyek szavatolják ezeknek a lapoknak a szerkesztési autonómiát és függetlenségét. Álláspontunk szerint ezeknek a médiumoknak az igazgatóbizottságait a hármas fölosztás elve szerint kell megalakítani, és bennük a nemzeti tanácsok képviselőin kívül helyet kell kapniuk a szerkesztőség tagjainak és a civil szektor képviselőinek. Szerintünk a főszerkesztőket kizárólag a szerkesztőség kötelező beleegyezésével kell kinevezni, illetve leváltani. Emellett szükséges lenne, hogy a média szerkesztéspolitikájára is kiható szerkezeti változások során egy megoldást se hozzanak a szerkesztőség akaratával ellentétben.
A nemzeti tanácsokat, mint alapítókat kötelezni kell a közvélemény rendszeres időközönkénti informálására arról, miként szavatolták, hogy az általuk alapított lapok az újságírói szakma és a független tájékoztatás elvei szerint tájékoztassák a közvéleményt, és hogy biztosították-e a vélemények és álláspontok pluralizmusát. A nemzeti tanácsoknak, mint alapítóknak és a médiának a viszonya átlátható kell, hogy legyen.
Abban a reményben, hogy figyelembe veszi az álláspontunkat,
Mgr. Bozóki Antal ügyvéd,
Dr. Gerold László nyugalmazott egyetemi tanár, irodalom- és színikritikus,
Dr. Harkai Vass Éva egyetemi tanár,
J. Garai Béla publicista,
Dr. Losoncz Alpár egyetemi tanár,
Öreg Dezső szerkesztő, politikai kommentátor,
Pressburger Csaba újságíró, a Magyar Szó leváltott főszerkesztője,
Szerencsés Zsuzsanna újságíró, médiaelemző,
Végel László író.
A szerb parlament elfogadta a központi választói névjegyzékről szóló törvény módosítását: 133 képviselő szavazott igennel, 27 nemmel, kilencen tartózkodtak. A jogszabály az uniós csatlakozási folyamat, ezen belül a hármas klaszter megnyitása szempontjából kiemelt jelentőségű. Az EU bővítési biztosa, Marta Kos az X-en...
2025. NOVEMBER 13.
[ 15:30 ]
Az Ultrahang podcast Alfa és Omega című legújabb adásában Király Tamás műsorvezető kérdéseire válaszolva Dr. Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő elemezte az orosz–ukrán háború aktuális fejleményeit, az országos áramszünet stratégiai következményeit, Pokrovszk elfoglalásának jelentőségét, valamint a BBC...
2025. NOVEMBER 11.
[ 11:18 ]
Már negyven napja tart a valaha volt leghosszabb amerikai kormányzati leállás, Donald Trump ennek ellenére világossá tette, hogy nem hajlandó kompromisszumokra. A szenátorok rendkívüli hétvégi üléseket tarottok Washingtonban. Helyi sajtóhírek szerint öt szavazaton múlik a kormányzati intézmények működésének...
2025. NOVEMBER 9.
[ 17:17 ]



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár




