„Az iratok alapján van olyan gyermek, aki születése előtt meghalt” – mondja a Večernje Novostinak Goran Belojević, a Belgrádi Orvostudományi Kar rendes professzora.

Dr. Goran Belojević tagja annak az orvosokból álló önkéntes szakértői csoportnak, amely a múlt hét óta az eltűnt babák eseteivel foglalkozik.

Dr. Belojević azt mondja, az esetek többségében a dokumentáció hanyag, s az adatbázis létrehozásakor hihetetlen esetekre bukkannak.

„Az egyik esetben olyan gyerekről van szó, aki az iratok szerint a születése előtt meghalt. Egy másik esetben kiderült, hogy a gyermeket halála után műtötték meg. A legtöbb újszülött élve és egészségesen született, felsírt, azután nyolc órán belül a leghihetetlenebb betegségekbe haltak bele. Mondjuk vérmérgezésbe, ami egymillió esetből egy babával esik meg. Ez a diagnózis aligha lehetséges, sem én, sem a kollégiám nem találkoztunk vele” – magyarázza dr. Belojević a Novostinak.

Különösen érdekesek az ikreket érintő esetek. Volt olyan, hogy az ikrek állítólag ugyanakkor, 6.30-kor haltak meg, egy nap különbséggel, ami dr. Belojević szerint a lehetetlennel határos.

Egy másik ikerpár esetében a dokumentációban nem ugyanazok a szülők szerepelnek.

Az egyik iratban azt írja, a gyermeket elhamvasztották, holott – dr. Belojević elmondása szerint – a kórházak nem hamvaszthatták el az élveszületett, de elhunyt csecsemőt, főleg nem a szülők engedélye nélkül.

Dr. Goran Belojević maga is azt gyanítja, hogy 1982-ben született gyermekét elrabolták. A kislány egészségesen született, majd reggel azt mondták a feleségének, hogy a gyerek meghalt. Azonnal nyugtatót adtak neki és elkábították, ami minden babarablásnál megtörtént. A kislányt beírták a születési anyakönyvbe, de a halottiba soha, mondja dr. Belojević.

Mint mondja, az elhunyt babák esetében a leggyakoribb diagnózis a fulladás volt, ami szintén nagyon ritkán történik meg a gyakorlatban, ha a gyerek egészségesen született.

„Senki nem halhat meg földi maradványok nélkül, de egyetlen keresett baba esetében sem erősítette meg az országban egyetlen temető sem, hogy ott temették el. Az összes szülő azt mondja, hogy a kórház nem akarta átadni az állítólag halott gyermek testét, s arról győzködték őket, hogy ez a gyakorlat, és a kórház fogja eltemetni a babát. Ez nem volt bevett gyakorlat, s csak akkor történt ilyen, amikor gyermekrablásról volt szó” – meséli Belojević.

Az orvos által összegyűjtött adatok alapján a 20. század hatvanas éveitől az új évszázad elejéig az újszülöttek halálozása a legfejletlenebb afrikai országok szintjén volt, holott – mint mondja – az egykori állam jó egészségvédelmet biztosított.

Egészen 2001-ig ezerből harminc baba halt meg, azután ez a szám hatra esett vissza. A helyzet 1961-ben volt a legrosszabb, amikor is ezerből nyolcvan baba hunyt el. Ebből vonta le a következtetést, hogy valami nincs rendben.

Úgy véli, tömegesen hamisították a halotti bizonyítványokat, a hálózatban pedig a vezetők, az orvosok és a bábák is benne voltak.

„Leggyakrabban a szülésznők vitték ki a babákat éjjel az udvarra, s átadták őket az új szülőknek. A gyerekek papíron új identitást kaptak” – magyarázza dr. Belojević.

A Večernje Novosti cikke arról ír, hogy dr. Belojević adatai szerint manapság egy szerbiai baba ára tízezer és ötvenezer euró között van. Az ár magasabb, ha a baba fehér, a szülők pedig szőkék és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.