Augusztus 2-án életbe léptek az Európai Unió mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletének új átláthatósági szabályai. Ezek alapján egyértelműen jelezni kell többek között a megtévesztésre alkalmas, mesterséges intelligenciával előállított vagy módosított képeket, videókat és hangfelvételeket, a felhasználókat pedig arról is tájékoztatni kell, ha nem emberrel, hanem például egy csevegőrobottal kommunikálnak.

Az MI-rendszerek szolgáltatóinak gondoskodniuk kell arról, hogy a mesterségesen létrehozott szöveg-, kép-, hang- és videótartalmak géppel felismerhető jelölést kapjanak. Ez történhet például vízjellel, metaadatokkal vagy más, a tartalom eredetét igazoló technikai megoldással. A kötelezettség nem vonatkozik azokra az egyszerű szerkesztési műveletekre, amelyek nem változtatják meg érdemben az eredeti tartalmat vagy annak jelentését.

Külön szabályok vonatkoznak a deepfake tartalmakra, vagyis azokra az MI-vel létrehozott vagy módosított képekre, hangfelvételekre és videókra, amelyek valós személyeket, helyszíneket vagy eseményeket hitelesnek tűnő, de hamis módon ábrázolnak. Ezeknél a közzétevőnek világosan fel kell tüntetnie, hogy a tartalom mesterségesen készült vagy módosított. Művészeti, szatirikus és fikciós alkotások esetében elegendő olyan jelzés, amely nem zavarja indokolatlanul a mű élvezetét.

A közérdekű kérdésekről tájékoztató, mesterséges intelligenciával generált vagy átalakított szövegeket szintén meg kell jelölni. Ez alól azonban kivételt jelent, ha a tartalom emberi ellenőrzésen vagy szerkesztésen esett át, és a megjelentetésért természetes vagy jogi személy vállal szerkesztői felelősséget.

A szabályok a jövedelemszerzés céljából tartalmat közzétevő influenszerekre és az online vagy köztéri reklámok készítőire is vonatkozhatnak. A magánprofiljukon saját célra MI-képeket megosztó felhasználóktól ugyanakkor általában nem várják el ugyanazt a jelölést, mint a hivatásszerűen vagy üzleti céllal publikálóktól – írja a Spiegel beszámolója alapján a 021.rs.

Az Európai Bizottság gyakorlati útmutatót és önkéntesen követhető magatartási kódexet is közzétett a jelölések egységes alkalmazásához. A szabályok célja, hogy a felhasználók könnyebben felismerhessék az MI által készített vagy manipulált tartalmakat, és csökkenjen a megtévesztés, a személyazonossággal való visszaélés, valamint a tömeges félretájékoztatás veszélye.

Az átláthatósági kötelezettségek megsértése súlyos bírságot vonhat maga után: vállalatok esetében a büntetés elérheti a 15 millió eurót vagy az előző pénzügyi év teljes világpiaci forgalmának három százalékát, attól függően, hogy melyik összeg a magasabb. A kis- és középvállalkozásoknál a rendelet kedvezőbb felső határt ír elő.