A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Vajdasági magyar értelmiségiek nyílt levele a szerb művelődési és tájékoztatási miniszterhez
Betűméret:
Nyílt levél Predrag Markovićhoz, a Szerb Köztársaság művelődési és tájékoztatási miniszteréhez – Újvidék, 2011. szeptember 6.Tisztelt Marković Úr,
alulírott vajdasági magyar értelmiségiek aggodalmunkat fejezzük ki az hozzánk eljutott értesülés kapcsán, hogy Szerbia Médiastratégiájában a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő média esetében gyakorlatilag ugyanaz a megoldás szerepel, mint eddig, tehát fennmarad a status quo. Ez, szerintünk, azt jelenti, hogy a kisebbségi médiumok felett a kisebbségi nemzeti tanácsok nagy felhatalmazásokkal és szinte semmilyen vagy nagyon kicsiny felelősséggel továbbra is hatalmat gyakorolhatnak.
Véleményünk szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő médiumok körüli események bebizonyították már, hogy a nemzeti tanácsok teljes szuverenitással monopóliumot gyakorolnak a kisebbségi médiumok felett, és ezek az esetek többségében csak a kisebbségi politikai pártok vagy a kisebbségi politikai elit szócsövének szerepét töltik be. Ez azt jelenti, hogy veszélyben a média szavatolt szabadsága, a szerkesztőket és újságírókat pedig leváltják, ha a szakma szabályai szerint végzik a munkájukat és elutasítják a politika kegyeit.
Egyetértünk azokkal az állításokkal, hogy a nemzeti tanácsok legyenek továbbra is – legalábbis jelen pillanatban - a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő írott sajtó alapítói, mert minden más megoldás megkérdőjelezné ezeknek a lapoknak a fennmaradását. Véleményünk szerint azonban a Médiastratégiában ki kellett volna dolgozni az olyan megoldást, amely szavatolná a szabad és professzionális tájékoztatás fejlődését, illetve garantálná, hogy az elitnek a szerkesztéspolitikára való hatása a lehető legkisebb mértékre legyen csökkenthető, ha már teljes egészében ki nem zárható. A Médiastratégiának szavatolnia kell a pluralizmust a nemzeti kisebbségi sajtóban is, figyelembe véve, hogy a pluralizmus, a kisebbségi sajtó sajátosságai miatt, nem építhető piaci körülmények között.
Kiemeljük, hogy mind a Médiastratégiában, mind a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló módosított törvényben meg kell lenniük azoknak a garanciáknak, amelyek szavatolják ezeknek a lapoknak a szerkesztési autonómiát és függetlenségét. Álláspontunk szerint ezeknek a médiumoknak az igazgatóbizottságait a hármas fölosztás elve szerint kell megalakítani, és bennük a nemzeti tanácsok képviselőin kívül helyet kell kapniuk a szerkesztőség tagjainak és a civil szektor képviselőinek. Szerintünk a főszerkesztőket kizárólag a szerkesztőség kötelező beleegyezésével kell kinevezni, illetve leváltani. Emellett szükséges lenne, hogy a média szerkesztéspolitikájára is kiható szerkezeti változások során egy megoldást se hozzanak a szerkesztőség akaratával ellentétben.
A nemzeti tanácsokat, mint alapítókat kötelezni kell a közvélemény rendszeres időközönkénti informálására arról, miként szavatolták, hogy az általuk alapított lapok az újságírói szakma és a független tájékoztatás elvei szerint tájékoztassák a közvéleményt, és hogy biztosították-e a vélemények és álláspontok pluralizmusát. A nemzeti tanácsoknak, mint alapítóknak és a médiának a viszonya átlátható kell, hogy legyen.
Abban a reményben, hogy figyelembe veszi az álláspontunkat,
Mgr. Bozóki Antal ügyvéd,
Dr. Gerold László nyugalmazott egyetemi tanár, irodalom- és színikritikus,
Dr. Harkai Vass Éva egyetemi tanár,
J. Garai Béla publicista,
Dr. Losoncz Alpár egyetemi tanár,
Öreg Dezső szerkesztő, politikai kommentátor,
Pressburger Csaba újságíró, a Magyar Szó leváltott főszerkesztője,
Szerencsés Zsuzsanna újságíró, médiaelemző,
Végel László író.
A populizmus vagy népi politizálás nem csupán a szerbiai belpolitika meghatározó jelensége, hanem világszerte egyre nagyobb szerepet játszik a demokratikus választásokon. Bár a közbeszédben gyakran pejoratív jelentést kap, a politikatudomány önálló politikai irányzatként tekint rá, amelynek központi eleme a nép és az elit...
2026. JÚLIUS 24.
[ 18:02 ]
Az iráni háború ráirányította a figyelmet a Perzsa-öböl olajban gazdag országainak egyik legsúlyosabb gyengeségére: arra, hogy ivóvízellátásuk nagymértékben függ a tengervíz-sótalanító üzemektől. E létesítmények megsemmisülése vagy tartós kiesése a konfliktus további eszkalálódása esetén súlyos humanitárius...
2026. JÚLIUS 22.
[ 7:30 ]
Sulyok Tamás videóüzenetben jelentette be, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely a hatálybalépését követő naptól – azaz mától – megszünteti az államfői megbízatását. Az Országgyűlésnek mostantól 30 napja van új államfőt választani. Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár, korábbi politikus hét...
2026. JÚLIUS 20.
[ 12:40 ]
