Bár nem igaz, hogy maga Churchill mondta volna, mégis szállóigeként terjed a szólás: „Csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam.” Ha a brit államférfi mondta, ha nem, ezt juttatja eszünkbe az, hogy a friss szerbiai közvélemény-kutatások a munkát végző ügynökségek állítása szerint hasonló módszertannal készültek, mégis szembetűnően eltérő eredményeket hoztak. Vajon miért?

Az elmúlt hetekben számos közvélemény-kutatás látott napvilágot, amelyek ellentmondó eredményeket adtak a polgárok politikai beállítottságáról. Az Euronews annak járt utána, hogyan történhetett ez, és mely módszerek adnak legmegbízhatóbb adatokat.

Az Ipsos és a Faktor Plus szerint a kormánypártok népszerűsége nem ingott meg, és még mindig a 2023. decemberi választási eredmény szintjén van, míg az NSPM és a Sprint Insight szerint a diáklázadás alig több mint 40 százalékra csökkentette a kormány támogatottságát.

A kutatások részben telefonos, részben személyes (terepi) módszerrel készültek. A szakértők szerint a „szemtől szemben” módszer adja a pontosabb eredményeket, ha minden lépést szakszerűen hajtanak végre – ideértve a kérdések megfogalmazását, sorrendjét, a mintavételt, az ellenőrzést és az adatfelvevők vagyis a kérdezőbiztosok képzését.

A fentebb említett felmérések mindegyike 1100–1500 fős reprezentatív mintán készült, amely lefedi a lakosságot nem, életkor, iskolázottság és lakóhely szerint. Mint Predrag Lacmanović (Faktor Plus) elmondta, akár 700 válaszadó is elég lehet, ha az adatok nem térnek el jelentősen a nagyobb minták eredményeitől.

A különbségek egyik oka, hogy egyes kutatások konkrét pártok támogatottságát mérték, míg mások (például a Sprint Insight) „ideális” választási forgatókönyveket vizsgáltak – például a kormány, az ellenzék és a diákmozgalmak tömbjeit, nem pedig egyes pártok népszerűségét.

Vladimir Dobrosavljević politikai elemző szerint bár a kormánypártok számára a trendek kedvezőtlenek, ez még nem jelenti azt, hogy választási vereség fenyegetné őket. A kormányellenes többség nem formálódott egyértelmű választási alternatívává.

Dobrosavljević hozzátette: a jelenlegi kutatások mind hipotetikusak, habár a Szerb Haladó Párt elnöke ma belengette, hogy jövő év végére tervezik a választásokat, valójában továbbra sem tudni, mikor lesznek a választások és milyen politikai kínálat lesz, így ezek inkább a közvélemény formálását, a közvélemény hangulatának “letapogatását”, mintsem tájékoztatását szolgálják.