Az egykori jugoszláv tagállamokban nagy érdeklődést keltett dr. Mario Holzner osztrák közgazdásznak, a bécsi WIIW gazdaságkutató intézet ügyvezető igazgatójának az osztrák APA hírügynökség számára adott interjúja, amely Jugoszlávia megőrzése gazdaságilag mindenkinek kifizetődött volna címmel jelent meg.

Az egykori Jugoszlávia gazdaságát vizsgálva Holzner az ország széthullását követően létrejövő utódállamok gazdasági fejlődését vette górcső alá, s azt érdekelte, gazdaságilag melyik egykori tagköztársaság vesztette a legtöbbet Jugoszlávia szétesésével.

Jugoszlávia széthullásának gazdasági következményeiről szólva a WIIW vezetője, az egyik legismertebb osztrák közgazdász kiemelte, “politikai szempontból a széthullást nem lehetett megakadályozni, de gazdasági szempontból kifizetődőbb lett volna megőrizni Jugoszláviát”. Holzner egyébként Jugoszlávia széthullásának 30. évfordulója alkalmából nyilatkozott a témáról.

Arra a kérdésre, hogyan alakult volna Jugoszlávia gazdasága, ha három évtizeddel ezelőtt nem bomlik fel az államközösség, Holzner azt válaszolta: “Ez nagy előnyt jelentett volna minden tagország, de legfőképpen Szlovénia és Horvátország számára”. Mint mondta, ez a két egykori tagköztársaság profitált volna a legtöbbet, pont azok, amelyek harminc évvel ezelőtt elsőként fordítottak hátat Jugoszláviának. A szakember kiemelte, abban az időben például a szlovén bankok vagy a horvát INA benzinkútjai egész Jugoszláviában megtalálhatók voltak.

“Szlovénia és Horvátország a technológia tekintetében vezető szerepet töltött be Jugoszláviában. Ezzel szemben most Horvátország az EU tagországok közül az utolsó ilyen vonatkozásban, s különösen a horvát hajógyártás sorvadt el.”

Holzner kiemelte, Szlovénia és Horvátország 30 év után is a “legfejlettebb egykori tagköztársaság, de elveszítették gazdasági vezető szerepüket a korábbi tagköztársaságokban”. Mindennek alátámasztásául az osztrák közgazdász azt hozta fel, hogy “az Európai Unióhoz való csatlakozással Szlovénia (2004) és Horvátország (2013) nem növelte a GDP-t”.

Ausztriával összehasonlítva Holzner megjegyzi, hogy „jelenleg Szlovénia és Horvátország elérte az osztrák gazdasági szint 70, illetve 51 százalékát. "Montenegró, Szerbia és Észak-Macedónia egy főre eső GDP-je jelenleg az osztrák egy főre eső GDP egyharmada, Bosznia-Hercegovináé az egynegyede, Koszovóé pedig az egyötöde."

“Az elmúlt húsz évben Montenegró tette a legnagyobb gazdasági előrelépést, 21 százalékról az osztrák GDP 36 százalékára ugrott. Ezzel szemben Szlovénia és Horvátország ugyanebben az összehasonlításban csak 9 illetve 13 százalékkal lépett előre”, mondta Holzner, hozzátéve, Montenegró, miután az alumíniumipara befuccsolt, minden erejét a turizmusba fektette és ezért tudott ekkora előrelépést elérni, turisztikai potenciáljai pedig további növekedést tesznek lehetővé.

“A többi ország, Szerbia és Észak-Macedónia, amelyek a hazai ipar erősítését tűzték ki célul, ugyancsak nem mondhatók sikerteleneknek”, mutatott rá a szakember, hozzátéve: a koronavírus okozta válság következtében megváltozott gazdasági paradigma további löketet adhat ezen országok gazdaságának. Mint mondta, hozzájárul ehhez az ázsiai befektetők megnövekedett érdeklődése is, hiszen “Szerbiában máris alacsonyabbak a bérek, mint Kínában, s máris vannak jelei annak, hogy a befektetők inkább Délkelet-Európa felé fordulnak, mintsem Kelet-Ázsia felé”.

Azzal kapcsolatban, hogy mi történne, ha a többi egykori jugoszláv tagállam is uniós tagállammá válna, a bécsi intézet igazgatója elmondta: “Az EU-s csatlakozással mindenki nyerne”.

“Ezek olyan kicsi országok, hogy a GDP-jük együttesen körülbelül a görög GDP felét teszi ki”, mutatott rá, hozzátéve, megítélése szerint “elvesztegetett idő” az, amíg a teljes tagságra várnak, hiszen az unió egyre csak szigorítja a csatlakozás feltételeit. Holzner szerint tanácsosabb inkább a közös uniós piacon való részvételre törekedni, s példaként az Európai Gazdasági Térséget említette, amely az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai által létrehozott intézmény, s az Európai Unió egységes piacának kiterjesztését jelenti. (vecernji.hr)