Tükör
Terroristák a kormányban
A világ legveszélyesebb terroristái is bekerültek az új afgán kabinetbe - Van, akinek 10 millió dolláros vérdíj van a fején
Betűméret:             

Összeállt az új afgán kormány. Az előzetes híresztelésekkel ellentétben úgy tűnik, nem került be az ország vezetésébe egy mérsékelt afgán politikus sem, helyettük mind régi tálib vezetők töltik majd be az összes fontos tisztséget. Az új állam, az Afganisztáni Iszlám Emírség emírje Hibatulla Ahunzada lesz, a tálibok rejtélyes fővezére, de bekerült a kormányba több olyan személy is, akit az Egyesült Államok terroristaként tart nyilván és több milliós vérdíjat tűzött ki a fejére, illetve fontos tisztséget kap Guantanamo Bay néhány korábbi rabja is - írja a Portfolio.

Szétverték a tálibok a pandzsíri ellenállást, ezzel teljes kontrollt szereztek Afganisztán felett. Ahogy ezt sok elemző várta, az esemény után rövidesen kikiáltották az Afganisztáni Iszlám Emírséget a tálibok és bejelentették az új kormány összetételét.

Többen azt jósolták, hogy a tálibok majd egy olyan kormányt alakítanak, amely képvisel a pastukon kívül más etnikai csoportokat is, illetve bevesznek az ország vezetésébe néhány mérsékelt politikust is. Erre engedett következtetni az is, hogy a tálibok korábban azt állították, hogy „inkluzív” vezetést alakítanak majd ki.

Végül az előzetes híresztelésekkel szemben nem került be Afganisztán új vezetői közé sem Hamid Karzai volt miniszterelnök, sem Abdulla Abdulla, a nemzeti megbékélési tanács vezetője, sem más, mérsékelt politikus. Az új vezetést teljes egészében az iszlamista, többségében pastukból álló tálib mozgalom vezetői teszik ki.

A tálibok hivatalosan „átmeneti” kormány megalakulását jelentették be, de még csak egy elejtett félmondattal sem utaltak arra, hogy valaha is választásokat terveznek tartani az országban. Valószínűleg az „átmeneti” jelző tehát azt jelenti, hogy a tálib vezetés ezzel a módszerrel próbálja fenntartani a reményt a mérsékelt, nem pastu iszlamista afgán állampolgárokban azzal kapcsolatosan, hogy talán egyszer ők is megfelelően képviselve lesznek az új kormányban, de jó eséllyel eszük ágában sincs ezen a felálláson változtatni.

Az emír: Hibatulla Ahunzada

Az emír, vagyis a legfőbb politikai vezető tisztségét Hibatulla Ahunzada, a tálibok fővezére veszi fel. Ahunzada 2016 óta vezeti az iszlamista mozgalmat, miután Aktár Manszoúrt, a szervezet korábbi vezetőjét megölte az Egyesült Államok egy dróncsapással.

Ahunzada a ’80-as években harcolt a szovjet megszállás ellen, majd a ’90-es évek tálib vezetése alatt a saría-törvényszék vezetője volt.

Sokan azt jósolták, hogy Ahunzada megmarad Afganisztán nem hivatalos vezetőjének, aki a háttérből, a tálib mozgalmat irányítva vezeti majd az országot; sokan eleve inkább vallási, sem mint politikai vezetőként gondoltak rá. Ahunzada hivatalosan végül mégis Emír lett, de akár Omár molla, valószínűleg ő is egy biztonságos rejtekhelyről, a nagy nyilvánosságot kerülve vezeti majd tovább az országot.

Veterán tálib vezetők viszik a miniszterelnökséget

A miniszterelnöki pozíciót Mohamed Hasszán Ahund molla tölti majd be, a tálib mozgalom egyik eredeti alapítója és az első tálib kormány külügyminisztere. A molla ellen ENSZ-szankciók vannak érvényben a tálib mozgalom élén végzett tevékenysége miatt. Kandahárban született, vallási vezetőként számos írást készített az iszlámról.

Abdul Gáni Baradár, aki szintén a mozgalom társalapítója, miniszterelnök-helyettesi pozíciót kapott. Ő volt a tálibok katari főtárgyalója, akinek köszönhető az Egyesült Államok kivonulásához vezető dohai megállapodás is és ő volt az első tálib vezető, aki valaha személyesen beszélt az Egyesült Államok elnökével –konkrétan Donald Trumppal. Baradár szintén volt mudzsahed, az első tálib kormányban védelmi miniszter-helyettes volt. Több évet töltött egy pakisztáni börtönben, miután 2010-ben amerikai nyomásra letartóztatták, majd 2018-ban elengedték.

A másik miniszterelnök-helyettes Abdul Szalám Hanafi szintén fontos szerepet játszott a katari tárgyalások során, az első tálib kormányban oktatási miniszter-helyettes volt. Ebben az időben egyébként 10 éves kor fölött betiltották az oktatást az afgán nőknek. Korábban a kabuli egyetemen tanított. Üzbég származású és nem pastu; elképzelhető, hogy a tálibok a kormányba való beemelésével kipipálták az ígért „inkluzivitást.” (portfolio.hu)

A polgári engedetlenségnek ára van - illusztráció
2025. JÚLIUS 2.
[ 15:54 ]
Az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalásokban patthelyzet állt be, ami eszkalációhoz vezetett. Miért jutottak zsákutcába az ukrajnai béketárgyalások? Van-e még esély a háború gyors befejezésére? Hogyan sürgetheti a fronthelyzet változása a diplomáciai megoldást? Miként befolyásolhatja ezt a közel-keleti...
2025. JÚNIUS 28.
[ 12:02 ]
Szerbiában a gyerektartási díj megítélése a bíróság feladata, a bírósági ítélet betartása azonban sok esetben már nem ilyen egyszerű. Ha az egyik szülő nem fizet, a másik perelhet ugyan, de ebbe a huzavonába sok, gyermekét egyedül nevelő szülő belefárad vagy nem is tudja, kihez kell fordulni. A jogszabályok...
2025. JÚNIUS 20.
[ 8:16 ]
Az iráni főváros, Teherán és az ország különböző pontjai elleni izraeli csapások, amelyek az iráni nukleáris programhoz kapcsolódó helyszínekre irányultak, a jelentések szerint több magas rangú katonai tisztviselőt és atomtudóst is megöltek. Irán azt üzente, "Izrael keserű és fájdalmas sorsot készített elő...
2025. JÚNIUS 14.
[ 19:53 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó