Fotó: Pixabay 

A kivándorló szerbiai polgárok többsége Ausztriába megy dolgozni és élni, a leghosszabb időt pedig Franciaországban, Svájcban és Németországban töltik, derült ki a Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) és a Duna Transznacionális Program (DTP) közleményéből.

Szerbia már hagyományosan kibocsátó országnak számít, ahonnan a 90-es évek elejétől kezdve folyamatosan távoznak a fiatalok. A legtöbben Ausztriába vándorolnak, amely átvette a korábban dominánsnak számító Németország helyét.

Szerbia polgárai átlagosan 11 éve töltenek külföldön, viszont a tartózkodási idő hosszát tekintve Franciaország áll az első helyen, ahol átlagosan 14 évet élnek és dolgoznak a szerbiaiak, majd Svájc és Németország következik 12,8 évvel, míg Ausztriában átlagosan 12,4 évet töltenek, áll a közleményben.

A tengerentúli úti célok közül a leghosszabb időt Ausztráliában töltik (12,1 év), illetve Kanadában (10,4 év) és az Amerikai Egyesült Államokban (8,6 év).

Az idei év eleje óta a szerb kormány által létrehozott koordinációs testület figyeli a gazdasági migráció folyamatait. A testület tagjait több minisztérium képviselői, a munkaadók, a szakszervezetek, valamint a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia képviselői alkotják.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint külföldi munkavállalással 313.411 személy tartózkodik az ország határain kívül. A következő népszámlálás 2021-ben lesz.

Az intézményes kapacitások és az együttműködés javításának projektjét, amely a fiatalok transznacionális migrációjának hatásával foglalkozik, az EU pénzeli. A projektben 19 partnerintézmény, statisztikai hivatal, tudományos intézet, egyetemi kar és helyi önkormányzat vesz részt Ausztriából, Németországból, Magyarországról, Szerbiából, Szlovéniából, Szlovákiából, Bulgáriából és Romániából. (Tanjug)