Tükör
Soros feleannyi pénzzel „támogatja” Szerbiát, mint a 90-es években
Betűméret:             

Nem pénzeljük a szerbiai kormány ellenzőit, az éves költségvetésünk 6 millió dollár körül mozog, ez pedig 2008 óta nem változott – jelentette ki Jadranka Jelinčić, a Nyílt Társadalom Alap szerbiai végrehajtó igazgatója a Soros Györggyel kapcsolatban szárnyra kelt újabb híresztelések kapcsán.

A Soros György Nyílt Társadalom Alapját ért hekkertámadás ismét vitát indított arról, hogy a magyar származású amerikai milliárdos milyen hatással van a civil szervezetekre, a sajtóra és az állami intézményekre is a világon. A hekkerek a DC leaks honlapon 2576 bizalmas dokumentumot jelentettek meg, köztük jegyzeteket, szerződéseket és a személyzet életrajzát. A portál üzemeltetői magukat amerikai „hekivistának”, pontosabban hekkernek és aktivistának tartják, akik tisztelik és értékelik a szólásszabadságot.

A DC leaks által megjelentetett dokumentumok szerint Soros György 2011 és 2013 között a szerbiai szervezetek és intézmények számlájára 391 millió dinárt fizetett be, pontosabban 3,9 millió dollárt.

Jadranka Jelinčić, a Nyílt Társadalom Alap szerbiai végrehajtó igazgatója alátámasztotta, hogy a DC leaks oldalán megjelent adatok pontosak, de nem érti, hogy az adatok miért kavartak fel ekkora port, hiszen olyan információkról van szó, amelyek mindenki számára elérhetőek. Legalábbis, ami a szerbiai pénzeket illeti. Jelinčić badarságnak tartja azokat az állításokat, miszerint Soros György az aktuális hatalom megdöntését pénzeli, és hogy totális káoszt akar teremteni Szerbiában.

„Ugyanígy nem igaz az sem, hogy 2013-ban és 2014-ben, amikor Aleksandar Vučić került hatalomra, drasztikusan megnőtt volna a költségvetésünk. Már nyolc éve ugyanakkora a költségvetésünk, ami 6 millió dollár körül mozog. A legtöbb pénzt Soros úrtól kapjuk, de az Európai Unió is ad támogatást. Az eszközöket a polgári szervezetek, valamint az állam és a helyi önkormányzatok között osztjuk szét” – nyilatkozta Jelinčić a Politika napilapnak.

A belgrádi lap korábban már írt arról, hogy Soros alapja a második legnagyobb ilyen alap, amely a szerbiai kormányon kívüli szervezeteket támogatja, s egyebek mellett jelentős eszközökkel támogatja a Nataša Kandić vezette Humanitárius Jogi Alapot, a Sonja Licht által vezetett, belgrádi székhelyű Politikai Kiválóság Alapítványt, a 484 csoportot, az interaktív pedagógiáért központot és a Beta hírügynökséget.

A Pravda című napilap is cikkezett az ügyben: meglátásuk szerint aggodalomra ad okot, hogy a Soros által pénzelt szervezetek között szerepel a Szerbiai Bírók Szövetsége és a Szerbiai Ügyészek Szervezete is. Az előbbi több mint 5 millió dinárt, az utóbbi pedig több mint 7 millió dinárt kapott az alaptól.

A Nyílt Társadalom Alapot Szerbiában 1991-ben alapították meg, Jadranka Jelinčić pedig hangsúlyozta, hogy a 90-es években kétszer annyi pénzzel rendelkeztek, mint most. Akkor a költségvetés felét humanitárius célokra fordították, a másik feléből pedig azokat a civil szervezeteket támogatták, amelyek ellenzéki tevékenységet folytattak. Ezután csökkent a költségvetés, és a Nyílt Társadalom Alap elkezdte az állami projektek támogatását, ezért jelentősen csökkent a polgári szervezetek támogatása.

A Pravda pedig pont azt írja meglehetősen ellenséges hangvételű cikkében, hogy 2012-ben a választásokig a Soros alap 24 projektre összesen 76 millió dinárt költött, attól a pillanattól kezdve pedig, hogy a haladók átvették a hatalmat, drasztikusan megnőtt a támogatások nagysága, így 2013-ban és 2014-ben már összesen több mint 315 millió dinárral támogatta az alap a Vučićot és a szerb kormányt támadó szervezeteket.

Milorad Vučelić, a Pečat szerkesztője szerint ez a második legnagyobb összeg, amit Soros György Szerbiába „fektet be”. „Az első befektetés Milošević idején történt, amikor Jugoszlávia megdöntéséért fizetett. Ez a mostani befektetés pedig Szerbia szétzúzását célozza meg. Soros listáján ugyanazok az emberek szerepelnek, mint a 90-es években, de vannak újak is” – állítja Vučelić.

A Danas napilapban megjelent írása ezzel szemben hangsúlyozza, Soros nem azért adományozott pénzt, hogy szétzúzza Szerbiát, hanem azért, hogy olyan szervezeteket támogasson, amelyek egyébként az államtól egy dinárt sem kapnának. A tudósokat és kutatókat külföldieknek kell pénzelniük, mert Szerbiában nem értékelik őket, ezért nem is fizetik meg a munkájukat. A Danas hozzáteszi, hogy egyáltalán nem titkos dokumentumok kiszivárogtatásáról van szó, hiszen a támogatásokról szóló információk mind megtalálhatóak az alap honlapján.

A Szerb Haladó Párt (SNS) választási győzelme után a civil társadalom továbbra is hatással volt a kormányra, Aleksandar Vučić kormányfő pedig találkozott néhány alkalommal a civilek képviselőivel, mert szerette volna megőrizni a kormányon kívüli szektor és az állam közötti együttműködést. A demokratikus változások után több civil szervezetet kezdtek el pénzelni az állami költségvetésből is. Közöttük szerepel a helyi szintű gazdasági fejlesztéssel foglalkozó szövetség (NALED) is, amely a nagyvállalkozókat és a községeket gyűjti össze, s ezek évente legfeljebb 2000 euró tagsági díjat fizetnek a szövetségnek. A NALED 7,3 millió dinárt kapott Soros György alapjaiból, hogy kiadja a községek számára a kedvező ügyviteli környezetről szóló bizonylatokat. Ez a legnagyobb szerbiai Soros-adomány, amit a DC leaks megjelentetett. A Politika megjegyzi: a szervezet felügyelőbizottságának egykori elnöke, Ana Brnabić a múlt héten államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter lett.

A Soros György által pénzelt szerbiai projektek nagy része a médiát, az LGBT népességet, a romákat, valamint azokat a szervezeteket támogatja, amelyek kultúrával, színházi előadásokkal és könyvkiadással foglalkoznak. A Soros alap az interaktív pedagógiáért központ számlájára több mint 22 millió dinárt fizetett be összesen, a különféle projektekre. Jelinčić ezt azzal magyarázza, hogy egyedülálló szervezetről van szó, amely Szerbiában a gyermekek jogaival foglalkozik.

A médiának szánt pénzeket azok között a szervezetek között osztották szét, amelyeket függetlennek és az aktuális hatalommal szemben kritikusnak tartanak, írja összeállításában a Politika. A belgrádi Média Központ (Medija centar), amit a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) alapított, összesen 5,5 millió dinárt kapott a különböző projektjeire. A Vreme hetilapot három millió dinárral, az ANEM-et pedig 3,9 millió dinárral támogatta az alap, írják.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Mennyire semleges Kína? - illusztráció
2023. JANUÁR 25.
[ 17:15 ]
Michael Martens, a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója úgy értékelte, hogy sem Belgrád, sem Pristina nem lépne előre az európai integráció folyamatában, még akkor sem, ha Szerbia aláírná a koszovói javaslatot. Az N1 televíziónak adott interjújában Martens azt mondta, hogy ez nem fog megtörténni, „mert tudjuk,...
2023. JANUÁR 25.
[ 14:04 ]
A Szerbia és Koszovó közötti megállapodásról szóló titkos tárgyalások már csaknem öt hónapja zajlanak, de a nyilvánosság még mindig nem ismeri a hivatalos részleteket, amelyeket legfeljebb nyugati diplomaták közvetítenek a médiában. Senki sem látta még, de mindenkinek van róla véleménye – talán így lehetne...
2023. JANUÁR 23.
[ 17:12 ]
A mai nap 1989 óta a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének...
2023. JANUÁR 22.
[ 8:40 ]
Beolvasás folyamatban