A Közel-Keleten eszkalálódó válság jelentősen megváltoztatta a globális jegybankok kilátásait: a hatalmas kínálati sokk miatt a döntéshozók egyre nehezebb választás elé kerülnek a gazdasági növekedés ösztönzése és az infláció megfékezése között – írja a Reuters, amelyet a horvát index.hr szemléz.

Ázsiában a részvények estek, miközben a biztonságos menedéknek számító amerikai dollár erősödött, az olaj ára pedig hétfőre hordónként 110 dollár fölé emelkedett. A fejlemények felerősítették a félelmeket egy elhúzódó közel-keleti konfliktustól, amely veszélyeztetheti a globális energiaellátást és tovább növelheti az inflációt.

Kockázatok a feltörekvő piacokon

A feltörekvő ázsiai jegybankok számára a kamatcsökkentés egyre kockázatosabbá válik. A magasabb üzemanyagárak növelik az inflációs nyomást, miközben a romló nemzetközi kereskedelmi környezet és a dollár erősödése tőkekiáramlást indíthat el.

Az indiai jegybank például eredetileg a gazdasági növekedés támogatására és az alacsony kamatok fenntartására törekedett. A Reutersnek nyilatkozó források szerint azonban a befektetők dollárba menekülése – amelyet az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus erősít – erősebb beavatkozásra kényszerítheti a jegybankot a gyengülő valuta védelmében.

Toru Nishihama, a tokiói Dai-ichi Life Research Institute vezető közgazdásza szerint Thaiföld és a Fülöp-szigetek is kénytelen lehet feladni laza monetáris politikáját, még akkor is, ha a dráguló üzemanyag már most is terheli gazdaságukat.

„Sok jegybank nehéz döntés előtt áll, mert egyszerre nehezedik rájuk a piacok és a kormányok nyomása” – mondta Nishihama, hozzátéve, hogy a konfliktus elhúzódása egyre nagyobb stagflációs kockázatot jelent.

Ipari gazdaságok nyomás alatt

A dilemma különösen éles a termelésorientált gazdaságokban, például Dél-Koreában és Japánban, amelyek erősen függnek a globális kereskedelemtől és az alacsony nyersanyagáraktól.

A Nomura Research Institute becslése szerint ha a nyersolaj ára egy éven át 110 dollár körül marad, az Japán gazdasági növekedését 0,39 százalékponttal csökkentheti, ami jelentős visszaesés egy eleve gyenge növekedési potenciállal rendelkező gazdaság számára.

Miközben korábban a japán jegybank halogathatta a kamatemeléseket, most kevesebb mozgástere maradt, mivel az infláció közel négy éve meghaladja a 2 százalékos célt.

A fejlett gazdaságok dilemmái

A fejlett országok jegybankjai – köztük az amerikai Federal Reserve – szintén kényes egyensúlyozásra kényszerülnek a gazdasági növekedés, az infláció és a növekvő politikai nyomás között.

Ausztráliában a tartósan magas olajárak elszabadíthatják az inflációs várakozásokat, ami arra kényszerítheti a jegybankot, hogy hosszabb ideig magas kamatszinteket tartson fenn.

Új-Zéland viszont más helyzetben van: gazdasága még mindig nehezen áll talpra a korábbi kamatemelések után. Elemzők szerint a jegybank rövid távon magasabb inflációt is kénytelen lehet tolerálni, hogy elkerülje a további monetáris szigorítást egy lassuló világgazdaságban.

IMF: Készüljünk a „elképzelhetetlenre”

Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint ha az olaj ára 10 százalékkal emelkedik és tartósan magas marad, az 40 bázisponttal növelheti a globális inflációt.

„A világgazdaság ellenálló képességét ismét próbára teszi a közel-keleti konfliktus” – mondta Georgieva egy tokiói konferencián. Hozzátette: a döntéshozóknak ebben az új globális környezetben „az elképzelhetetlenre is fel kell készülniük”.