Az idei rendkívüli hőség és az elhúzódó aszály már nem csupán a mezőgazdaságban érezteti hatását Szerbiában. Az alacsony folyóvízszint nehezíti az áruszállítást és visszafogja a vízerőművek termelését, miközben egyes ipari vállalatok a vízhiány miatt kénytelenek csökkenteni a termelésüket.

A kedvezőtlen folyamatok az élelmiszerárak emelkedésén keresztül a lakosság pénztárcáját is érinthetik, és a korábban várt háromszázalékos gazdasági növekedést is veszélyeztethetik – írja a Nova ekonomija.

Az aszály legközvetlenebbül a mezőgazdaságot sújtja. Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora szerint az idei helyzet már elemi csapáshoz hasonlítható. Egyes térségekben komoly károkat szenvedett a kukorica, a gyümölcs és több más mezőgazdasági kultúra, miközben a napraforgó egyelőre kedvezőbb helyzetben van.

A terméskiesés gazdasági következménye viszonylag egyszerű: ha kevesebb áru kerül a piacra, miközben a kereslet lényegében változatlan marad, az felfelé hajtja az árakat. A drágulás ráadásul nem feltétlenül áll meg a mezőgazdasági termékeknél. A kukorica gyengébb termése például az állattenyésztés költségeit is növelheti, ami később a hús- és más állati eredetű termékek árában is megjelenhet.

Mindez azért is jelent kockázatot, mert az élelmiszerek drágulása közvetlenül és gyorsan érzékelhető a háztartások számára. Az alacsonyabb jövedelmű családok költségvetésében az élelmiszer nagyobb arányt képvisel, ezért egy újabb áremelkedési hullám őket érintheti a legérzékenyebben.

A Duna alacsony vízállása tovább növeli a költségeket

A mezőgazdasági károk mellett a rendkívül alacsony dunai vízállás is egyre nagyobb gazdasági problémát jelent. A folyami áruszállítás ilyenkor kevésbé hatékony, a hajók ugyanis csak kisebb rakománnyal közlekedhetnek biztonságosan. Ugyanannyi áru célba juttatásához így több fuvarra lehet szükség, ami növeli a szállítási költségeket.

Savić szerint ezek a többletkiadások előbb-utóbb megjelennek a fogyasztói árakban is. A probléma ráadásul nem kizárólag szerbiai: Európa több országát hasonló szárazság és hőhullámok sújtják, ezért a mezőgazdasági és szállítási nehézségek nemzetközi szinten is erősíthetik az inflációs nyomást.

Szerbia számára különösen fontosak az európai gazdasági folyamatok. Németország az ország egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere és jelentős befektetője, ezért az ottani gazdasági problémák a szerbiai exporton és a beruházásokon keresztül is éreztethetik hatásukat.

Már az ipari termelést is korlátozza a vízhiány

A szárazság következményei már nemcsak a földeken láthatók. Dragoljub Vukadinović, a gornji milanovaci Metalac csoport elnöke arról számolt be, hogy a vízhiány miatt vállalatuknak jelentősen vissza kellett fogni a termelését.

A cég jelenleg három helyett két műszakban dolgozik. Vukadinović szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy az infláció erősödése csökkentheti a lakosság vásárlóerejét, így miközben a vállalatok költségei növekednek, termékeik iránt a kereslet visszaeshet.

Ez különösen kedvezőtlen kombinációt jelenthet a gazdaság számára: a termelési nehézségek egyszerre járhatnak az árak emelkedésével és a gazdasági aktivitás lassulásával.

A Metalac helyzetét egy hosszú távú, a Szerbiai Villanygazdasággal kötött áramszerződés valamelyest könnyíti, de nem minden vállalat rendelkezik hasonló megállapodással. A rövid távú szerződéssel rendelkező cégek számára az áram drágulása újabb költségnövekedést hozhat.

Az energetikában is összeadódnak a problémák

Az energiaellátás szempontjából ugyancsak kedvezőtlen az aszály. Az alacsony vízállás miatt csökkent a Đerdap vízerőmű termelése, miközben Szerbia villamosenergia-rendszere már az elmúlt években is komoly kihívásokkal küzdött. A helyzetet a kostolaci hőerőmű egyik blokkjának meghibásodása is nehezítette.

Ha a hazai termelés nem elegendő, az ország nagyobb villamosenergia-behozatalra szorulhat. Ez különösen akkor jelent kockázatot, ha a régió más országai is a hőség és az aszály következményeivel küzdenek, hiszen ilyenkor a kereslet növekedhet, a rendelkezésre álló energia mennyisége pedig csökkenhet.

Az energiahelyzetet tovább bonyolítják a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot érintő szankciók, valamint az, hogy az alacsony dunai vízállás a kőolaj uszályokon történő behozatalát is korlátozza.

A földgáz esetében a szerb kormány egyelőre nem jelentett be áremelést. A jelenlegi rövid távú orosz gázmegállapodás jövője ugyanakkor továbbra is bizonytalan, ami újabb kockázati tényezőt jelent az energetikában.

Az infláció mellett a gazdasági növekedés is veszélybe kerülhet

Az aszály következményei ezért jóval túlmutathatnak az élelmiszerek drágulásán. Kérdésessé válhat a korábban erre az évre várt, mintegy háromszázalékos szerbiai GDP-növekedés is.

A pontos gazdasági kár egyelőre nehezen becsülhető meg, hiszen az aszály még tart, így a mezőgazdasági veszteségek teljes nagysága sem ismert. Az azonban már most látható, hogy több kedvezőtlen tényező egyszerre jelentkezik: csökkenhet a mezőgazdasági termelés, nőhetnek az energia- és szállítási költségek, egyes ipari üzemek visszafoghatják a termelésüket, miközben az infláció a lakossági fogyasztást is fékezheti.

Savić szerint jelenleg az építőipar lehet az egyik olyan ágazat, amely valamelyest ellensúlyozhatja ezeket a veszteségeket. Ebben az útépítések mellett különösen nagy szerepük van a 2027-es belgrádi EXPO-hoz kapcsolódó beruházásoknak.

Európa egészét sújtja a rendkívüli hőség

A probléma nem áll meg Szerbia határainál. Az Európát idén sújtó hosszan tartó hőhullámok és erdőtüzek a kontinens gazdasági teljesítményére is jelentős hatással lehetnek.

A Triodos Bank elemzése szerint a rendkívüli hőség és az erdőtüzek által okozott kumulált gazdasági veszteség elérheti a 180 milliárd eurót, ami az Európai Unió GDP-jének mintegy egy százalékának felel meg. Mivel az unió idei gazdasági növekedését korábban 1,1 százalék körülire becsülték, az időjárási szélsőségek jelentős részben felemészthetik a várt bővülést.

Szerbia esetében egyes közgazdászok arányaiban még nagyobb veszteségtől tartanak. Az országot ugyanis a szárazság mellett egyszerre érintik az energiaellátás, a vízellátás és az ipari termelés problémái, miközben a külső gazdasági környezet sem kedvező.

A következő hónapokban derülhet ki, mekkora lesz a drágulás

Egyelőre tehát nem lehet pontosan megmondani, milyen mértékű élelmiszer-drágulást okoz az idei aszály. Az árak alakulását nemcsak a szerbiai termés nagysága határozza meg, hanem az európai és világpiaci folyamatok, az energiaárak, a szállítási költségek és az import lehetőségei is.

Az viszont már most látható, hogy az aszály több irányból egyszerre gyakorol nyomást a gazdaságra. Kevesebb lehet a mezőgazdasági termés, drágábbá válhat a szállítás és az energiatermelés, miközben egyes vállalatoknak a vízhiány miatt a termelést is vissza kell fogniuk. Ha ezek a hatások tartósan fennmaradnak, az ősz folyamán az élelmiszerárakban és az általános inflációban is egyre érzékelhetőbben jelenhetnek meg.