Nataša Toskić pszichológus, az Edukativa Oktatási Központ munkatársa száz szerbiai nőt kérdezett meg az elmúlt napokban arról, mit tartanak prioritásnak a járvány alatt.

A családom és én hogyan maradhatunk egészségesek? És hogy fizethetjük ezt meg? Ez a két kérdés felfedi a szerbiai nők által a koronavírus-járvány idején tapasztalt legnagyobb aggodalmakat.

„Arra számítottunk, hogy az első három válasz az egészséggel, a megelőzéssel, a család gondozásával lesz kapcsolatos, de a második helyen a munka áll, ami a kérdezők számára is meglepetés volt” – mondta Toskić, s hozzátette, ezután a mentális egészség, a külső megjelenés és fizikai aktivitás jön, az ötödik helyen pedig a jövő és az értelem áll.

Egészség és család

Miért tanulmányozták csak a nők prioritásait? Mert a tudományban és a gyakorlatban gyakran elhanyagolják a nők működésének sajátosságait az élet különböző szakaszaiban és eseményein keresztül, mondta Nataša Toskić.

Az, hogy a nők az egészséget és a családot helyezték az első helyre, várható volt és teljes mértékben valós.

„A nők azt mondták, prioritás számukra a megelőzés és a védelmi intézkedések” – tette hozzá.

Munka és pénzügyek

„A várható aggodalom mellett, hogy elveszítik-e a munkájukat, stabil és rendszeres lesz-e a fizetésük, lesz-e elég pénzük, hogy biztosítsák családjuk megélhetését ebben az időszakban, a válaszadók azt mondták, fontos számukra a karrier és hogy milyen következményei lesznek ennek az időszaknak ezen a téren” – mondta Toskić.

Sok munkavállaló panaszkodik arra, hogy a magánszektorban sokkal alacsonyabb fizetést kapnak, mint a koronavírus előtti időben.

„A dolgozók és a munkaadók körében teljes a zavar a rendkívüli állapot ideje alatti munkakötelezettség terén” – mondta el a BBC-nek Mario Reljanović, a Gazdaságjogi Intézet munkatársa, s hozzátette, „a rendelet szinte teljes mértékben a közszférában dolgozók jogaira vonatkozik, míg a magánszektorban a munkavállalók a munkaadó kegyelmére vannak utalva”.

Miloš Vučković, a radnik.rs portál munkatársa a BBC-nek elmondta, sok ember jelentkezett náluk kérdéseikkel és személyes tapasztalataikkal.

„Sokan arra kényszerültek, hogy szabadságot vegyenek ki, másokat pedig kényszerszabadságra küldtek” – mondta Vučković, s hozzátette, „sokaknak felmondtak, egy postásnak, akinek lejárt a határozott időre szóló szerződése, nem hosszabbították meg, de ott van az a sok ember is, aki feketén dolgozott“.

A kisvállalkozók is félnek, hogy elveszítik a munkájukat, az ügyfeleiket és a pénzüket, holott a kormány azt állítja, senki nem fog tönkremenni a koronavírus miatti rendkívüli intézkedések következtében.

A mikro- és kisvállalatok tulajdonosai petíciót indítottak, azt állítva, hogy támogatásra van szükségük, hogy fennmaradjanak a rendkívüli körülmények közepette.

Mentális egészség és emberi kapcsolatok

„Tekintettel arra, hogy vannak hivatalos ajánlások arra vonatkozóan, hogyan kell viselkedni a világjárvány és a szerbiai járvány ideje alatt, a hangsúlyt a pszichológiai működésre helyeztük“ – mondta Nataša Toskić pszichológus.

Véleménye szerint különbséget kell tenni a túlzott félelem és az optimális aggodalom között.

„Aggasztja őket, hogyan fogják tölteni napjaikat, az új rutin, a társasági élet alternatív módjai, hogyan fogják kibírni az elszigeteltséget, de az is, hogyan segíthetnek másoknak, valamint aggódnak azokért a számukra fontos emberekért, akik nem velük élnek vagy nem a családtagjaik” – mondta Toskić.

Az ellenőrzés hiánya és a bizonytalanság az emberek legnagyobb gondja, mondta a szerb nyelvű BBC-nek Sandra Bijelac, a Szerbiai Onkológiai és Radiológiai Intézet pszichoterapeutája.

„Ezért

az emberek megszállottan figyelik a híreket, a közösségi hálókon lógnak, pontos és pontatlan információkat gyűjtenek, azt gondolva, hogy ezzel békére lelnek, de úgy tűnik, csak rosszabb lesz”

– tette hozzá, megjegyezve, hogy „nincsenek semmilyen tapasztalataink az ilyen helyzetekre vonatkozóan, így pedig nincs honnan merítenünk a nehézségek leküzdéséhez”.

Rámutatott arra is, hogy nem tudjuk ellenőrizni a helyzetet, minden teljesen ismeretlen, s az egész világot érinti.

A BBC által megkérdezett pszichológusok a járványt, a rendkívüli állapot és a kijárási tilalmat nehezen viselő embereknek azt tanácsolják, korlátozzák a híreket, s vigyázzanak arra, mit olvasnak, beszéljenek félelmeikről, tartsák magukat a rutin teendőkhöz, foglalják el magukat, a közösségi médiáról pedig azt mondják, jó a kapcsolattartásra, de rossz a pánikkeltés miatt.

Kinézet és testmozgás

Még egy meglepetés, de kellemes, a testmozgás és a kinézet fontossága, még járvány idején is, mondta Toskić.

„Ez csupán azt jelenti, hogy a nők tisztában vannak azzal, hogy ennek az időszaknak minden téren meglesznek a következményei. Különösen optimista, hogy az önmagukhoz való viszony egyáltalán szerepel a prioritások listáján” – mondta.

A lehetőségek tárháza hatalmas, a testmozgásról otthon sem kell lemondani, tornázni bárhol lehet. Fontos, hogy megtervezzük a napunkat, hiszen így könnyebb lesz. Ha ki birunk menni a szabadba, tegyük meg a napi ajánlott tízezer lépést. A testmozgás ráadásul a stresszt és a szorongást is csökkenti, amiből most mindenkinek kijut.

Jövő és értelem

Ez a prioritás arról árulkodik, hogy a nők gondolnak a lehetséges következményekre és arra, hogyan orvosolják a károkat, amikor elmúlik a járvány, mondta Toskić.

A nőknek fontos, hogy találjanak értelmet ebben az időszakban, amelyet majd magunk mögött hagyunk.

„Ha már az egzisztenciális témánál járunk,

fontos elkezdenünk értelmet adni már most ennek az időszaknak, ami pozitívan fog hatni a mentális állapotunkra is”

– véli Toskić.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy ha az elkövetkező három hónapban csökkenni is kezd az esetek száma, messze még a vége.

Az országoknak szükségük van a helyzetből kivezető stratégiára, egy olyan módszerre, amellyel majd megszüntetik a korlátozásokat, s minden visszatér a normális kerékvágásba. De a koronavírus nem fog magától felszívódni.

Hatalmas tudományos és társadalmi kihívásról van szó, amelyből lényegében három kiút van: a vakcináció, hogy elég ember szerez immunitást, miután megfertőződik, vagy tartósan megváltozik viselkedésünk, társadalmunk.

A szakemberek szerint a védőoltáshoz még 12-18 hónapra van szükség, az immunitás kialakulásához pedig körülbelül két év kell.