A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Vajdasági magyar értelmiségiek nyílt levele a szerb művelődési és tájékoztatási miniszterhez
Betűméret:
Nyílt levél Predrag Markovićhoz, a Szerb Köztársaság művelődési és tájékoztatási miniszteréhez – Újvidék, 2011. szeptember 6.Tisztelt Marković Úr,
alulírott vajdasági magyar értelmiségiek aggodalmunkat fejezzük ki az hozzánk eljutott értesülés kapcsán, hogy Szerbia Médiastratégiájában a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő média esetében gyakorlatilag ugyanaz a megoldás szerepel, mint eddig, tehát fennmarad a status quo. Ez, szerintünk, azt jelenti, hogy a kisebbségi médiumok felett a kisebbségi nemzeti tanácsok nagy felhatalmazásokkal és szinte semmilyen vagy nagyon kicsiny felelősséggel továbbra is hatalmat gyakorolhatnak.
Véleményünk szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő médiumok körüli események bebizonyították már, hogy a nemzeti tanácsok teljes szuverenitással monopóliumot gyakorolnak a kisebbségi médiumok felett, és ezek az esetek többségében csak a kisebbségi politikai pártok vagy a kisebbségi politikai elit szócsövének szerepét töltik be. Ez azt jelenti, hogy veszélyben a média szavatolt szabadsága, a szerkesztőket és újságírókat pedig leváltják, ha a szakma szabályai szerint végzik a munkájukat és elutasítják a politika kegyeit.
Egyetértünk azokkal az állításokkal, hogy a nemzeti tanácsok legyenek továbbra is – legalábbis jelen pillanatban - a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő írott sajtó alapítói, mert minden más megoldás megkérdőjelezné ezeknek a lapoknak a fennmaradását. Véleményünk szerint azonban a Médiastratégiában ki kellett volna dolgozni az olyan megoldást, amely szavatolná a szabad és professzionális tájékoztatás fejlődését, illetve garantálná, hogy az elitnek a szerkesztéspolitikára való hatása a lehető legkisebb mértékre legyen csökkenthető, ha már teljes egészében ki nem zárható. A Médiastratégiának szavatolnia kell a pluralizmust a nemzeti kisebbségi sajtóban is, figyelembe véve, hogy a pluralizmus, a kisebbségi sajtó sajátosságai miatt, nem építhető piaci körülmények között.
Kiemeljük, hogy mind a Médiastratégiában, mind a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló módosított törvényben meg kell lenniük azoknak a garanciáknak, amelyek szavatolják ezeknek a lapoknak a szerkesztési autonómiát és függetlenségét. Álláspontunk szerint ezeknek a médiumoknak az igazgatóbizottságait a hármas fölosztás elve szerint kell megalakítani, és bennük a nemzeti tanácsok képviselőin kívül helyet kell kapniuk a szerkesztőség tagjainak és a civil szektor képviselőinek. Szerintünk a főszerkesztőket kizárólag a szerkesztőség kötelező beleegyezésével kell kinevezni, illetve leváltani. Emellett szükséges lenne, hogy a média szerkesztéspolitikájára is kiható szerkezeti változások során egy megoldást se hozzanak a szerkesztőség akaratával ellentétben.
A nemzeti tanácsokat, mint alapítókat kötelezni kell a közvélemény rendszeres időközönkénti informálására arról, miként szavatolták, hogy az általuk alapított lapok az újságírói szakma és a független tájékoztatás elvei szerint tájékoztassák a közvéleményt, és hogy biztosították-e a vélemények és álláspontok pluralizmusát. A nemzeti tanácsoknak, mint alapítóknak és a médiának a viszonya átlátható kell, hogy legyen.
Abban a reményben, hogy figyelembe veszi az álláspontunkat,
Mgr. Bozóki Antal ügyvéd,
Dr. Gerold László nyugalmazott egyetemi tanár, irodalom- és színikritikus,
Dr. Harkai Vass Éva egyetemi tanár,
J. Garai Béla publicista,
Dr. Losoncz Alpár egyetemi tanár,
Öreg Dezső szerkesztő, politikai kommentátor,
Pressburger Csaba újságíró, a Magyar Szó leváltott főszerkesztője,
Szerencsés Zsuzsanna újságíró, médiaelemző,
Végel László író.
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
