Nem, ez nem egy Stirlitz paródia, bár a bejegyzés olvasása után mindenki azt fogja kívánni, hogy bárcsak az lenne.
Május 22-én ukrán csapásmérő eszközök jelentős károkat okoztak egy Krasznodárhoz közeli orosz radarállomásban.
Ennek önmagában igen csekély hírértéke lenne, ha nem egy olyan stratégiai lokátorról (Voronezh DM) lenne szó, amely egy meglepetésszerű nukleáris csapás ellen hivatott megvédeni Oroszországot.
Hogy miért kéne ennek a hírnek feljebb pumpálnia a kortizolszintünket?
1. Mikor egy atomhatalom egyik stratégiai "szemét" megvakítják, akkor az illető hatalom ezt úgy értelmezheti, mint egy nyitányt egy meglepetésszerű nukleáris támadáshoz. Többek között ez az oka annak, hogy az atomhatalmak nem bántják egymás katonai műholdjait.
2. Az orosz nukleáris doktrína szerint az ország azokban az esetekben is bevethet atomfegyvert, amikor az orosz stratégiai eszközöket támadás éri. Ez az orosz doktrína híres/hírhedt 19./d. paragrafusa:
"...attack by adversary against critical governmental or military sites of the Russian Federation, disruption of which would undermine nuclear forces response actions;"
3. Magyarul, Ukrajna végre-valahára leszállította Oroszország számára az ürügyet a nukleáris fegyverek bevetésére. Történt ez az orosz doktrína ismeretében és anélkül, hogy a támadásnak bármilyen közvetlen relevanciája lett volna arra nézve, ami a frontokon történik.
A stratégiai lokátor elleni támadás egy egész sor kérdést vet fel:
1. Ki fogja-e használni Oroszország a tálcán kínált ürügyet?
2. Mi volt az ukrán megfontolás a célpont kiválasztása mögött?
3. Mit fog tenni Oroszország ha a stratégiai eszközei elleni támadások tovább folytatódnak ami a hadászati-hírszerzési képességének a lebontásához vezethet?
Nincs hozzászólás. Legyen az első!