A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Nemzeti jelentőségű intézmények a határon kívül
Betűméret:
Vajdaság A Vajdaságból a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló 11 oktatási és művelődési intézmény került fel a nemzeti jelentőségű intézmények listájára. Az összesen 56 intézményt tartalmazó lista elkészültét Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes jelentette be a héten.
A Vajdaságból a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) felsőoktatási ösztöndíj programja, szórványprogramja, továbbá kiemelt kulturális programjai kerültek fel a listára.
Az MNT a délvidéki magyarság országos kisebbségi önkormányzata, amely a hatékony érdekképviselet mellett a gyakorlatban is olyan intézkedéseket és programokat valósít meg az oktatás, a tájékoztatás, a kultúra és a hivatalos nyelvhasználat területén, amelyek a vajdasági magyarság felemelkedését és a szülőföldön való megmaradását szolgálják.
Az MNT stratégiák mentén szervezi tevékenységét. Az Oktatásfejlesztési Stratégiát 2010-ben, a Média-, a Kulturális, valamint a Nyelvhasználati Stratégiát 2011-ben fogadta el.
Ebben az évben az MNT oktatási stratégiájának egyik jelentős programja a szórvány településeken élő magyar anyanyelvi tanulás ösztönzése.
A felsőoktatásban a 2011-12-es tanévben indult ösztöndíjprogram keretében az MNT több mint 450 ösztöndíjat ítélt oda a vajdasági magyar elsőéveseknek, és további 100 demonstrátori ösztöndíjat a haladó egyetemistáknak. Az ösztöndíjak az idén is nyilvános pályázat útján "találnak gazdára".
A szabadkai központú, rádiós és televíziós műsorokat sugárzó Pannon RTV az épülő Vajdasági Magyar Televízió hálózati központja és koordinátora. A Pannon TV tölti be az összekötő híd szerepét a többségi szerb és a magyar közösség, valamint Szerbia és az anyaország, illetve Európa és a világ között, és egyben központja a külföldi médiának dolgozó vajdasági magyar tudósítóknak is.
Nagybecskereken és a közigazgatásilag hozzá tartozó Muzslyán egy-egy egyházi oktatási intézmény került fel a nemzeti jelentőségű intézmények listájára: a Nagybecskereki Leánykollégium és a muzslyai Emmausz Fiúkollégium.
Nagybecskerek a bánáti magyarság kulturális központja és egyházmegyei püspöki székhely. Itt működött 1920-ig a nagy múltú Piarista Gimnázium, ahonnan a magyarországi cserkészet is kiindult. Az Iskolanővérek 1880-ban érkeztek a városba, 1945-ig működtettek elemi iskolát, polgári és kereskedelmi iskolát, kollégiumot. A második világháború után az iskolákat államosították, a nővérek a kommunizmus idején csak plébániai munkákat végezhettek.
A kilencvenes évek elejére a magyar nyelvű középiskolai oktatás annyira elsorvadt, hogy Nagybecskereken már csak a gimnáziumban működött magyar tagozat. A várostól délre eső régióban pedig már egyetlen középiskolában sem indult magyar nyelvű osztály.
1996-ban az Iskolanővérek, a Délvidéken egyedülálló kezdeményezéssel, bentlakásra fogadtak be néhány szegény családból származó magyar leányt. Pár év alatt anyaországi és más támogatók segítségével kibővítették rendházukat, kialakítva egy 41 fős kollégiumot.
A kollégiumnak jelenleg 53 diákja van, legtöbben Székelykevéről, Tordáról, Magyarcsernyéről, Törökbecséről és Ürményházáról érkeztek. A kollégium a bánáti fiataloknak - a továbbtanulási lehetőségen túl - nagy segítséget jelent magyar és keresztény identitásuk megőrzésében.
Tíz éve, hogy a muzslyai katolikus templom udvarában felépült az Emmausz Fiúkollégium első épületszárnya. Tavaly novemberben pedig hozzáfogtak az ugyancsak többszintes épület felhúzásához, amelynek tornaterme, számos lakószobája és tanulóterme is lesz.
Jelenleg 71 lakója van az Emmausznak: 63 középiskolás és 8 egyetemista. Az őszi tanévkezdéskor 27 új kollégistát vettek fel a megüresedett helyekre. Valamennyien a térség szórványtelepüléseiről érkeztek Muzslyára, amely ma már a szórványmagyarság központjának számít a Nyugat-Bánságban.
Az újvidéki Bonaventuriánum Fiúkollégium 2002-ben kezdte meg működését. A ferences rendház új melléképületének tetőterében az Apáczai Közalapítvány segítségével nyolc szobát alakítottak ki kollégiumi célra.
A 24 férőhelyes kollégium iránt nagy az érdeklődés. Harmath Károly ferences házfőnök, a kollégium megálmodója korábban úgy nyilatkozott, hogy "szeretnénk elérni, hogy a Bonaventuriánum, szellemiséget hordozó intézménnyé váljék".
Újvidéken található az Apáczai Diákotthon is, amely 2000 óta működik és több mint 70 bentlakó diákja van.
Ez az otthon is rendkívül nagy szerepet vállal a délvidéki magyarság megmaradásáért kifejtett erőfeszítésekben, továbbá komoly feladat hárul rá a vajdasági magyar értelmiség kinevelésében.
Tavaly nyáron a diákotthon immár a XI. Apáczai Nyári Akadémiának adott otthont, amelynek keretében kéthetes továbbképzést szerveztek délvidéki magyar tanárok részére.
Az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű szabadkai Tanítóképző Karát (MTTK) a Vajdaság Tartomány alapította. Az intézményt 2004-ben jegyezték be és 2006. január 31-től az Újvidéki Tudományegyetem 14. karaként működik. Az MTTK az első magyar tannyelvű állami felsőoktatási intézmény Szerbiában.
Az MTTK a vajdasági magyar tanítóképzés, óvónőképzés, és - az intézmény vezetői szerint - a tanárképzés európai szintű otthonává kell, hogy váljék.
Az MTTK célja, hogy bekapcsolódjék az anyaországban és a régióban zajló, oktatással kapcsolatos kutatásokba. Az intézmény vezetői azt tervezik, hogy a közeljövőben, az alapképzésen és a mesterképzésen túl, beindítják a doktori és a speciális felsőoktatási képzéseket is.
Nemzeti jelentőségű intézménnyé nyilvánították a Vajdaság északi részén fekvő Tótfalu Munkás Szent Józsefről elnevezett római katolikus templomának Plébánia Hivatalát, amely kiemelkedő szerepet vállal a 700-800 lelket számláló magyar közösség szellemi-lelki életének megerősítésében, oktató- és alkotó táborok megszervezésében.
Erdély
Romániából a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló 11 oktatási és művelődési intézmény és 5 program került fel a nemzeti jelentőségű intézmények listájára. Az összesen 56 intézményt tartalmazó lista elkészültét Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes jelentette be a héten.
A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Erdély magyar nyelvű magánegyeteme, melyet a történelmi magyar egyházak által 2000-ben bejegyzett Sapientia Alapítvány hozott létre. Az intézmény a magyar állam támogatásából tartja fenn magát.
Három oktatási helyszínén, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron négy kara működik, amelyek keretében 27 alapképzési szakon tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók.
Az eddigi hét végzett évfolyam diákjai közül 2476-an államvizsgáztak. A Sapientiának a 2011-2012-es tanévben 1959 hallgatója van. Az egyetem akkreditációját elfogadta a román kormány, küszöbön áll a román parlament végleges akkreditációt kimondó döntése.
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (KPTI) az erdélyi magyar református, unitárius és evangélikus egyházak lelkészképző egyeteme. Az oktatás három szinten folyik, négy éves alapképzés, két éves magiszterképzés és három éves teológiai doktorképzés formájában.
A KPTI önálló, nonprofit jogi személy, a romániai oktatási rendszerben 2009. augusztus 31-től akkreditált státusban szerepel. Fenntartását a három egyház gyülekezetei látják el. A KPTI évente 20-25 lelkészt képez.
Az Erdélyi Múzeum Egyesületet (EME) Erdély magyar tudományos akadémiájaként alapította gróf Mikó Imre 1859-ben. Az akadémia 40 éves kényszerszünet után 1990-ben alakult újra, 2002 óta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) testvérszervezete.
Az EME hét szakosztályba tömöríti az erdélyi magyar tudományos élet kiválóságait. Konferenciákat szervez, könyveket ad ki, folyóiratot jelentet meg. Az elmúlt 22 évben elsősorban magyarországi pályázati forrásokból tartotta fenn magát.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) a magyar tannyelvű óvodai, elemi és középiskolai oktatás szakmai, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete, mely átfogja a teljes romániai magyar tannyelvű oktatási intézményhálózatot. Céljai közé tartozik a romániai magyar tannyelvű oktatás minőségi fejlesztése; pedagógusainak széles körű, igényes és magas szintű képzése. A Bolyai Nyári Akadémia szervezője, amely immár a Kárpát-medence legnagyobb pedagógus fóruma. Az 1993 óta évente megszervezett szakmai rendezvényen 27 szekcióban átlagosan több mint 900 pedagógus vesz részt.
Az RMPSZ részt vesz a magyar nyelven tanuló romániai diákoknak a magyar költségvetésből nyújtott oktatási nevelési támogatás kiosztásában.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a romániai magyar közművelődés ernyőszervezete. 1885-ben alakult Kolozsváron, de tevékenységét 1948-1990 között kénytelen volt beszüntetni. Az 1991-ben újraalapított EMKE célul tűzte ki a romániai magyarság anyanyelvű műveltségének ápolását, terjesztését, koordinálását. Az EMKE-nek 17 fiókszervezete van Erdélyben.
A Szent Ferenc Alapítványt Böjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott gyermekmentő szolgálat. Böjte Csaba először Déván gyűjtötte maga köré az utcagyerekeket, árvákat, és a nehéz sorsban élő gyermekeket 1992-ben.
Az alapítvány mára Erdély szociális "nagyvállalatává" nőtte ki magát. Immár 65 településen több mint kétszázötven munkatársa oktat és nevel közel 2300 gyermeket.
A Válaszúti Mezőségi Szórványkollégium fenntartója a Kallós Zoltán Alapítvány, amely 1992-ben alakult meg Kallós Zoltán népzenekutató jóvoltából. Később, 1999-ben újraindították a magyar óvodát és a 25 éve szünetelő magyar iskolát is Válaszúton, ahova összegyűjtik azokat az elemi iskolás magyar gyermekeket, akik a környező településeken nem részesülhetnének anyanyelvű oktatásban.
Az idei tanévben 93 gyerekkel működik az oktatási központ, mely nélkül Kolozs megye 26 településén a magyar gyermekek kimaradnának a magyar oktatási rendszerből.
A Szamosújvári Mezőségi Téka Szórványkollégium fenntartója az 1993-ban alakult Téka Alapítvány, amely a válaszúti szakoktatási központtal és kollégiummal partnerségben a Mezőség és a Szamoshát 27 településéről 4-12. osztályos tanulók számára biztosít anyanyelvű oktatást, emellett szállást, ellátást, valamint oktatási és közművelődési programokat.
A kollégiumban főként olyan szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyerekek kapnak helyet, akiknek szülőfalvaikban nincs lehetőségük anyanyelven tanulni.
Az említettek mellett a vicei Bástya kollégiumot, a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár egyesületet, és a Kolozsvár történelmi temetőjében nyugvó neves magyar személyiségek sírjait ápoló Házsongárd Alapítványt sorolták a nemzeti jelentőségű intézmények közé.
Ezek mellett Románia esetében öt nemzeti jelentőségű programot is meghatároztak, amelyekre meghívásos pályázatot hirdetnek.
Szlovákia
Szlovákiából a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló 10 oktatási és művelődési intézmény került fel a nemzeti jelentőségű intézmények listájára. Az összesen 56 intézményt tartalmazó lista elkészültét Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes jelentette be a héten.
A Komáromi Jókai Színház elődje, a Magyar Területi Színház (MATESZ) 1952-ben alakult meg Révkomáromban. A színház első, ünnepélyes bemutatóját 1953. január 30-án tartották meg. Négy évtizeddel később, 1990-ben a színház felvette Jókai Mór nevét, és azóta Komáromi Jókai Színház néven működik. Fenntartója a Nyitra megyei önkormányzat, jelenlegi igazgatója Tóth Tibor.
"Az elmúlt időszakban jelentősen gazdagodott a színház stiláris eszköztára, a máig domináns realista produkciók mellett otthonra talált a stilizáció, az abszurd és a groteszk, a színház nyitott(abb) a fiatal alkotók felé" - írta a színházról Hizsnyan Géza színikritikus.
A Jókain belül egy évtizede sikerült létrehozni a stúdiószínházat, amely új közönségréteget vont be a színház életébe, s teret ad a bátrabb kísérletezésnek is. Pénzszűke miatt az utóbbi időben a korábbiakhoz képest már jóval kevesebbet tájol a színház.
A Kassai Thália Színház elődje 1969-ben néhány fiatal színházrajongó kezdeményezésére, közadakozásból jött létre Vox humana - emberi hang elnevezéssel. Mint a színház honlapján (www.thalia.sk) írják, a név hamarosan szemet szúrt a hatalomnak, az elnevezést betiltották és a társulatot büntetésül a komáromi Magyar Területi Színházhoz csatolták. Ekkor vette fel a kassai részleg a Thália Színpad elnevezést.
A színház első bemutatójára 1969 november 29-én került sor. Az ide szerződött mintegy tizenöt tagú társulat Goldoni: Két úr szolgája című művét mutatta be Beke Sándor rendezésében. Színházépület híján a társulat - részben saját kezűleg - a kassai magyar "Ipariskola" tornatermét alakította át színházteremmé. A következő két évtizedben sok-sok nagyszerű előadás született e szokatlan környezetben.
A rendszerváltozás idején a Thália Színpad önállósulhatott és 1990-től Kassai Thália Színház néven működik. Pillanatnyilag az intézmény a Kassa megyei önkormányzat fennhatósága alatt, alacsony költségvetéssel dolgozik, s ez nehezíti tevékenységét. Igazgatója Czajlik József. Tájoló színház, évi 160-180 előadásából megközelítően hatvanat Kassán, a többit Szlovákia egyéb településein és magyarországi színpadokon tartja.
A Pro Civis Polgári Társulást öt csallóközcsütörtöki polgár hívta életre. A civil szervezetet 2003-ban jegyezték be hivatalosan. A társulást azzal a céllal hozták létre, hogy az hozzájáruljon a községben a polgári értékek meghonosodásához, illetve ahhoz, hogy fokozza a lakosok társadalmi aktivitását. Elnöke Őry Péter, a község polgármestere, aki egyben a Magyar Koalíció Pártja (MKP) önkormányzati alelnöke is.
A társulás fokozatosan országossá nőtte ki magát. Elindította Önkormányzás című honlapját és több alkalommal tettek lépéseket a magyar nyelv nyilvános használata érdekében a dél-szlovákiai önkormányzatoknál. Önkormányzati Szemle címen folyóiratot is kiadnak. "Célunk, hogy munkánkkal hozzájáruljunk anyanyelvünk, a magyar nyelv használatához, fenntartásához és fejlesztéséhez a közigazgatásban" – nyilatkozta az MTI-nek Őry Péter.
A Gramma Nyelvi Iroda 2001 augusztusában jött létre a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoportban tevékenykedő nyelvészek jóvoltából. Az iroda célja, hogy szervezője és kivitelezője legyen a nyelvtudomány és néhány más társadalomtudomány körébe tartozó kutatásoknak Szlovákiában.
Célkitűzései közé tartozik még, hogy kutatási eredmények felhasználásával oktatási tevékenységet folytasson, valamint nyelvi jellegű szolgáltatásokat nyújtson intézményeknek és magánszemélyeknek a kisebbségi nyelvi jogok érvényesüléséért.
A Gramma Nyelvi Iroda egyúttal a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szlovákiai kutatóállomásának funkcióit is ellátja. Ilyen módon az MTA Kisebbségkutató Intézetének koordinálásával együttműködik az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai testvérállomásokkal. Kutatási területei többek között a nyelvi adatbázisok építése, a nyelvi tervezés, és a nyelvpolitika. Az intézmény székhelye Dunaszerdahely, vezetője Szabómihály Gizella.
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCS) fiatalok nevelésével foglalkozó nonprofit szervezet, amely 1990. március 11-én jött létre. Jogi formája polgári társulás, székhelye a csallóközi Dunaszerdahely.
Az SZMCS célcsoportja a szlovákiai magyar fiatalság, elsősorban számukra dolgozott ki nevelési programját, ugyanakkor felnőtt tagjai is vannak.
A szövetség működtetését szinte kizárólag önkéntesek végzik. Célkitűzéseik közé tartozik a szlovákiai magyar gyermekek és az ifjúság valláserkölcsi magatartásának, illetve, testi és szellemi képességeinek fejlesztése és a cserkészeszmék továbbvitelének és megtartásának támogatása - felnőtt korban is.
A szövetségnek 1372 tagja van, 42 cserkészközösségben működik Dél-Szlovákia magyarlakta helységeiben, Pozsonytól egészen Királyhelmecig. A szövetség 2012 februárjában választott új vezetőt, Kocúr László személyében.
A Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége, (SZMTSZ) 2010. június 18-án, Párkányban alakult, elnöke Czibula Csaba.
Saját meghatározása szerint az SZMTSZ a felvidéki magyarok teljes körű anyanyelvi tájékoztatáshoz való jogának hatékonyabb érvényesítése érdekében jött létre. Az SZMTSZ középtávú céljai között szerepel a 24 órás, országos sugárzású magyar nyelvű televízió beindítása és a magyar nyelvű közép- és felsőfokú audiovizuális képzés létrehozásának kezdeményezése is.
A szervezet 2011 márciusától működteti a www.hirek.sk szlovákiai magyar televíziós hírportált. A honlap szöveges tartalmát aktuális és közérdekű hírek, fotók, háttéranyagok alkotják. Készítői felvidéki magyar újságírók és televíziósok. A hirek.sk portál néhány hónapja audiovizuális tartalommal, a Felvidéki Híradóval bővült. Ebben hétköznapokon 4 televíziós tudósítás kap helyet Dél-Szlovákia különböző régióiból.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) a szlovákiai magyar pedagógusok és tanügyi dolgozók, független szakmai és érdekvédelmi szervezete. Érsekújvárban jött létre 2002. május 18-án, központja jelenleg Révkomáromban. A legnagyobb szlovákiai magyar érdekképviseleti és szakmai szervezetnek számít.
Az SZMPSZ 2006-ban elfogadott programja szerint a szlovákiai magyar oktatásügy megmaradását és fejlesztését szolgálja, számítva minden szlovákiai magyar pedagógus aktív közreműködésére. A szövetség szorosan együttműködik a Szlovákia Magyar Szülők Szövetségével is.
Évente számos szakmai rendezvényt szerveznek, köztük az SZMPSZ többnapos, éves szakmai konferenciáját. A www.szmpsz.sk ugyanúgy fontos szakmai honlap, mint az immár hét éve havonta megjelenő Pedagógusfórum cím lap. A szervezet elnöke Pék László.
A Fórum Kisebbségkutató Intézetet, a Fórum Alapítvány és a Katedra Alapítvány hozta létre, 1996-ban, Dunaszerdahelyen, társadalomkutató intézetként. Ez lett az első magyar intézeti keret a 1930-as évek óta Szlovákiában, amelyben állandó alkalmazottakként kutatók dolgozhattak.
Az intézet kisebbségi, magyarság- és regionális kutatásokkal foglalkozik. Szociológiai felméréseket, gazdasági, jogi, politológiai, etnológiai, történeti kutatásokat végez. A komáromi székhelyű Etnológiai Központja gazdag szakkönyvtárral, adattárral és kéziratgyűjteménnyel rendelkezik. Somorján van az intézet több tízezer kötetes szakkönyvtára, a Bibliotheca Hungarica, illetve levéltára.
Eddig több mint 160 tudományos könyvet és monográfiát jelentetett meg az intézet, és kiadója a Fórum Társadalomtudományi Szemle című, negyedévente megjelenő magyar nyelvű tudományos folyóiratnak. Emellett évkönyveket és kísérleti tankönyveket is megjelentet.
Honlapján (www.foruminst.sk) található a Szlovákiai Magyar Adatbank, amelyre folyamatosan felkerülnek digitalizálva az intézet gyűjteményei, publikációi. A Fórum közintézményként fontos szerepet játszik a szlovákiai tudományos és kulturális életben. Elnöke Öllös László.
A Csemadok Szlovákia és alighanem Kelet-Közép-Európa legnagyobb társadalmi-kulturális egyesülete. 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven. Elődjének az első Csehszlovák Köztársaság megalapítása után megszűnt Felvidéki Magyarok Kulturális Szövetségét a FEMKE-t tartják.
A Csemadok az 1989-es rendszerváltásig politikai és társadalmi feladatokat is felvállalt. A szervezet az 1968-69-es csehszlovákiai demokratizálódási folyamatban is szerepet játszott. A rendszerváltozás után a szervezet addig százezres taglétszáma nagyjából a felére csökkent, állami támogatása 1994-95-ben teljesen megszűnt.
Bár az eredeti név rövidítéséből származó Csemadok nevet a folyamatosság megőrzése érdekében megtartotta a szervezet, jelenlegi hivatalos neve Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség.
A szervezet taglétszáma jelenleg is több mint 57 ezer főt számlál, központja Pozsonyban van, elnöke Hrubík Béla.
A szlovák parlament 2003. október 23-án hagyta jóvá a Selye János Egyetem (SJE) létrehozását. Az erre vonatkozó törvény 2004. január 1-én lépett érvénybe, így a SJE Szlovákia legfiatalabb felsőoktatási intézménye. Létrehozásának fő célja az volt, hogy magyar nyelven magas színvonalú képzést biztosítson általános– és középiskolai tanárok, teológusok részére, valamint szakembereket képezzen olyan területeken, mint a pénzügy, informatika és a marketing.
Az egyetem alap- és mesterfokon kínál képzést a Tanárképző-, a Gazdaságtudományi-, és a Református Teológiai Karon, valamint doktori képzés is folyik a felsőoktatási intézményben. Az egyetem rektora jelenleg Tóth János. Az intézménynek összesen több mint 2 ezer hallgatója van.
Kárpátalja
Kárpátaljáról a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló tizenkét oktatási és művelődési intézmény került fel a nemzeti jelentőségű intézmények listájára. Az összesen 56 intézményt tartalmazó lista elkészültét Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes jelentette be a héten.
A kárpátaljai magyarság anyanyelvű felsőoktatásában kiemelkedő szerepet játszó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 1996-ban kezdte meg a működését önálló intézményként, Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven.
A beregszászi székhelyű, államilag akkreditált alapítványi tanintézet 2003-ban felvette II. Rákóczi Ferenc nevét, és struktúraváltással a tanárképzésen kívül eső szakterületeken is elkezdte a nappali, levelező, másoddiplomás, kihelyezett és tanfolyami képzést.
A jelenleg közel ezer hallgatóval és több mint 110 oktatóval működő főiskola ismert és népszerű oktatási intézmény, ahová gyakorlatilag Kárpátalja valamennyi magyar tannyelvű középiskolájából jelentkeznek felvételre a diákok. Falai közt az elmúlt tíz évben mintegy négyezren kaptak államilag elismert diplomát vagy valamilyen képesítést igazoló oklevelet.
A felsőoktatási intézmény keretein belül több társadalomtudományi és szociológiai kutatóműhely működik, amelyekhez a múlt évben természettudományi kutatóintézet is társult.
A főiskola kezdettől fogva kulturális és szellemi központként is szolgálja a Kárpátalján élő magyarságot kulturális és tudományos rendezvények rendszeres szervezésével. Így rövid története során nemcsak felsőoktatási intézményként nyert létjogosultságot, hanem jelentős szerepe van a kárpátaljai magyarság szülőföldön való maradásának elősegítésében, az ukrajnai magyar tudományos utánpótlás nevelésében, emellett számottevően hozzájárul a helyi magyar oktatási intézmények szakemberhiányának megoldásához.
A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum 2003 óta működik. Fő feladata az, hogy olyan középfokú oktatási intézmény legyen, amely a testi, lelki és szellemi nevelés mellett megerősíti hitében és megismerteti egyháza hagyományaival a kárpátaljai görög katolikus ifjúságot.
A líceumban az anyanyelvű középiskolai oktatás mellett fafaragást, asztalosmesterséget, virágkötészetet és falusi turizmusszervezést is tanítanak a mintegy félszáz diáknak.
A Nagyberegi Református Líceum 1993-ban kezdte meg működését. A református oktatási hagyományokat követő tanintézet a hitre való nevelésen kívül számos tantárgyból nyújt igen alapos képzést a mintegy 80 diákjának.
A líceum növendékei kezdettől rendszeresen jól szerepelnek mind az ukrajnai, mind a magyarországi tanulmányi versenyeken. A tanintézetben folyó oktatás magas színvonalát jelzi, hogy végzős diákjai gyakorlatilag maradéktalanul ukrajnai és magyarországi felsőoktatási intézményekben folytatják a tanulmányaikat.
A Nagydobronyi Református Líceumot 1995-ben alapították. A 120 férőhelyes tanintézet biológia-kémia és fizika-matematika tagozatos. A vallási tárgyak mellett a középiskola tanulói három év alatt elsajátítják az ukrán állami érettségi letételéhez szükséges tananyagot, amit kiegészítenek a magyarországi gimnáziumok négyéves tantervével.
A líceum végzőseinek átlagban 80 százaléka folytatja valamilyen ukrajnai vagy magyarországi felsőoktatási intézményben a tanulmányait.
A Péterfalvi Református Líceum 1995-ben kezdte meg a működését. A tanintézetben a kötelező állami tantárgyak mellett a mintegy 90 tanuló a református egyház tanait is elsajátítja. A diákok szakmai oktatásban is részesülnek, könyvelői és számítástechnikai, valamint szabás-varrás szakismeretekre tesznek szert.
A végzős tanulók nagy számban folytatják egyetemeken, főiskolákon a tanulmányaikat.
A Munkácsi Szent István Katolikus Líceum 2001-ben nyílt meg. Az intézmény szakiránya az informatika, az angol és a német nyelv emelt szintű oktatása. Ezt korszerűen felszerelt számítógép- és idegennyelv-szaktantermek segítik. Az iskola alapvető feladatának tekinti a magas szintű tudáson túl a tanulók szellemi és lelki fejlődését. A tanintézetben folyó oktatás eredményességét jelzi, hogy végzőseinek 90 százaléka folytatja tanulmányait felsőfokú tanintézetekben.
A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet 2008-ban hozta létre a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az intézet a nemzeti hagyományok ápolása és megőrzése mellett a kárpátaljai magyar kultúra, szellemi élet szervezését tekinti fő feladatának. Szerteágazó tevékenységet fejt ki kiállítások, előadások, hangversenyek, tudományos konferenciák, tanulmányi versenyek szervezésével a székhelyéül szolgáló beregszászi Európa-Magyar Házban és Kárpátalja-szerte.
Az intézet részt vesz a tehetséges fiatal magyar művészek, költők, írók felkutatásában és felkarolásában, kulturális programok közönségszervezésében. Támogatja a kárpátaljai magyar irodalmi alkotások kiadását és szoros kapcsolatokat ápol a határon túli testvérszervezetekkel.
A Szolyvai Emlékpark Bizottság 1994-ben alakult, fő feladata annak az emlékhelynek a fenntartása és fejlesztése, amelyet ugyanebben az évben avattak fel Szolyván az 1944 novemberében a szovjet hatóságok által deportált kárpátaljai magyar férfilakosság egykori gyűjtőtáborának helyén.
Az emlékpark "siratófalán" elhelyezett fekete márványtáblákon Kárpátalja 124 településéről elhurcolt és elpusztított 12 ezer magyar férfi neve olvasható. A létesítmény gondozása mellett az emlékpark bizottság kutatja és dokumentálja a deportálások körülményeit, támogatja a témával kapcsolatos emlékiratok, visszaemlékezések megjelentetését, küzd azért, hogy az ukrán állam hivatalosan rehabilitálja az ártatlanul elhurcolt kárpátaljai magyarokat.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a kárpátaljai magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezete. Az 1991-ben alakult szövetség vállalt feladatai közé tartozik Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláinak minőségi fejlesztése, pedagógusainak széles körű, igényes és magas szintű képzése, valamint a magyar pedagógusok és az anyanyelvű oktatás érdekeinek képviselete. A pedagógusszövetség megalakulása óta szervezi, ösztönzi és támogatja a kárpátaljai magyar pedagógusok azon kezdeményezéseit, amelyek segítik a magyar diákok esélyegyenlőségének megteremtését, azonosságtudatuk elmélyítését, a magyar nyelv, a tudomány és a kultúra ápolását.
A szövetség, amelynek minden kárpátaljai magyar iskolában van képviselete, rendszeresen szervez tantárgyi vetélkedőket, versenyeket a kárpátaljai magyar iskolák számára, részt vesz a tehetséges magyar gyermekek felkutatásában és felkarolásában. Megalakulása óta foglalkozik a szórványban élő, magyar gyökerekkel rendelkező gyerekek anyanyelvi oktatásának szervezésével.
A beregszászi Genius Jótékonysági Alapítvány 2011-ben alakult, feladatköre a fiatal kárpátaljai tehetségek felkutatása és a tehetséggondozás. Részt vesz a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett tantárgyi vetélkedők lebonyolításában, a tehetséges tanulók tudásának, képességeinek fejlesztésében, továbbtanulásának támogatásában. Az alapítvány fontosnak tekinti sportversenyek szervezését, a fiatal kárpátaljai magyar sporttehetségek nevelését.
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságát 1990-ben alapították magyar nemzetiségű alkotók azzal a céllal, hogy a kárpátaljai magyarság és a helyi magyar kultúra sajátosságait figyelembe véve képviselje a régió magyar képző- és iparművészeit, és önálló civil szerveződésként támogassa alkotói tevékenységüket, felkarolja a tehetséges fiatal művészeket.
A társaság fontosnak tartja, hogy tagjai úgy legyenek jelen Kárpátalja művészeti életében, mint magyar művészek. A szervezet sikeres és elismert művészeti egyesület Kárpátalján, Ukrajna más régióban és Magyarországon. Tagjai több mint félezer kiállításon vettek részt, s a társaság száznál több közös tárlatot szervezett Ukrajnában és külföldön.
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház 1993-ban alakult Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház néven. A kezdettől fogva komoly finanszírozási nehézségekkel küszködő teátrum közel két évtizedes működése igazi sikertörténet, hiszen Kárpátalján – első hivatásos magyar színházként – sikerült meghonosítania a magyar színházi kultúrát. A társulat nem mindennapi teljesítményét jelzi, hogy 15 országban szerepelt, számos nemzetközi fesztiválon részt vett, munkáját a legkülönbözőbb díjakkal ismerték el. Megalakulása óta a beregszászi teátrum közel húsz darabot vitt színre nagy sikerrel.
A színház sokat tesz annak érdekében, hogy széles körben népszerűsítse előadásait a kárpátaljai magyar iskolákban. Céljának tekinti, hogy a kárpátaljai magyarság körében szokássá váljon a színházlátogatás.
Horvátország és Szlovénia
Horvátországból és Szlovéniából a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló két-két oktatási és művelődési intézmény került fel a nemzeti jelentőségű intézmények listájára. Az összesen 56 intézményt tartalmazó lista elkészültét Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes jelentette be a héten.
A Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma (HMPF) 2001. október 16-án alakult a horvátországi magyar tannyelven oktató pedagógusok kezdeményezésére. Alapvető célkitűzései közé tartozik, hogy képviselje tagságát és támogassa a horvátországi magyar anyanyelvi oktatás és nevelés bővítését az óvodától a magas szintű oktatási intézményekig. Az iskolaközpont jelenlegi igazgatója Kucsera Bandi.
Amint azt Csapó Nándor, a HMPF elnöke az MTI-nek elmondta, a fórum alaptevékenységei közé tartoznak táborok, vetélkedők, szemlék, továbbképzések megszervezése. Ezek mellett a szervezet minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszik támogatni a magyar tannyelvű oktatási intézményeket.
A HMPF tagjai lehetnek a horvátországi magyar tannyelven oktató pedagógusok, óvónők és néhány nyugalmazott pedagógusok.
Az Eszéken található, 1999-ben megalakult Magyar Oktatási és Művelődési Központ (MOME) a horvátországi magyarok olyan oktatási központja, ahol az óvodától a középiskola végéig lehet tanulmányokat folytatni.
A szlovéniai magyarság mindkét nemzeti jelentőségű intézménye Lendván működik.
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség által alapított, hivatalosan 1994 óta működő Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) a Szlovéniában élő magyar közösség közszolgálatai szakintézménye. Tevékenysége a kultúra, az ismeretterjesztés és a tudomány területére terjed ki. Az intézet 1994. január 1-jével kezdett hivatalosan működni, igazgatója Kepe Lili.
A tevékenység fontos részét képezi a magyar nyelv ápolásának és terjesztésének minden formája. Nagyon hangsúlyosak a magyar-szlovén, kétnyelvű iskolákban tanulóknak rendezett tanulmányi versenyek, vetélkedők, szavalóversenyek és irodalmi pályázatok, valamint a nyári anyanyelvi táborok. Mindezek mellett irodalmi, képzőművészeti, zenei és színházi műsorokat is szervez az MNMI.
A Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet (MNTI) rendszeresen megjelenteti Szlovénia egyetlen magyar nyelvű hetilapját, a Népújságot, amely a magyar kultúra és nyelv megőrzése szándékával tájékoztatja az olvasóit az időszerű társadalmi, politikai, kulturális, sport- és más eseményekről.
Király M. Jutka, a hetilap felelős szerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy az MNTI 1993 óta működik önálló intézményként, elsősorban szlovén állami támogatásból, valamint magyarországi pályázatok révén.
Az újság mellett az Ifi című muravidéki havi gyermeklapot is megjelentetik. Két éve pedig elindították a Népújság-kötetek könyvsorozatot. Évente egy kiadványt jelentetnek meg. Az első az immár fél évszázados magyar-szlovén kétnyelvű oktatással, a másik a szlovéniai magyar politikai élettel, míg a legutóbbi, néhány hete megjelent kötet a muravidéki magyar épített emlékekkel foglalkozik.
A kiadványok palettáját 2011 decemberében a Kerek Perec című színes magazinnal bővítették. A Muravidék magyarságát bemutató kiadvány következő számát márciusban vehetik kézbe az olvasók.
Az MNTI igazgatói tisztségét Lázár Beáta tölti be 2011 nyara óta.
Diaszpóra
A világ különböző országaiban szétszóródott magyarok közösségeiből, a diaszpórából a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló három oktatási és művelődési intézmény került fel a nemzeti jelentőségű intézmények listájára. Az összesen 56 intézményt tartalmazó lista elkészültét Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes jelentette be a héten.
A Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZ) 2001-ben jött létre, A szövetségben 13 észak- és nyugat-európai ország - Ausztria, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia és Svédország - magyar szervezete képviselteti magát.
Központja a svédországi Bromma (Stockholm) Magyar Háza, elnöke a Bécsben élő Deák Ernő, aki egyben az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének az elnöke is.
A NYEOMSZ közgyűlése létrehozott négy szakcsoportot (anyanyelvi, média, gazdasági és kulturális szekció) a gyakorlati feladatok elvégzésére.
A Külföldi Magyar Cserkészszövetségnek (KMCSSZ) - amelynek központja az Egyesült Államokban van - csapatai működnek a világ 12 országában: Angliában, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Svájcban, Svédországban, Venezuelában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában. "Szórványcserkészei" pedig a világ szinte minden országában élnek. A nyugati világ magyar iskoláinak jelentős hányadát a KMCSSZ tartja fenn és könyvkiadással is foglalkozik a szervezet. Főként tankönyveket, cserkészkönyveket és néprajzi munkákat adtak ki eddig.
Amint a KMCSSZ honlapján (www.kmcssz) olvasható, a szervezetnek csak olyan vezetői lehetnek, akik magyar nyelvből és irodalomból, földrajzból és történelemből érettségiztek.
A diaszpóra magyar cserkészeinek kapcsolatát erősítik folyóirataik, a Magyar Cserkész és a Vezetők Lapja, továbbá a jubileumi táborok, tanulmányi ösztöndíjak, vezetőképzők.
A szervezet elnöke Lendvai Lintner Imre.
A Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ) az összes, Latin-Amerikában működő magyar szervezet hivatalos képviselője, ernyőszervezete. A szervezet 2004-ben alakult meg, tagjai az Argentínában, Brazilban, Chilében, Paraguayban, Uruguayban és Venezuelában működő magyar szervezeteket összefogó országos tanácsok.
A LAMOSZSZ központja a venezuelai fővárosban, Caracasban működik, elnöke Kunckelné Fényes Ildikó. (MTI)
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
