Tükör
Klímapánik
Betűméret:             

Nem történt semmi különös, az emberiség régi szokása szerint most is csapatostul rémüldözik. A klímapánikban csak az a furcsa, hogy a baloldal jár benne az élen, és szinte vallást kreál a természet körül. A konzervatív amerikai szerző nem hiszi azonban, hogy erőszakos hittérítéssel meg lehetne állítani a klímaváltozást.

„A baloldal szakított az elmúlt fél évezred haladó szellemű felfogásával, és egyfajta újpogány kultuszt épített a természet köré” – írja Chilton Williamson a Spectatorben.

Gilbert Keith Chesterton, a korai huszadik század hírneves brit gondolkodója úgy vélte, hogy minél közelebbről tanulmányozzuk az állatvilágot, annál nagyobbnak fogjuk látni a különbséget az állat és az ember között. Williamson ezt másként látja, legalábbis, ami a csordában élő állatokat illeti. A szarvasmarhák például ugyanúgy hajlamosak a tömegpánikra, mint az emberek. A klímapánik pedig csupán ennek az ősi gyökerű hajlamunknak legutóbbi, világméretű megnyilvánulása. Korábban az ember a járványoktól, a földrengéstől, a meteoritoktól, a napfogyatkozásoktól és a világvégét hirdető átszellemült próféták fenyegetéseitől esett kollektív pánikba. Ma komoly tudósok méréseire épülő elméletek, illetve a kamerákba egy ördögűző tekintetével meredő fiatal lány próféciái keltenek tömegpánikot.

Pedig hasonló, sőt, ezeknél riasztóbb tudományos jóslatok is elhangzottak a múltban, és nem lett belőlük tömeghisztéria. Például William R. Catton amerikai környezetszociológus négy élvtizeddel ezelőtt kimutatta, hogy az emberi civilizáció záros határidőn belül óhatatlanul összeomlik, mivel az emberiség kimeríti a Földgolyó erőforrásait. Hogy akkor miért nem tört ki világméretű pánik, holott Catton állításait nem cáfolta senki, nem úgy, mint a klímakatasztrófa mostani elméleteit? Williamson szerint akkor a baloldal még a tudomány oldalán állt, megbízott a nyugati tudománynak abban a képességében, hogy megbirkózik az újabb és újabb nehézségekkel, megtalálja az egyre újabb problémák nyitját. Bízott benne, hogy a tudomány előrehaladtával az emberek egyre jobb életet élhetnek.

Mára ez a bizalom odalett a baloldalon, sőt afféle újpogány hit keretében a baloldal megszemélyesíti Gaiát, a természetet, és jogalanynak nyilvánítja, mint valami élőlényt. Miután idáig eljutott, Williamson ismét Chestertonhoz fordul, ezúttal egyetértőleg. A népszerű aforizmáiról ismert brit szerző úgy fogalmazott ugyanis, hogy amikor az ember megszűnik hinni a kereszténységben, akkor nem az következik be, hogy nem hisz majd semmiben, hanem hogy képes lesz bármit elhinni.

Így aztán, amikor az emberiségnek arra kellene felkészülnie, hogy helyt tudjon állni a megállíthatatlan felmelegedés korában, a kormányok tömegeit befolyásuk alá vonó klímaaktivisták tömegpánik révén akarják megállítani a megállíthatatlant. A kormányok persze tudhatnák, hogy a Föld 195 államát képtelenség egy táborba terelni. Például Kína biztosan nem fog lemondani arról a törekvéséről, hogy a Földgolyó legerősebb gazdasági és katonai hatalmává váljon. Akkor pedig a felmelegedés még a klímapánik-tudósok saját számításai szerint sem lesz elkerülhető. (metazin.hu)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Pontosító
2023. JANUÁR 20. [ 14:35 ]

A fogyasztás csökkentésével is lehet környezetet védeni. Kapcsoljuk ki a klímaberendezéseket és használjunk hőszigetelést ahol csak lehet. Meglepő eredményt kapunk. Nem véletlenül építettek dédapáink vastag falú házakat.


Olvasó
2023. JANUÁR 19. [ 23:07 ]

Egy másik szemszög: A Rajna–Vesztfáliai Erőmű (RWE) igazgatósága 1951-ben döntötte el, hogy az NSZK legnagyobb, Kölntől nyugatra elterülő, 1836 négyzetkilométer nagyságú lignitmezejét az utolsó szénrögig ki fogja bányászni. A cégvezetés első körben két helyszínen kezdte el a külszíni fejtést, amelyeknek a Frechen és az ironikus Zukunft-West nevet adták. Mivel ezen a két bányamezőn ekkor még hét, illetve hat falu virágzott, így értelemszerűen először ezeket a településeket tüntették el a föld színéről. Ez a pusztítási folyamat ma már olyan szinten tart, hogy AZ ENERGETIKAI VÁLLALAT TOVÁBBI HÉT BÁNYAKATLANBAN ÉS TIZENNÉGY BÁNYABOKORBAN FOLYTAT VAGY FOLYTATOTT KÜLSZÍNI KITERMELÉST, AMELYEK EDDIG 51 FALU TELJES MEGSEMMISÍTÉSÉT EREDMÉNYEZTÉK. A TERVEK SZERINT 2045-IG TOVÁBBI KILENC KÖZSÉGET FOG A MULTINACIONÁLIS CÉGÓRIÁS FELSZÁMOLNI, BESZÁNTANI ÉS SZÉNPORRAL BEHINTENI. Mit szóltok majd akkor, amikor Csantavért szántják majd be pár tonna búzáért?


septimus
2023. JANUÁR 19. [ 10:14 ]

Az atomerőműveket előbb utóbb újra kell nyitni, ha komolyan gondoljuk ezt a környezetvédelmet.


A zöld
2023. JANUÁR 18. [ 21:30 ]

A zöld neomarxista rohamosztagosok elérték, hogy minden német atomerőművet bezárjonak. De mivel a grétáknak a telefont árammal kell tölteni, meg a wifi is akkor működik, meg kell termelni, mondjuk lignitet tüzelve. Melyiknek nagyobb a környezetlen,omata? A napelemet és a szeleset pedig hagyjuk, pótcselekvések csak....


septimus
2023. JANUÁR 18. [ 17:28 ]

Szép meg jó a baloldalra való köpködés, de legalább tematizálja korunk legnagyobb problémáját. A jobboldal meg politikai haszonszerzés miatt támadja a baloldal ezen elképzeléseit. Vagy talán tagadnánk a klímaváltozást? Nézzünk már kicsit körbe, milyen az időjárás az elmúlt években és hogy ez milyen következménnyekkel jár.


Mennyire semleges Kína? - illusztráció
2023. JANUÁR 25.
[ 17:15 ]
A Szerbia és Koszovó közötti megállapodásról szóló titkos tárgyalások már csaknem öt hónapja zajlanak, de a nyilvánosság még mindig nem ismeri a hivatalos részleteket, amelyeket legfeljebb nyugati diplomaták közvetítenek a médiában. Senki sem látta még, de mindenkinek van róla véleménye – talán így lehetne...
2023. JANUÁR 23.
[ 17:12 ]
A mai nap 1989 óta a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének...
2023. JANUÁR 22.
[ 8:40 ]
A legvéresebb ütközetekben vetik be a munkácsi 128. hegyivadászdandárt, és éppen ebben az alakulatban szolgálhat a legtöbb kárpátaljai magyar. Fejér Iván személyében újabb katonát veszített a kárpátaljai 128. dandár – írja a Magyar Nemzet László Dávid tollából. Az 1981-es születésű, árdánházai katona a...
2023. JANUÁR 21.
[ 12:47 ]
Beolvasás folyamatban