A címben foglaltakat ne válaszolják meg. Megválaszolta egy felelős politikus, a több mandátumban kormányfői tisztséget betöltő, jelenleg a szerb házelnöki tisztségét betöltő Ana Brnabić. Mentségére legyen mondva: a mindinkább fokozódó választási kampány hevében tette ezt.

Ha a nyugdíjasok életszínvonalát a politikusai kijelentések alapján mérnék, Szerbia ma Németország, Norvégia és Luxemburg előtt járna. A statisztikák azonban – makacs módon – továbbra sem hajlandók igazodni a politikai optimizmushoz.

Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke a múlt héten egy kormánypárti televízió reggeli műsorában azt állította, hogy a szerbiai nyugdíjasok jobban élnek, mint társaik Németországban, Luxemburgban és Norvégiában. A kijelentést a Danasnak nyilatkozó elemzők egyértelműen a korai választási kampány részének tekintik. Brnabić hozzátette: amióta a Szerb Haladó Párt (SNS), illetve Aleksandar Vučić van hatalmon, a szerbiai nyugdíjasok egyre jobb anyagi helyzetbe kerülnek.

„A nyugdíjak folyamatosan nőnek, nominálisan és reálértéken is, és ezek az összegek az életminőséghez mérten fedezik az összes megélhetési költséget. Ha megnézik azt a rangsort, láthatják, hogy Szerbia a legjobb a régióban” – mondta Brnabić, anélkül hogy megnevezte volna, pontosan melyik rangsorra hivatkozik, vagy mikor készült az. Mindössze annyit állított, hogy ez a lista szerint Szerbia nyugdíjak tekintetében megelőzi Horvátországot, Montenegrót, Németországot, Norvégiát és Luxemburgot.

A hivatalos statisztikák azonban egészen más képet mutatnak. Az Eurostat 2023-as, jelenleg legfrissebb adatai alapján – amelyeket az Euronews dolgozott fel – Szerbiában az átlagos bruttó nyugdíj havi szinten körülbelül 350 euró volt. Ennél alacsonyabb átlagnyugdíjat Európában csak Bosznia-Hercegovinában és Törökországban jegyeztek. Ugyanebben az évben Horvátországban az átlagos bruttó nyugdíj mintegy 460 eurót tett ki, Németországban közel 1600 eurót, Norvégiában 2400 eurót, míg Luxemburgban akár 2800 eurót is elért.

A kép akkor sem válik kedvezőbbé, ha a vásárlóerő-paritást vesszük figyelembe, amely a megélhetési költségek különbségeit tükrözi. Bár vásárlóerő alapján a szerbiai átlagnyugdíj nagyjából 600 eurónak felelt meg, az ország így is az európai rangsor alsó részében maradt, és csak Szlovákia, valamint Bosznia-Hercegovina állt mögötte.

Tény, hogy a nyugdíjakat 2023 óta több alkalommal emelték. A nettó átlagnyugdíj 2023-ban körülbelül 290 euró volt, 2024-ben 340 euróra nőtt, 2025-ben elérte a 430 eurót, míg idén nagyjából 480 eurót tesz ki. Ezek az emelések azonban nem hozták közelebb a szerbiai nyugdíjakat a nyugat-európai szintekhez, és a növekedés jelentős részét elvitte az infláció.

Jovan Tamburić, a Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezetének elnöke szerint Brnabić kijelentése inkább propaganda, mint a valós helyzet tükrözése. Emlékeztetett arra, hogy Szerbiában mintegy 450 ezer nyugdíjas kapja a legalacsonyabb, garantált nyugdíjat, amely a szegénységi küszöb alatt van. 2024-ben a szegénységi küszöb körülbelül 34 ezer dinár volt, miközben a legalacsonyabb nyugdíj mindössze 26–27 ezer dinárt tett ki. A mezőgazdasági nyugdíjasok helyzete még ennél is rosszabb: a 12,2 százalékos emelés után is csupán nagyjából 22 ezer dinárt kapnak.

Tamburić szerint a mezőgazdasági nyugdíjasokat különösen hátrányosan érinti a rendszer, holott a minimál- vagy garantált nyugdíj intézményének éppen az lenne a célja, hogy mindenki számára biztosítsa a megélhetés minimumát, függetlenül a befizetések mértékétől. Mint hangsúlyozta, a legtöbb országban ezt a különbséget az állam a költségvetésből fedezi.

Hasonló véleményen van Milan Grujić, a Szerbiai Nyugdíjasok Szakszervezetének elnöke is, aki egyszerűen „józan ésszel felfoghatatlannak” nevezte Brnabić kijelentését. Rámutatott arra, hogy az egy főre jutó GDP adatai önmagukban is cáfolják az összehasonlítást: Luxemburgban ez meghaladja a 100 ezer dollárt, Szlovéniában körülbelül 32 ezer dollár, míg Szerbiában mindössze 11 ezer dollár körül alakul.

Grujić szerint nem lehet a szerbiai életszínvonalat összevetni Luxemburgéval, de még azokkal az országokkal sem, amelyek tíz évvel ezelőtt Szerbia mögött voltak, mint Bulgária, Románia, sőt Horvátország és Montenegró. Hozzátette: a nyugdíjasok euróhoz viszonyított vásárlóereje gyakorlatilag stagnál, tíz éve 51 százalék volt, ma pedig körülbelül 54 százalék.

Arra a kérdésre, hogy a szerbiai átlagnyugdíj fedezi-e a megélhetési költségeket, Grujić egyértelműen nemmel válaszolt. Mint mondta, az átlagnyugdíj még az alapvető kiadásokat sem képes fedezni, különösen úgy, hogy az összege alig haladja meg az 56 ezer dinárt, miközben az árak tovább emelkednek. Véleménye szerint az év végéig újabb nyugdíjemelés nem várható, a megélhetési költségek viszont tovább nőnek.