A szerb kormány kedden nyílt ülésen ismertette gazdaság felélénkítését célzó intézkedéseit, amely jelentős megszigorításokat lát elő az állami költségvetés felhasználása terén, a fiskális stabilitás és a gazdasági növekedés érdekében. A szakértők által azonnal rendkívül népszerűtlennek, ám ugyanakkor szükségszerűnek nevezett intézkedéscsomagot Lazar Krstić, a nemrég kinevezett, Egyesült Államokban iskolázódott, “csodagyerekként” emlegetett pénzügyminiszter ismertette. Valóban ő lesz az, aki a jelenlegi kormány hátszelével több éves, évtizedes halogatás után lenyeleti Szerbiával a békát, s végrehajtja a gazdasági reformokat? Alapjában véve jó hír, hogy végre valaki belevág, de a várható fájdalmas következményeket ismerve, ennek a jó hírnek senki sem tud örülni.

A kormány hat fő intézkedése mindenek előtt a közszférában dolgozók béreit érinti. A 60 ezer dinárnál magasabb béreket 20, a 100 ezer dinárnál magasabbakat 25 százalékkal nyirbálják meg. A nem létfontosságú termékek esetében az áfát 8-ról 10 százalékra emelik. A közvállalatokat átszervezik és csökkentik állami támogatásukat. Megtakarításokat irányoztak elő az áruk és szolgáltatások tekintetében is, kedvezményes hitelek felvételét tervezik és a vállalkozói légkör javítását.

“Ezen intézkedések nélkül az elkövetkező két évben csődbe menne az ország”, véli Krstić, aki a bérek várható csökkentésével kapcsolatban elmondta, a közszférában jelenleg 30 százalékkal magasabbak a bérek, mint a magánszférában, ugyanakkor az állami szférában dolgozók száma ötször, sőt, esetenként tízszer magasabb, mint ahogyan az indokolt lenne, s mint ahogyan az a régió országaiban gyakorlat.

“Elképesztő, hogy sem mi, a munkaadók, sem a polgárok nem tudják pontosan, hányan is dolgoznak a közszférában”, mondta Krstić.

A pénzügyminiszter azt is bejelentette, hogy 8-ról 10-re emelik az áfát azon termékek esetében, amelyek nem számítanak alapvető termékeknek. “Ez egy olyan lépés, amit az ember utolsó lépésként tesz meg, ha biztos akar lenni abban, hogy a hazai fogyasztás nőni fog és stabil marad. Nekünk most nem volt választásunk”.

A következő intézkedés a közvállalatoknak juttatott állami támogatások korlátozása, de Krstić azt is bejelentette, hogy hamarosan befejezik 179 közvállalat privatizációját és átszervezését, ami 2017-ig 300 millió eurós megtakarítást jelent az államkasszában. “Ez a legnagyobb megtakarítás a költségvetésben, a GDP 1 százalékát teszi ki”, tájékoztatott Krstić a kormányülésen, s hozzátette, minden minisztérium feladatul kapta, hogy maga határozza meg, hol fog tíz százalékos megtakarítást elérni az áruk és szolgáltatások vonatkozásában.

Krstić az intézkedések egyikeként az olcsó hitelek felvételét is említette, amelyekhez Szerbia – mint fogalmazott – mindenekelőtt bilaterális és diplomáciai kapcsolatai révén juthat.

“Dolgozni fogunk a vállalkozói légkör javításán is, amihez meg kell változtatni a törvényes előírásokat, mindenek előtt a munkatörvénykönyvet, de jelentősen egyszerűsíteni kell az építkezési engedélyek kiadását, ugyanakkor az államnak is meg kell változtatnia az infrastrukturális befektetések eddigi modelljét”, sorolta Krstić.

Krstićtől a kormány fél óra alatt több pofont kapott, mint fennállása óta bármikor

Ivica Dačić a kormányülést követően leszögezte: az egész kormány egy emberként kiáll a Krstić által ismertetett intézkedéscsomag mellett, bármilyen fájdalmasak is legyenek.

“Ezek az intézkedések világos politikai támogatással bírnak és ebben az értelemben fontos tudni azt, hogy minden, ami ezután e téren történik, a kormány határozott szándékát tükrözi”, mondta Dačić. Aleksandar Vučić, a kormány első alelnöke ugyancsak egyetértett a Krstić által mondottakkal, s megjegyezte Krstićtől fél óra alatt több politikai pofont kaptak, mint az elmúlt egy év alatt, de ezt most végig kell csinálni, mert fontos a szerb gazdaság és a szerb állam számára.

A kormány első alelnöke kitért arra is, hogy az új pénzügyminiszter, Lazar Krstić megszigorításai között szerepelt a nyugdíjak megnyirbálása is, de ezt elvetették, mondván, a nyugdíjasoktól egy dinárt sem vehetnek már el.

Vučić szerint a kormányintézkedések a nemzetközi közösség széleskörű támogatását is élvezik. “Az IMF-fel folytatott tárgyalásokba majdnem belebetegedtem. De a Valutaalap támogatja a mostani intézkedéseinket, sőt, még a Fiskális Tanács is, amely egyébként eddig folyamatosan bírálta minden intézkedésünket. Ezekkel az intézkedésekkel azt szeretnénk elérni, hogy Szerbiából két éven belül sikeres országot faragjunk”, mondta Vučić és arra kérte a médiát is, álljon ki a reformok mellett.

“Lazar Krstić egy pártnak sem tagja, s nem is áll szándékában annak lenni. Ő azért harcolt, hogy a 40 ezer dinár feletti béreket csökkentsük, de mi mondtuk neki, nehezen élünk és ezt nem tudnák az emberek elviselni. Ugyanez volt a helyzet a nyugdíjakkal is. Miközben mindezért ő foggal-körömmel ragaszkodott”, szögezte le Vučić.

Bércsökkentés a politikusoknál

A Blic napilap azon frissében kiszámította, mennyivel csökken a vezető tisztségviselők bére az intézkedések nyomán. Így Tomislav Nikolić szerb elnök fizetése 2014-től kezdve a jelenlegi 150 ezer helyett 137 500 dinár lesz, lévén, hogy a megszorítás a 100 ezer dinár feletti bérek esetében 25 százalékos.

Ivica Dačić kormányfő 172 488 dináros havi fizetése 154 366 dinárra fog csökkenni. Nebojša Stefanović házelnök decemberi fizetése még 139 ezer lesz, de januártól 9750 dinárral csökken és így csak 129 250 dinárt visz majd haza havonta.

Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzójának januári fizetése 112 761 dinárral lesz kevesebb. Szerencsére van miből csökkenteni, jelenleg ugyanis 551 047 dinárt keres, januártól ezt váltja fel a “karcsúsított” 438 286 dináros havi fizetés.

A megszorító intézkedések eszmei atyjának számító Lazar Krstić pénzügyminiszternek jelenleg 100 ezer dinár alatt van a havi fizetése, így az ő bérét csak 20 százalékkal csökkentik, így a jelenlegi 98 694 dinár helyett januártól havonta 90 956 dinárt visz haza.

Szakértői vélemények: Senki sem tapsol örömében, de ez elkerülhetetlen volt

Gazdasági szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a szerb kormány ma bejelentett intézkedései kényszer alatt születtek, de igazoltak és jó irányba történő előrelépést jelentenek.

Miladin Kovačević közgazdász szerint amennyiben minden intézkedés megvalósul, az államháztartás hiánya éves szinten 2,5 százalékponttal csökkenthető. A szakember a közszféra megreformálásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézkedések megalkotói szem előtt tartották azok szociális elfogadhatóságát is, lévén, hogy a megszigorítások a 60 ezer dinár alatti béreket, valamint a nyugdíjakat nem érintik, ugyanakkor kétségkívül hozzájárul majd a fiskális fegyelem növeléséhez és a szürkegazdaság letöréséhez. Kovačević úgy értékelte, a gazdasági intézkedések révén az állam jelzést küldött a nemzetközi pénzintézetek, többek között az IMF felé is, aminek egy újabb tárgyalási kör és ezt követő megállapodás lehet az eredménye.

Milojko Arsić közgazdász a Tanjugnak nyilatkozva úgy vélte, jók a szerb kormány gazdasági intézkedései, de a megtakarítás nem lesz elegendő. Szerinte a következő év első felében tovább kell faragni a költségvetési hiányt, körülbelül további egy százalékkal, hogy elérje a GDP 2,5 százalékát, ami már a külföldi befektetők, de az állami értékpapírok szempontjából is kedvezőnek minősíthető. Szerinte elkerülhetetlen a nyugdíjak most elmaradt reformja is, ugyanakkor hozzá kell kezdeni a közszférában dolgozók számának csökkentéséhez is. Mint mondja, ez nem lesz könnyű, hiszen a jelenlegi szerb kormány nem homogén, nagyon sok pártérdek ütközik, egy homogénebb összetétel könnyebben véghez vihetné.

Saša Đogović, a Piackutató Intézet (IZIT) munkatársa szerint a kormányintézkedések a “szükséges rosszat” testesítik meg, s ennek senki sem tapsolhat.

“A kezdőlépések jók. Sok a népszerűtlen intézkedés, de ezek kényszer szülte lépések, egy olyan helyzetben, amikor nincs másik lehetőség. Ellenkező esetben jövőre még népszerűtlenebb lépésekre lenne szükség”, nyilatkozta a Betának. Đogović hangsúlyozta, mindez egy felelőtlen gazdaságpolitika következményeire adott válasz, olyasmi, amiért egy adott pillanatban a társadalomnak fizetnie kell, hogy ne csak gazdasági, de általános, társadalmi távlatai is legyenek.

“Jó, hogy a közszféra immár nincs kiváltságos helyzetben, s hogy megadóztatják az átlagon felül magas kereseteket. Remélem, a következő lépés a munkatörvény liberalizálása lesz, s ezzel együtt lehetővé válnak az elbocsátások is a közszférában, eddig ugyanis olyan védettek voltak, mint a kihaló állatfajok”, mondta.

Szavai szerint a 8-ról 10 százalékra emelkedő áfának negatív következményei lesznek a polgárok életszínvonalára, ami amúgy is igen alacsony, de elkerülhetetlen lépés.

Đogović üdvözölte azt a bejelentést is, hogy az idő előtti nyugdíjba vonulás büntetőintézkedéseket, levonásokat von maga után, hiszen a nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában tarthatatlan. (SZER, Beta, Blic, B92, RTS, RTV)