Továbbra is feszült a helyzet a Közel-Keleten, miközben a diplomáciai tárgyalások és a katonai előkészületek párhuzamosan zajlanak.

A nemzetközi figyelem középpontjában a Hormuzi-szoros áll, amelyen keresztül a világ tengeri kőolajszállításának jelentős része halad át. Irán és Omán a hajózás biztonságát érintő megállapodás véglegesítésén dolgozik, ugyanakkor Teherán hangsúlyozza, hogy egy esetleges egyezség nem jelenti automatikusan a szoros teljes megnyitását.

Az iráni parlament közben olyan törvénytervezetet tárgyal, amely megtiltaná amerikai, izraeli és más „ellenségesnek” minősített országok hajóinak áthaladását a Hormuzi-szoroson. A tárgyalások sikerét az amerikai szankciók is nehezítik, írja a NIN.

A Reuters szerint a szoroson áthaladó hajóforgalom már ezen a héten is jelentősen visszaesett. Hétfő és csütörtök között 33 hajó haladt át a térségen, míg egy héttel korábban ugyanebben az időszakban még 50. A hajótulajdonosok egy része továbbra is kivár, mivel a térség biztonsági kockázatai és a bizonytalan biztosítási feltételek miatt nem vállalják az áthaladást.

Trump a háború végét várja, Teherán szerint ez kevés

Donald Trump amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy szerinte az Iránnal kialakult konfliktus hamarosan véget érhet. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok jelentős hadianyagkészletekkel rendelkezik, és cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Pentagon készletei veszélyesen megcsappantak. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy szigorúan fellépnek a bizalmas katonai információk kiszivárogtatóival szemben.

Ezzel párhuzamosan Mohamed Báger Gálibáf, az iráni parlament elnöke élesen bírálta Trump kijelentéseit. Szerinte az amerikai elnök diplomáciája „csupán színház”, amelyet szerinte nem követnek valódi lépések. Úgy fogalmazott, hogy Iránnak „nincs szüksége több drámára”, hanem konkrét kötelezettségvállalásokat vár Washington részéről.

Az amerikai alelnök, J. D. Vance ugyanakkor úgy véli, hogy az Iránnal folytatott tárgyalások várhatóan hosszabb időt vesznek igénybe, és nem várható gyors áttörés.

A világpiac is érzékeli a közel-keleti bizonytalanságot

A közel-keleti fejlemények már a világgazdaságra is hatással vannak. A Brent típusú kőolaj ára ismét 83 dollár fölé emelkedett hordónként, miközben a földgáz ára is nőtt az európai piacokon. Elemzők szerint az energiapiacot továbbra is elsősorban a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság mozgatja, mivel bármilyen fennakadás az olajszállításban azonnal megjelenhet a világpiaci árakban.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a londoni Lloyd´s biztosítási piac új szabályozása alapján azok a hajók elveszíthetik háborús kockázatokra szóló biztosítási fedezetüket, amelyek bármilyen tranzitdíjat fizetnek a Hormuzi-szoroson való áthaladásért. A szakértők szerint ez újabb visszatartó tényező lehet a hajózási társaságok számára.

Közben Szaúd-Arábia is fokozott készültségben van. Amerikai sajtóértesülések szerint a szaúdi hatóságok több hírszerzési jelentést is kaptak olyan lehetséges összehangolt támadásokról, amelyek kikötőket és repülőtereket vehetnek célba iraki milíciák és az Irán által támogatott húszi fegyveresek részéről.

A térség bizonytalanságát tovább növeli egy, függetlenül nem megerősített sajtóértesülés is. Az IranWire iráni hírportál névtelen forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Modzstaba Hamenei, Irán legfelsőbb vallási vezetője rendkívül súlyos egészségi állapotban van. Az értesülést az iráni hatóságok nem erősítették meg, ezért annak hitelessége egyelőre nem ellenőrizhető.