ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Hol húzódnak a jugoszláv utódállamok határai?
Betűméret:
A Pirani öböltől a Dunáig, az Unától Prevlakáig, két évtizeddel azt követően, hogy mindenki elindult a saját útján Tito egykori Jugoszláviájából, még mindig nem lehet tudni, hol húzódnak pontosan a határok. A belgrádi napilap utalva az egykor népszerű televíziós játékra, azt írja, amit az egykori tagköztársaságok folytatnak, az a "játék határok nélkül".
Szerbiának nincsenek nemzetközileg kijelölt határai Horvátországgal, Montenegróval és Boszniával. Azt, hogy a Pirani-öbölben hol húzzák meg a határt, Zágráb és Ljubljana nemzetközi döntőbíróság segítségével szeretné eldönteni, de elképzelhető, hogy ehhez a módszerhez folyamodik majd Horvátország is, hogy végre "elhatárolja" magát Boszniától, Szerbiától és Montenegrótól.
Belgrád Horvátországgal és Boszniával tárgyalásokat folytat a határokról, Montenegróval és Macedóniával viszont még a tárgyalások sem kezdődtek meg Koszovó függetlenségének elismerése miatt. A Horvátországgal való dunai határ kijelölésével kapcsolatban tavaly szeptemberben találkozott legutóbb az államközi bizottság Belgrádban, azóta viszont a horvát fél, amelynek soros házigazdaként ki kellene tűzni a következő találkozó időpontját, nem kezdeményezi a bizottság munkájának folytatását.
Az előző találkozókon ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. Szerbia egy 1945-ös döntésből indul ki, amely szerint Vajdaság (Szerbia) határa Horvátország felé a Duna, mégpedig a magyar határtól Ilokig. 1945-től 1991-ig ezt a határt egyetlen törvény sem módosította.
Horvátországnak azonban ez nem felel meg, mert a Duna folyásának megváltozása miatt mintegy 10 ezer hektár föld, ami telekkönyvileg Horvátországhoz tartozik, a szerb oldalon maradt. De Szerbiának is van földterülete a horvát parton, igaz kevesebb, mintegy 3000 hektár. Amennyiben az államközi bizottság nem talál megoldást, marad az arbitrázs, vagy a nemzetközi bíróság.
"Arbitrázs esetén a vitás felek egy-egy arbitert választanak, a harmadik arbiter pedig független. A másik megoldás a nemzetközi bíróság, ez is az érintett államok megegyezésével történik", mondja Vladimir Đerić, aki ügyvédként már részt vett ilyen nemzetközi eljárásokban, s hozzáteszi, az ilyen eljárások évekig képesek elhúzódni.
Milorad Pupovac, a horvát szábor külpolitikai bizottságának elnöke azt mondja, a határkérdés megoldásához a kormány vezető embereinek és a két ország államfőjének kell találkozniuk egymással.
A Bosznia és Szerbia közötti határnál a zvorniki és Bajina Bašta-i vízi erőmű körüli részek a vitásak, továbbá a Belgrádot Barral összekötő vasút 12 kilométeres, Bosznia területén áthaladó szakasza. Szerbia azt szeretné, hogy a határ ne szeljen át fontos objektumokat, infrastruktúrát, illetve, hogy azok maradjanak teljes egészében annak az országnak a területén, amely kiépítésüket pénzelte. Az államközi bizottság ebben az esetben várhatóan hamarosan folytatja munkáját.
Ami Horvátországot illeti, Boszniával nincs megállapodása a határokról, ezért nehezen fogja kiépíteni a hidat a Pelješac félszigeten, hogy megoldja a horvát területek szétszakítottságát. Egyes boszniai vélemények szerint ez a híd veszélyeztetné Bosznia szuverenitását a tengerparti részen, s ezért kilátásba helyezték a vádemelést is a nemzetközi bíróságon. De van még két aprócska sziget is, Veliki és Mali Školj, amely a Zágráb és Szarajevó közötti 1999-es megállapodás értelmében Boszniát illeti.
A két államnak a szárazföldön is vannak gondjai egymással, például Kostajnicánál, ahol előfordul, hogy a lakóház az egyik országban, a hozzátartozó kert viszont már a másikban van. A boszniai Szerb Köztársaság hatóságai azonban azt üzenték, hogy beleegyezésükre csak abban az esetben számíthatnak, ha a határvonal az Una folyó közepén húzódik.
Horvátország Montenegróval 2002-ben ideglenesen dűlőre jutott Prevlaka körül, s több ízben is szó volt arról, hogy döntsenek a tartós megoldásról.
"Elvben, az EU nem fogadja be a rendezetlen határkérdésekkel bíró országokat, de Horvátországgal mégis aláírta a csatlakozási szerződést annak ellenére, hogy lezáratlan határkérdései vannak Szlovéniával, Szerbiával és Boszniával-Montenegróval. Szlovénia azt szerette volna, ha ezt a problémát megoldják Horvátország EU-s csatlakozása előtt, de Hillary Clinton közbeszólt és azt mondta, ezt a kérdést engedjék át a döntőbíróságnak", mondja Predrag Simić, a belgrádi Politológiai Kar tanára.
Simić szerint kölcsönös politikai jószándékkal egy kompromisszumos megoldással lezárhatnák a Szerbia és Horvátország közti Duna szakaszt illető határvitát és így elkerülhetnék, hogy a két ország közötti nyílt kérdést ügyvédek oldják meg.
Szerbia legalább 32 városában szerveztek tiltakozó megmozdulást vasárnap, rendkívüli választásokat követelve. Ma van az újvidéki tragédia évfordulója, hét hónappal ezelőtt, november elsején szakadt le az újvidéki vasútállomás előtetője, 16 ember meghalt, egy fiatalasszony az egész további életét befolyásoló,...
2025. JÚNIUS 1.
[ 20:00 ]
A hallgatói követelések másodlagosak – ami igazán számít, az a stratégia, de ilyent én jelenleg nem látok, jelentette ki Danilo Mandić szociológus, a Harvard oktatója. Az N1-nek nyilatkozó szakember kifejtette, a stratégia azt jelenti, hogy 20–30 évre előre kell gondolkodni.
„Képzeljük el a lehető legjobb...
2025. MÁJUS 26.
[ 19:45 ]
Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő legutóbbi Facebook-bejegyzésében a JP Morgan geopolitikai elemzőinek legfrissebb előrejelzését tárgyalja, amely szerint 2025 júliusában tűzszünet jöhet létre az ukrajnai konfliktusban.
Az elemzés különböző forgatókönyveket vázol fel a háború lehetséges kimenetelére, és...
2025. MÁJUS 25.
[ 16:53 ]
