Nincs olyan ország, amelyet ne érintett volna az energiaárak emelkedése, valamint az élelmiszerek és szolgáltatások drágulása. Az országok különféle intézkedésekkel igyekeznek legalább lassítani az inflációt egy olyan időszakban, amikor az élelmiszerárak tízéves csúcson vannak.

A világ eseményei Szerbiában is megmutatkoznak, de a szakértők szerint kihívást jelent az előző két év gyenge termése is. Annak érdekében, hogy az polgárokat legalább részben megvédje az emelkedő áraktól, a kormány korlátozta az alapvető élelmiszerek árát, mintegy tíz napja pedig „befagyasztotta” az üzemanyagok árát is.

A fogyasztók szerint a boltokban, hentesüzletekben és a piacokon az drágult meg leginkább, amit a legtöbbet vásárolnak, vagyis az élelmiszerek és a higiéniai termékek.

„A globális áremelkedés mellett egy másik kihívással is szembesülünk, ez pedig a búza és a gabonafélék gyenge termése az elmúlt két évben, ez pedig magasabb árakhoz vezet”, közölte Žarko Malinović, a Szerbiai Gazdasági Kamarából.

Elmondása szerint a legnagyobb mértékben a gabonafélék és a gabonatermékek, valamint a húsok és húskészítmények ára nőtt.

A Szerb Nemzeti Bank, de a nemzetközi szervezetek becslései szerint is, az árak őszig tovább növekedhetnek.

„Úgy vélem, hogy tavasszal, amikor megérkeznek az első termések, jelentősen javulhat a helyzet. Szeretnénk stabilizálni a piacot. Itt nagyon kritikus az energia. Ha nem lesz geopolitikai törés, és véget ér a téli fűtési szezon, akkor lehetségessé válik, hogy ezen a téren is stabilizálódjanak a dolgok”, mondta Ivan Nikolić közgazdász.

Annyi biztos, hogy május 8-ig nem drágul az étolaj, a liszt, a cukor, a sertéscomb és a tartósított tej, ezen termékek árát a hónap elején másodszor korlátozta a kormány. Egyelőre nem tudni, hogy más termékek is felkerülhetnek-e erre a listára.

Az illetékes minisztérium közölte, hogy napi rendszerességgel figyelik a piac alakulását.

„Az árak stabilizálódására számítok. Ennek alapja a decemberben meghozott rendelet hatása, mert azt vettük észre, hogy csökkent az inflációs nyomás. Tehát az infláció tovább nőtt, de csökkentett intenzitással”, mondta Jasmin Hodžić, a kereskedelmi miniszter helyettese.

Ha pedig nem áll meg az árak növekedése, a tárca emlékeztet, hogy az állam kezében vannak további mechanizmusok, például az árukészleteken keresztül beavatkozhat a piaci folyamatokba, vagy korlátozhatja a kereskedelmi árréseket.

Ugyanezzel a céllal 30 napra korlátozta az üzemanyagok árát, ami az infláció egyik fő mozgatórugója. (RTS)